Filozófia

By Levente Szabó

Az ókortól a jelenig - Hogyan változtatja meg a filozófia a mindennapi életet?

 

A filozófia hosszú és néha rögös karriert futott be. Ez több mint 2000 éves, és az ókortól a középkoron és a reneszánszon át az újkorig és napjainkig terjed. 2000 évet egyetlen kötetbe belesűríteni lehetetlen, hiszen annyi különböző áramlat és irányzat van, amit egy ember életében nem értene meg.

 

A könyv tartalma:

• A filozófia alapelvei
• A filozófia tudományágai
• Dokumentált reflexió
• Gyakorlati filozófia
• Bevezetés és következtetés

Ez a könyv ezért a filozófia legfontosabb aspektusaira koncentrál a tizenkét tudományággal, amelyek minden más álláspont alapját képezik. Egyes tudományágak az ókortól napjainkig fennmaradtak, és ezért a filozófia nagyon fontos aspektusait képviselik, míg más tudományágak viszonylag fiatalok, beleértve néhány olyan áramlatot, amelyek különösen fontosak napjaink számára.

 

A filozófia nemcsak a politikában és a kormányzásban játszik fontos szerepet, hanem minden tudomány alapja is. Ez a könyv ezért megmagyarázza, hogy miért van az, hogy éppen ezt az aspektust hagyják figyelmen kívül, sőt, néha figyelmen kívül hagyják oly sokan, holott még a pszichológia is a filozófiára vezethető vissza.

 

Ez a könyv tehát azoknak kíván segítséget nyújtani, akik meg akarják próbálni filozófiai horizontjukat szélesíteni. Az első kis bevezető a filozófia világába. Jó szórakozást!

• Language: Magyar
• Publisher: Levente Szabó
• Release date: Dec 24, 2022
• ISBN: 9798215647974

Book preview

Filozófia

Levente Szabó

Tartalom

Bevezető

A filozófia alapelvei

Filozófia - mi is az egyáltalán?

Hogyan lett a filozófiából pszichológia

Elméleti és gyakorlati filozófia

A filozófia diszciplínái

Esztétika

Episztemológia

Etika

Logika

Metafizika

A természet filozófiája

Jog- és államfilozófia

A filozófia didaktikája

Antropológia a filozófiában

Vallásfilozófia

Nyelvfilozófia

A bölcsészettudományok elmélete

Dokumentált reflexió

Filozófia az ókorban

Filozófia a középkorban

Patrisztika

Skolasztika

A reneszánsz filozófiája

Filozófia a modern korban

17. század

18. század

19. század

20. század

A jelen filozófiája

Filozófia Németországban

Filozófia Franciaországban és Olaszországban

Filozófia Amerikában

Gyakorlati Phil osophy

A gyakorlati filozófia alkalmazási területei

Gyakorlati filozófia a mindennapi életben

Záró szavak

Források

Bevezető

Könyv célja, hogy részletesen leírja, mi is valójában a filozófia. Az egyszerű magyarázat az, hogy a filozófia az értelem ismerete. A válasz azonban nem adható meg ilyen egyszerűen, mert most fel kell tenni a kérdést, hogy mi az értelem és mi a tudás. Ennek megfelelően azt is meg kell kérdezni, hogy e két fogalom összetétele egyáltalán értelmes-e, és hogy az ész ismeretének ez a kifejezése egyáltalán indokolt-e.

Egyesek számára azért olyan nehéz értelmet adni a filozófiának, mert minden tudomány a tiszta tudással foglalkozik. Minden tudomány valahol a megismerésre törekszik. Nem közvetlenül olyan erősen, mint a filozófia esetében, de minden tudomány egy olyan cél felé törekszik, amely körülveszi magát a tudással. A fizika például a természet tényeit próbálja megmagyarázni, a kémia a kísérletekkel megmagyarázható ismereteket reméli, az orvostudomány pedig a betegségekkel kapcsolatos ismeretekkel foglalkozik. A tudás tehát ítéleteket jelent, és ezek az ítéletek az élet szinte minden területén alkalmazhatók vagy megkísérelhetők.

A filozófia tehát a tudomány mindezen területein meglehetősen elveszett. A tudományok felsorolásakor a filozófia helyett a pszichológia kerül elő, és csak néhány iskolában használják ezt a tantárgyat a hittan helyettesítésére. Ráadásul a filozófiának sincs éppen a legjobb híre, mert aki mást filozófusnak nevez, az általában nem bóknak szánja. Ehelyett azt mondják a filozófusokról, hogy elvesztették a kapcsolatot a valósággal, hogy nem ismerik fel, mi a fontos, és ehelyett olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek sem értelmet, sem tényt nem jelentenek.

A filozófia, amely egykor oly fontos volt, és amely 2000 évvel ezelőtt csodákat művelt az ókori Görögországban, ma már csak melléktermékként jelenik meg. Mit is akar pontosan közvetíteni ez a könyv, amikor a filozófia ma már nem olyan fontos?

Nagyon kevesen tudják, hogy a filozófia minden ismert tudomány elődje. A fizika, a kémia, sőt az orvostudomány, mint tudomány fogalma nagyon új és mindenekelőtt fiatal gondolatok. E területek többsége csak néhány évszázaddal ezelőtt alakult ki, akárcsak a pszichológia, amely csak a múlt században jutott el igazán az emberekhez. A korai ókorban azonban az emberek nem éltek tudományok nélkül. Akkoriban még nem viselték ezt a nevet.

A filozófia az, ami a mai tudományoknak sikert adott, méghozzá meglehetősen egyszerű magyarázó folyamatok révén. A filozófia így írja le az értelem ismeretét. Ez a szó minden tudás eredetére utal. Tehát maga az értelem az, amelyből a tudás nyerhető, mégpedig mindenféle tapasztalat nélkül. A tapasztalat mindenképpen hasznos volt, de nem volt kötelező, mint manapság az empirikus tudományok esetében. A filozófia tehát annyiban volt meggyőző, hogy bárki meghallgathatta a nagy filozófusok tanításait. Csak néhány filozófus választotta ki gondosan a tanítványait. Kitioni Zénón, a sztoicizmus megteremtője még azt is megengedte, hogy nők és rabszolgák is részt vegyenek a tanításaiban, ami 2000 évvel ezelőtt még ellenszenves volt. De még ha csak férfiak is lehettek diákok, nem kellett, hogy akadémikusok legyenek. Lehetnek szegények vagy gazdagok, okosak és intelligensek vagy kézművesek. Nem volt szükség olyan kísérleti elrendezésre vagy kísérleti munkára, amely szabványosított peremfeltételeket garantálhatott volna.

A tapasztalat hasznos lehet, de nem szükséges a tudáshoz. Ehelyett maga az értelem volt és marad, amely minden tudás eredete. Az idő múlásával ez az értelem ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy bizonyos területeken maga az értelem nem tudott segíteni. Néha tapasztalatra volt szükség, néha pedig tudományos eljárásokra és kísérletekre, amelyek meghaladták egy filozófus erejét. Az élet egyes területei csak az akadémikusoké voltak. Mindez azonban magából az észből, a filozófia alapismereteiből derült ki.

A filozófia még ma is nagyon fontos szerepet játszik, miután néha nehéz pályát futott be. Eközben a filozófia alkalmazható az emberek mindennapi életében, ahogyan 2000 évvel ezelőtt is, vagy segíthet olyan területeken, ahol a tudomány önmagában nem tud előrelépést elérni. Az alkalmazási területek tehát különbözőek és szinte korlátlanok.

A filozófia összetett területét kívánja bemutatni ez a könyv: az alapelvektől a tudományágakon és a filozófia fejlődésén át a gyakorlat és az elmélet közötti különbségekig és a mai korban való alkalmazásig.

A filozófia alapelvei

Filozófia - mi is az egyáltalán?

A filozófia (ógörögül philosophía; latinul philosophia; a bölcsesség szeretete) segítségével nemcsak az emberi lét és a körülöttünk lévő világ értelmezésére, hanem annak megismerésére és mindenekelőtt megértésére is kísérletet tesznek.

A filozófia abban különbözik más tudományágaktól, hogy nem specializálódik, illetve nem korlátozódik egy bizonyos módszertan egy adott területére. Ehelyett a filozófia kérdései és megközelítései lehetővé teszik, hogy különösen sokfélék legyünk, és így olyan különböző tárgykörök is legyenek, amelyekben ezeket a kérdéseket és megközelítéseket felhasználhatjuk. Jellegzetesen sokszínű tehát, bár ez nem csak az évek során alakult ki. A filozófia a görög ókorban, tehát több mint 2000 évvel ezelőtt alakult ki. Tudományosan orientált és szisztematikus gondolkodásra épült, amelyet akkoriban az élet minden helyzetében alkalmaztak.

A filozófiát ma már empirikus tudománynak tekintik, de ez nem volt mindig magától értetődő. Ez az önbizalom csak a történelem folyamán jött létre. Az első görögországi filozófusok viszont tettüket kizárólag a tudás kereséseként értelmezték, ami nagyban különbözött az akkori valláson, mítoszokon és más népek átvételén alapuló világnézettől. A hangsúly most sokkal inkább a gondolkodáson és az egyén létén volt, mint a mítoszok alapvető természetén. Ezeket csak a filozófusok használták, amikor tanításaikat költői módon fejezték ki.

Csak a 19. században történt elmozdulás egy speciális tudomány irányába, amely a mai filozófia. Természettudománynak számít, és az iskolákban és egyetemeken a társadalomtudományi tantárgyak között tanítják. A mindennapi életben azonban a filozófiáról nagyrészt megfeledkeztek. Míg az ókori Görögországban még sok fiatal érdeklődött a filozófia iránt, és filozófus akart lenni, mára olyan világnézet alakult ki, amely rossz fényt vet a filozófiára. Amikor valakit filozófusként emlegetnek, általában arra utalnak, hogy ez a személy mindig gondolatban van, és szó szerint a csillagokban lóg a gondolataival. Olyan valaki, aki elvesztette a kapcsolatot a valósággal, egy álmodozó, aki szem elől tévesztette a lényeges dolgokat.

De ez egyáltalán nem így van. A modern filozófiát a tudás és a gyakorlat szinte minden területén alkalmazzák, mivel a filozófiai módszerek igen hasznosak lehetnek. Ráadásul a modern filozófiában az etika minden témakörével együtt egy sajátos