Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója.A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt.Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet.2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta.Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet).Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba.Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozA Róna Péterről szóló bejegyzés a Wikipedián.Részletesebb életrajz (nincs frissítve) az Ecopedián.Róna Péter információs lapja az oxfordi Blackfriars Hall honlapján.Andrassew Iván Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című interjúkötete a Libri oldalán.A Népszava 2018-as, a műsorban is hivatkozott interjúja Róna Péterrel.A kárpátaljai Rahó, ahol Róna Péter ősei éltek.Összefoglaló Wikipedia-bejegyzés 1956 végének magyar menekülthullámáról.Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett.Márai Sándor teljes naplójáról magam is írtam ezen a blogon, a poszt itt olvasható.A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták.A beszélgetés során említett Lawrence Klein, akivel a fiatal Róna Péter az egyetemen sokat vitatkozott, 1980-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott.A Springer gondozásában megjelenő, és Róna Péter (valamint Zsolnai László) által szerkesztett könyvsorozat, amiről az epizódban is esik szó, a Virtues and Economics címet viseli, angol nyelvű ismertetése elérhető itt.Műsorjegyzetek[0:06:15]Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett.[0:07:24]Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”.[0:09:31]Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél.[0:10:24]Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul.[0:12:35]A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet.[0:14:40]Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az i