Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.
Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.
Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.

Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.
Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.
Műsorjegyzetek
Barabási Albert-László

a Wikipédián;
laboratóriuma a Barabási Lab;
a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;

A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.
Az epizódban említett könyvei
(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)

Behálózva – A hálózatok új tudománya (2002)
Villanások – A jövő kiszámítható (2010)
A hálózatok tudománya (2016)
A képlet – A siker egyetemes törvényei (2018)
A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)

A Barabási Lab vagy anyaintézetének említett kutatásai, projektjei

cikk a rosszindulat (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
cikk az elhízás (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
a kajaháló (ízháló) projektje a Barabási Lab-ben;
cikk a Foodmine projektről a Nature-ben;
a Nature 150 éves születésnapjára készült látványos, interaktív adatvizualizáció a tudományos hivatkozások kapcsolatrendszeréről és a Barabási Albert-László társszerzőségével a munkáról írt cikk a Nature-ben;

A hálózatkutatással összefüggésben említett tudósok, kutatók

Bollobás Béla (matematikus)
Nicholas Christakis (szociológus, fizikus)

új könyve, az Apollo’s Arrow a koronavírus maradandó társadalmi hatásait elemzi;


Erdős Pál (matematikus)
Lovász László (matematikus)
Rényi Alfréd (matematikus)
Ruppert Péter

a politikai kampányok kapcsán említett tanácsadó cége a Maven7;


Cass Sunstein (jogászprofesszor, Barack Obama piacok szabályozásért felelős „cárja”)

könyve a visszhangkamrák (echo chambers) jelenségéről és társadalmi hatásairól;
egy 2017-es interjúja ebben a témában


Onur Varol

tudományos publikációja az int