Filozófia Története

By Levente Szabó

A filozófiai idővonal: az ókortól a középkoron, a reneszánszon és az újkoron át egészen napjainkig.

 

A filozófia aspektusai összetettek és különösen széleskörűek a 2000 éves történelme miatt. A különböző korszakokban a filozófia többször változott, és számtalan olyan áramlat és forma alakult ki, amelyet a legnagyobb könyvben sem lehetne összefoglalni. Emellett a filozófia tanulmányozása napjainkban a korábbi filozófusok szubjektív gondolataival foglalkozik, akik saját világképüket megosztották a következő generációkkal, és leírták azt. Ezért ritkán jut el olyan objektív megfigyelésekhez, amelyek segíthetnek a bimbózó filozófusnak a jövőre vonatkozó saját nézeteiben.

 

Ebből a célból született ez a könyv, amely tárgyilagosan foglalkozik az elmúlt 2000 évvel, hogy a még nem tanult vagy még fiatal bimbózó filozófusok megalkothassák saját világnézetüket.

 

A könyv tartalma:

• Bevezetés a filozófiába
• A filozófia alapvető szabályai
• Dokumentált reflexió - a filozófia idővonala
• Az ókor, a középkor, a reneszánsz és az újkor filozófiája
• Gyakorlati filozófia
• Következtetés

Ez a könyv az ókortól a középkoron, a reneszánsz zűrzavaros korszakán és a sok új fejleményt és felismerést hozó, kaotikus modern koron át egészen napjainkig ismerteti a filozófiai korszakot, amelyben az általános filozófia ismét úgy alkalmazható az emberek mindennapi életében, mint egykor az ókorban.

• Language: Magyar
• Publisher: Levente Szabó
• Release date: Dec 21, 2022
• ISBN: 9798201959050

Book preview

Filozófia Története

Levente Szabó

Tartalom

Bevezető

A filozófia alapvető szabályai

A filozófia alapvető jellemzői - Mi az?

Filozófia és pszichológia - egy érem két oldala

A filozófia elméleti vonatkozásai

A kortárs filozófia 12 tudományága

Dokumentált reflexió - a filozófia idővonala

Az ókor filozófiája

Filozófia a középkorban

Patrisztika

Skolasztika

A reneszánsz filozófiája

A modern kor filozófiája

A 17. század

A 18. század

A 19. század

A 20. század

A jelen filozófiája

Philoso phy Németországban

Filozófia Franciaországban és Olaszországban

Filozófia Amerikában

Gyakorlati filozófia

A gyakorlati filozófia alkalmazási területei

Gyakorlati filozófia a mindennapi életben

Záró szavak

Források

Bevezető

Könyv célja, hogy részletesen bemutassa a filozófia fejlődését. A fő fejezet egy idővonal, amelyben az elmúlt 2000 évet részletesen, több korszakra bontva ismerteti. 

Ugyanakkor a könyv célja az is, hogy elmagyarázza, mi a filozófia alapvető vonásaiban. A filozófia tehát tulajdonképpen az ember értelemmel kapcsolatos tudása, de ez a válasz túl egyszerű ahhoz, hogy a filozófiát minden vonatkozásban leírja. A filozófia mint az értelem megismerése miatt az ember számára további kérdések merülnek fel, amelyeket külön kell tisztázni, még akkor is, ha ezek közvetlenül nem érintik a mindennapi életet. Ezért most azt a kérdést kell feltennünk, hogy pontosan miben is áll az értelem és a megismerés, és milyen szabályoknak van alávetve az értelem.

Az ismeretelmélet minden tudomány alapja, mivel a tudományok a tudás megszerzésére törekszenek. A filozófia is tudomány, amely a megismerésre törekszik, de nem alkalmaz kifejezetten tudományos módszereket. A fizika például a természet szabályait próbálja meghatározni, a kémia az atomi alapon végzett kísérleteket támogatja, az orvostudomány pedig bármilyen betegségről szerez ismereteket. Ezek a tudományok olyan területek, amelyeket aktívan meg lehet nézni és alkalmanként meg lehet érinteni: Valós tényekre lehet hivatkozni. A filozófia ezzel szemben az emberi létezés szintjén áll. Bizonyos mértékig szemlélhető és szavakba foglalható, de a filozófusok olyan aspektusokkal foglalkoznak, amelyek a mindennapi életben nem fordulnak elő, és szinte álomszerűnek tűnnek. A filozófiát ezért sokan nem ismerik el tudományként, még akkor sem, ha a filozófiai tárgyakat ritkán tanítják az iskolákban.

2000 évvel ezelőtt a filozófia nagy jelentőséggel bírt az emberek életében. Az ókori Görögország filozófiája nemcsak csodákat művelt, hanem az akkor még nagyon fiatal és új demokrácia fontos alapelvét is képviselte. A filozófia ma már csak melléktermék.

Nagyon kevesen tudják, hogy a filozófia az ősatyja minden tudománynak, ahogyan ma ismerjük őket. A kémia, a fizika és az orvostudomány fogalmai olyan fiatal gondolatokat képviseltek, amelyek csak az elmúlt évszázadokban jelentek meg. Ugyanez vonatkozik a pszichológiára is, amely kevesebb mint 100 évvel ezelőtt vált fontossá az emberek életében, és mára nélkülözhetetlenné vált. Ezért minden tudomány hatalmas jelentőséggel bír, míg az ókori görögök tudományok nélkül éltek. A filozófia elég volt nekik.

Ez az oka annak, hogy a mai tudományok nagy sikereket értek el. Az összes tudomány alapjául szolgáló magyarázó folyamatok meglehetősen egyszerűen hangzanak, mégis csak a filozófia meglátásai révén valósulhattak meg. Az ész segítségével, amely minden tudás eredetével foglalkozik, sokéves tapasztalat nélkül is sikereket lehetett elérni. Az évek során ez megváltozott. Az empirikus tudományokon belül, mint például a fenti sorokban említett példák, a tapasztalat mérhetetlen. A filozófia tehát nemcsak abban volt meggyőző, hogy az embereknek nem kellett egyetemi diplomával rendelkezniük, hanem újoncként is el tudtak igazodni a filozófiában. Ráadásul kevés filozófus vizsgálta kritikusan a diákválasztást. Míg 2000 évvel ezelőtt szinte minden férfi tanulhatott filozófiát, a nők és a rabszolgák is bebocsátást nyertek. Nem tettek különbséget gazdagok és szegények között, és nem tettek különbséget a személyek társadalmi helyzete között sem. Ugyanakkor nem volt szükség kísérleti munkára és kísérleti elrendezésekre, amelyek aztán olyan szabványosított keretfeltételekhez vezethettek, amelyek korlátozták a filozófus gondolkodási erejét.

A szakterületen szerzett tapasztalat még mindig nagy előnyt jelenthet, de nem volt kötelező. Ez nem volt az ismeretelmélet alapja. Ehelyett a filozófia az értelmet a legfőbb jónak nevezte, amelyből a tudás, és így minden tudás eredhet. Ez idővel nemcsak ahhoz vezetett, hogy a filozófia számos részterületre szakadt szét, hanem ahhoz a felismeréshez is, hogy az ész nem segíthet mindenütt. Időnként olyan tudományos kísérletekre és eljárásokra volt szükség, amelyek túlmutattak az emberi észen. Hamarosan világossá vált, hogy az élet nem minden területét a köznépnek, sőt még csak nem is a filozófusoknak teremtették, hanem egyes területeket az akadémikusok számára tartottak fenn, akik tudományos alapon tudtak foglalkozni az adott területtel. Ebből alakultak ki a tudományok, ahogyan ma ismerjük őket, de még ezt a tudást is csak a filozófián keresztül lehetett megismerni.

Még ha a tudományok dominálnak is a mai mindennapi életben, a filozófia még mindig nem éppen kis szerepet játszik, és ez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt 2000 évben nem volt könnyű karrierje. Ma már a mindennapi életben éppúgy hasznos, mint a tudományos területeken, ahol a tudomány tanácstalan. Az ókorral ellentétben az alkalmazási területek tehát sokrétűek.

A filozófia egy összetett területet ír le, amelyet ebben a könyvben részletesebben ismertetünk. Mielőtt a fő fejezetben ismertetnénk a fejlődést, először is fontos megérteni a filozófia alapelveit, valamint a különböző tudományágakra való felosztását.

A filozófia alapvető szabályai

A filozófia alapvető jellemzői - Mi az?

A filozófia (ógörögül philosophia, latinul philosophia), vagy közvetlen fordításban a bölcsesség szeretete, mindig akkor kerül szóba, amikor az emberek és a világ létezésének alapelveiben való értelmezéséről, megértéséről és a jövő számára való kifürkészéséről van szó.

Empirikus tudományágként a filozófia a tudományhoz tartozik, de nagyban különbözik a többi tudományágtól. A filozófia például nem specializálódik egy adott témakörre egy módszertanon belül, hanem sokféle módon, olyan megközelítéseken és kérdéseken keresztül tud dolgozni, amelyek széleskörű világképet nyújtanak. Különböző és széleskörű témakörökhöz, tantárgyak témáihoz, sőt, olyan egyéni meglátásokhoz jut el, amelyeknek nem kell visszafogniuk magukat. A filozófia tehát nemcsak jellegzetesen sokszínű, hanem tartalmilag is. Mindazonáltal nem volt mindig olyan sokszínű és változatos, mint manapság. Ennek a szempontnak évszázadok alatt kellett kialakulnia. A filozófiai ismeretek első dokumentált megközelítései például az ókorból származnak, tehát több mint 2000 évesek. Akkoriban magát a filozófiát még tudományosan, szisztematikus gondolkodással alapozták meg és magyarázták, bár itt meg kell jegyeznünk, hogy a tudományos kifejezésnek nem volt ugyanaz a jelentése, mint ma. Sőt, a filozófiát az élet minden helyzetére alkalmazták. Az ókori görögök életét lehetetlen volt elképzelni nélküle.

Maga a filozófia empirikus tudomány, de ez nem volt magától értetődő. Valójában ez egy egészen új felismerés, amely a történelem folyamán és csak a múlt században vált magától értetődővé. Az első emberek, akik aktívan alkalmazták a filozófiát - az első embereknek már voltak filozófiai gondolataik, de itt az első dokumentált gondolatokról van szó - magát a filozófiát a tudás keresésének tekintették. Ez az ókorban különbözött az akkori világnézettől, amely tele volt mítoszokkal, vallással és hittel. A hangsúly az ember lényén, gondolatain és egyéni cselekedetein volt. Ezért már nem függött a mítoszok lehetőségeitől, bár a filozófusok továbbra is használták őket, bár kizárólag a költészet vagy a metafizika területén, bár ez meglehetősen ritka volt.

A 19. században a filozófia elismert szaktudomány lett, amely a kortárs filozófia jellemzésére szolgál. Mint természettudományt, az egyetemeken és az iskolákban tanítják, bár nem mindig önálló tantárgyként. Gyakrabban azonban a filozófiát más tantárgyak keretében kezelik, amelyek a bölcsészettudományokra koncentrálnak. A pszichológiai vagy orvosi tanulmányok során ezért gyakoriak a filozófiai tárgyú magyarázatok is. Az ókorral ellentétben a filozófia ma már nem gyakran jelenik meg a mindennapi életben; nagyrészt a feledés homályába merült. Az ókori Görögországban a fiatalok voltak azok, akik aktívan követték a filozófiát, és bevitték azt az életükbe. Nagy filozófusok lettek, akik a mai hagyományokat