Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett.Romsics Ignác életében ezért is fontos küldetés az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon. Ahogy az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket az említett cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/042-romsics-ignac-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenKivonatos tartalom időkódokkal(Ha a műsor elején vagy közepén hirdetés van, az időpontok a megadottakhoz képest 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.)[00:05:22] A Honmentők / Honvesztők című könyv. Miért katonák egytől egyig a főszereplők?[00:09:57] Franco és Mannerheim. A két véglet? Miért járt be egészen más utat a két ország a polgárháború után?[00:15:41] Hány generációnyi időnek kell eltelnie, hogy az ősök sérelmei miatti ellenségeskedést a leszármazottak maguk mögött tudják hagyni? Pilsudski, a lengyel-orosz és a Habsburg-magyar szembenállás hosszú emlékezete.[00:19:42] A XX. század represszív rendszerei, a terror, ami megnehezíti a megbékélést. Horthy Miklós és Kádár János, mint ma is fontos identitásképző erő jobb és baloldalon.[00:30:04] Fenntartható-e hosszú távon ez a meghasonlott történelmi emlékezet? Vagy törvényszerű, hogy a ez még sokáig fennmarad? A megosztó állami emlékezetpolitika szerepe ebben. Az emlékezet kisajátítása és az ellenségképzés az utóbbi húsz évben. A Terror háza múzeum problémás narratívája.[00:34:44] Csökkentheti-e az internet sokszínűsége, az államtól független online sajtó ennek az egyoldalú emlékezetpolitikának a hatását? Vagy épp ellenkezőleg, az közösségi médiában terjedő „alternatív tények” tovább súlyosbítják a helyzetet? A politikai ezotéria, amit egy miniszter terjeszt. Romsics Ignác szégyenérzete Kásler Miklós tevékenysége miatt.[00:39:34] A mitológiagyártás, mint kifizetődő politikai magatartás. És az ebből való kiábrándulás szükségszerű bekövetkezése.[00:42:28] Egy nemzeti konszenzuális politika vagy emlékezetpolitika szükségessége, amely a társadalmi párbeszéd feltétele.[00:45:15] Az „erős emberek”, kemény kezű politikusok kultusza az 1920-as évektől, az igény okai. A diktatúra és anarchia mint két szélső pont. A végletek közötti egyensúly fontossága. Horthy és Mannerheim. Hátralépésük a „rendcsinálás” után, de más-más módon.[00:50:41] Bethlen István: miért nem tartotta Magyarország számára járható útnak a fasizmust? A felvilágosodás értékeinek hangsúlyozása a nácizmus árnyékában, liberális elvekre épülő konzervativizmusa.[00:54:51] Hol csúszott félre Horthy Miklós, ha a politikai életbe közvetlenül sokáig nem szólt bele? Hadbalépés a Szovjetunió ellen.[01:00:40] A zsidótörvények, majd a holokauszt és Horthy megítélése. A „XIX. századi” Horthy és a megrögzött antiszemita Antonescu. A keresztény-zsidó együttélés évssázados problémái.[01:06:33] Polarizált vélemények, fekete-fehérnek bemutatott figurák Magyarországon.[01:09:21