Rendszeres Tanácsadás és Rendszerszemléletű Terápia: Rendszeres Coaching (Pszichoterápia)

By Levente Szabó

Rendszeres tanácsadás és rendszerterápia: Rendszeres coaching - Amikor a változás folyamatai a pszichoterápián kívül kezdődnek.

 

A rendszerszemléletű megközelítés fogalma sok ember számára rejtély, ezért a rendszerszemléletű terápia, a rendszerszemléletű tanácsadás vagy a rendszerszemléletű szupervízió gondolata csak nagyon kevés embernek jut eszébe. A "rendszerszintű" azonban nem jelent többet, mint hogy az emberek egy bizonyos csoportja rendszert alkot. Sokkal ismertebbek az olyan kifejezések, mint a "családterápia", a "csoportos coaching" vagy a "munkafelügyelet", amelyek mind ugyanazt célozzák.

 

A könyv tartalma a következő:

• Mi a megközelítés?
• Konstruktivizmus
• Terápia és tanácsadás
• 11 módszer a rendszerszintű tanácsadásban
• Gyermek- és ifjúsági pszichoterápia
• Rendszeres coaching

Sok ember, és különösen a családok számára a rendszerszemléletű terápia és a tanácsadás jelenti az utolsó esélyt arra, hogy a vitát még egyszer elássák, hogy a problémákat eltüntessék az útból, és újra összejöjjenek.

 

• Akkor miért értik olyan kevesen ezt a kifejezést?
• Miért nem beszélnek nyilvánvalóbban arról, hogy a szülők sem tökéletesek, és hogy ennek megfelelően megengedett a segítségkérés?
• Miért ábrázolják a családi életet és/vagy a munka világát mindig idillinek, holott ez egyáltalán nem így van?

 

Pontosan ezek azok a szempontok, amelyekről különösen a fiatalok értesülnek valamikor: Amikor túl gyorsan és túl fiatalon válnak szülővé, vagy amikor a szakmájukban olyan emberekkel szembesülnek, akiknek valójában sürgősen terápiára van szükségük.

 

A szisztémás terápia pontosan ezekkel a dolgokkal foglalkozik, és mindenki számára elérhető. Hogy pontosan hogyan zajlik egy ilyen terápia, hogyan működik a tanácsadás és hogyan történik a szupervízió, azt ebben a könyvben ismertetjük.

• Language: Magyar
• Publisher: Levente Szabó
• Release date: Dec 25, 2022
• ISBN: 9798215630549

Book preview

Rendszeres Tanácsadás és Rendszerszemléletű Terápia:

Rendszeres Coaching (Pszichoterápia)

––––––––

Levente Szabó

Rendszeres tanácsadás és rendszerterápia: Rendszeres coaching - Amikor a változási folyamatok a pszichoterápián kívül kezdődnek

A rendszerszemléletű megközelítés fogalma sok ember számára rejtély, ezért a rendszerszemléletű terápia, a rendszerszemléletű tanácsadás vagy a rendszerszemléletű szupervízió gondolata is csak nagyon kevés embernek jut eszébe. A rendszerszintű azonban nem jelent többet, mint hogy az emberek egy bizonyos csoportja rendszert alkot. Sokkal ismertebbek az olyan kifejezések, mint a családterápia, a csoportos coaching vagy a munkafelügyelet, amelyek mind ugyanazt célozzák.

A könyv tartalma a következő:

Mi a megközelítés?

Konstruktivizmus

Terápia és tanácsadás

11 A rendszerszintű tanácsadás módszerei

Gyermek- és ifjúsági pszichoterápia

Rendszeres coaching

Sok ember, és különösen a családok számára a rendszerszemléletű terápia és a tanácsadás jelenti az utolsó esélyt arra, hogy a vitát még egyszer elássák, hogy a problémákat eltüntessék az útból, és újra összejöjjenek.

Akkor miért értik olyan kevesen ezt a kifejezést?

Miért nem beszélnek nyilvánvalóbban arról, hogy a szülők sem tökéletesek, és hogy ennek megfelelően megengedett a segítségkérés?

Miért ábrázolják mindig idillinek a családi és/vagy munkáséletet, amikor ez egyáltalán nem így van?

Pontosan ezek azok a szempontok, amelyekről különösen a fiatalok értesülnek valamikor: Amikor túl gyorsan és túl fiatalon válnak szülővé, vagy amikor a szakmájukban olyan emberekkel szembesülnek, akiknek valójában sürgősen terápiára van szükségük.

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Mi a rendszerszintű megközelítés?

Konstruktivizmus - mi az?

Rendszeres terápia és tanácsadás

Családterápia és tanácsadás

Reframing

Mintázati zavar

A lehetőség érzete

Csoda kérdés & súlyosbító kérdés

Körkörös kikérdezés

Önreflexív párbeszéd

Externalizáció

Reflexív csapat

Szobrászati munka és genogramok

Rituálék

Receptek és végső beavatkozások

Gyermek- és ifjúsági pszichoterápia

Rendszeres felügyelet és coaching

Zárószavak

A források listája

Bevezetés

A szisztematikus tanácsadás a pszichoterápia egyik módszertanát írja le.

A pszichoterápia vagy akár az általános pszichológia mindig is nagyon nehéz terület. Mind a könyvekben, mind a beszélgetésekben ez egy olyan téma, amellyel nagyon kevesen foglalkoznak, vagy amiről nagyon kevesen tudnak valamit. Ez egy olyan téma, amelyről, akárcsak a betegségekről, inkább hallgatni kell. Ritka, hogy a nyilvánosság előtt a pszichológiáról beszélgessenek, még akkor is, ha a beszélgetés egyik résztvevője érdeklődik iránta. Túl sok az olyan ellentét, amely erősen ellenáll annak, hogy egyszerűen csak felhozzuk ezt a témát. Ez teszi a pszichológiát, és még inkább a pszichoterápiát egy nagyon titokzatos témává, amelyről még a gyerekek is nagyon keveset tanulnak, ha egyáltalán tanulnak valamit.

Ez azért van, mert a terapeuta hírneve néha még mindig elég negatív. Különösen a régimódi emberek nagyon keveset értenek a mentális problémákhoz és betegségekhez. Még mindig olyan korban élünk, amikor a depressziót nem veszik komolyan, és amikor kellemetlen véget ér, az az érv, hogy az illetőnek segítséget kellett volna kérnie. Nagyon keveseket érdekel az a tény, hogy a segítségkérés jelei már régóta léteznek, és hogy a pszichoterápia pontosan erre a célra jött létre. Bár manapság a mentális problémákat ritkán veszik komolyan, egyre többen kérik ki egy terapeuta véleményét. Egyre többen választják a pszichológus életutat, és ennek megfelelően általános pszichológiát tanulnak, mielőtt egy bizonyos alkategóriára specializálódnának. Ez a roham a pszichológia területén 1920 körül tapasztalható lelkesedéshez hasonlítható, amikor a személyiségpszichológia először vált elérhetővé a lakosság számára. Abban az időben is egyre többen próbálkoztak a gondolkodás nehéz és titokzatos tudományával, és hamar rájöttek, hogy a pszichológia sokkal többről szól, mint a személyiségtípusok osztályozásáról. Ennek megfelelően ez a roham hamarosan ismét alábbhagyott, és az általános pszichológia a két világháború után szinte a feledés homályába merült. Ez már nem a személyiségtípusok szétválogatásának kérdése volt, hanem inkább a harcosok és katonák gondozása, akik már nem tudtak stabil életet élni. Sokan közülük traumásan tértek vissza hazájukba, és olyan rendellenességeket mutattak ki, mint például a poszttraumás stressz zavar, amely túlzott agresszióban, tikkekben, de szorongásban is megnyilvánulhat. Így azt lehetett mondani, hogy akiknek terapeutához kellett járniuk, azokat a kor színvonalán őrültnek tartották. Egyetlen normális polgár, aki egy egyszerű sorházzal rendelkezett, amely nem vagy alig különbözött a szomszédok házaitól, egy kis külvárosban, ahol csak az számított, hogy minél tökéletesebb legyen, nem akarta beismerni, hogy egy pszichológus talán neki is segíthet. Az emberek megtanulták, hogy gyorsan elnyomják ezeket a gondolatokat, és úgy tesznek, mintha teljesen normálisak lennének. Ez a lakosság nagy százalékában traumát váltott ki. Az elfojtott traumák, bármilyen kicsik is voltak, még mindig traumák voltak, amelyeket továbbadtak a következő generációnak, a mostani generációnak.

A mentális problémák napjainkban már szinte megszokottá váltak. Ezek a szülők vagy nagyszülők traumáinak öröklött problémái mélyen a saját DNS-ünkben rögzülnek, különösen, hogy a világ sem éppen könnyebbül. Ehelyett éppen az ellenkezője. A számos környezeti tényező, amely jelenleg a média és a politika nagy részét lefoglalja, nem könnyíti meg az életet. Ehelyett a munkahelyeken, de a családokban is egyre durvább a hangnem.

Sok gyerek mostanra már fájdalmasan megtanulja ezt. Az iskola nem szórakoztató, a gyerekeket nem készítik fel megfelelően arra, amivel később szembesülni fognak, a szülők stresszesek, és pontosan ezt a stresszt vezetik le otthon, és még ha a gyerekeknek a nevelőik és az iskolai teljesítményük ellenére sikerül is munkát vagy gyakornoki állást találniuk, minden más, csak nem jó bánásmódban részesülnek. Az éghajlatváltozás egyre nehezebbé teszi az új generáció számára, hogy először az idősebb generációkkal foglalkozzon, akiket ez gyakran még csak távolról sem érdekel, és inkább az energia káros hatalmát részesítik előnyben. A szegénység problémája egyre több családot ér utol, és az általános szépség társadalmi normái megnehezítik, hogy a fiatalok úgy szeressék egymást, ahogyan kellene.

A mai problémák tehát súlyosak. Egyre több fiatal, aki még alig érte el a felnőttkort, aktívan részt vesz a bolygó megsegítésében, legyen szó az éghajlatváltozásról, vagy inkább a munkáról, amikor az utcán élő, nincstelen embereknek segít. Sokan ennek megfelelően elkötelezték magukat egy jobb élet mellett. Ez azt is jelenti, hogy egyre többen fordulnak ismét a pszichológia felé, még ha csak a téma iránti puszta érdeklődésből is. Így a pszichológusokra nagy a sürgés-forgás, és a mai fiatalok nem is olyan kis százaléka tanulja ezt a szakmát. Azonban nemcsak a mai generáció fiataljai fordulnak meg nagyon gyakran terapeutához, hanem az idősebb, valójában konzervatív neveltetésű emberek is egyre gyakrabban keresik a pszichológus hallgató segítségét.

Ennek számos oka van. Egy pszichológus hallgató hírneve bizonyára negatívan beszennyeződhet, és különösen a nyilvánosság előtt az emberek mindig igyekeznek a legjobb színben feltüntetni magukat.