Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll.
Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral.

Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt.
A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él.
Műsorjegyzetek
Ferber Katalin

szócikk róla a Wikipédián
blogja a Facebookon, a Fele-más

Az epizódban említett könyvei, novellája

Életálom (2021)
Az elárult Japán (2015)
A felkelő nap árnyéka (2007)
Hangversenyen (novella)

További említett könyvek, filmek

Erich Fromm: A szeretet művészete
Konrád György: A látogató
Narayama balladája

Említett nevek

Koizumi Dzsunicsiró
Konrád György
Mérei Ferenc
Óe Kenzaburó
Petri György
Matthew C. Perry
Solt Ottília (ld. még SZETA)
Tóth Dezső (miniszterhelyettes)

Magyar történelmi események, fogalmak

zsidótörvények
a Felvidék visszacsatolása (Első bécsi döntés)
Ratkó-korszak
gazdasági kirakatperek (szabotázsperek) Magyarországon a Rákosi-korszakban
erőszakos téeszesítés Magyarországon az ötvenes években és később
konszolidáció
demokratikus ellenzék
SZETA (Szegényeket Támogató Alap)

Japán kapcsán említett fogalmak, jelenségek, események

az Aum Sinrikjó (szekta és terrorszervezet) és a tokiói gáztámadás
fukusimai atomerőmű-baleset
freeter
gajdzsin (gaijin)
hikikomori
Hirosima és Nagaszaki bombázása
Japán megnyitása (1853)
leprakolóniák Japánban
parasaito shinguru
murahacsibu (a közösségi büntetés rendszere)
szeken (seken)

Intézmények, földrajzi helyek

Freie Universität Berlin
Hamamatszu
Hokkaidó
Hoszei Egyetem
Kamakura (Japán egyik buddhista központja)
The London School of Economics
Vaszeda Tudományegyetem

Ez az epizód is érdekelhet még
Ha a generációkon át „öröklődő” traumákról szeretnél még adást hallgatni, ajánlom figyelmedbe a következő, korábbi epizódot:

#021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik század

Kivonatos tartalom időkóddal
[00:06:05]
március 15.: miért ment ekkor Ferber Katalin Japánba? Súlyos immunbetegsége és Magyarország elhagyása, mint megoldás.
[00:14:17]
Hogy kell érteni, hogy Ferber Katalin a „dokumentumfilmek legaljáról” jön? Egy nem akart gyerek a Ratkó-korszakban. A majdnem apáca anya, a vészkorszakot túlélő fiatal apa, és a nagyszülők története.
[00:30:34]
Katolikus és zsidó identitás Ferber Katalinnál: „kettős tükörben felnőni”. Az előítéletek, vallási szélsőségesek elutasítása.
[00:34:00]
Mi volt a szülőkben közös? Hogyan talált egymásra a háború után ennyire két különböző ember? A szeretetlenség, mint kapocs. Ennek hatása Ferber Katalin gyerekkorára. Rövid pártkarrier a Rákosi-korszakban. Alkoholizmus, nyomor a forradalom után.
[00:43:58]
Kilógás a sorból, nagyon korán elkezdett olvasás, magatartási zavarok, elviselhetetlen stílus. Az el nem ismert teljesítmény.
[00:48:45]
Miért nem oldotta Ferber Katalin számára az egyedülséget és a beilleszkedési zavarokat a „nyájkonformizmu