Lovasnomád birodalmak és városlakók

By Cvetelin Sztepanov

A Krisztus születése körüli századokban a sztyeppei lovasnomád népek körül oszlani kezd a köd, számunkra egyre kézzelfoghatóbb antik források keletkeznek Kínában, majd Ázsia más vidékein, később Indiában és Európában is. A koraközépkorra elérkezünk a sztyeppei magaskultúra, az összetett államalakulatok és birodalomépítés klasszikus korszakához. A hagyományos történetírás azonban túl földhözragadt, sokszor retrospektívnek tűnő zárt nép-fogalma és egysíkú identitás-kategóriái ezekre és az ezt követő évszázadok sztyeppei lovasnomád társadalmára alig illenek. Az identitás kutatása a kortárs történettudomány és történeti antropológia alapkérdései közé tartozik. Hiszen még a ma emberét is joggal foglalkoztatja a kik vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk kérdése, amelyből a kik vagyunk mi kérdésre adott válaszokat újra és újrafogalmazzuk. A sztyeppei népek „mi” kategóriája, ennek tartalma az alapvető témája a jelen kötetnek is. Melyek voltak a sztyeppei lovas népeket másoktól elválasztó „mi” kategória összetevői, elemei, melyek voltak a társadalmon kívüli és a társadalmon belüli „más” kategóriájának alapjai? Ezeket az elméletinek tűnő kérdéseket a méltán nemzetközi hírű bolgár szerző, az Ohridai Szent Kelemen Egyetem (Szófia) tanára monográfiájában konkrét adatokon és megannyi példán keresztül vizsgálja és elemzi. Kínai és szogd, türk, görög, latin és más források elemzésén keresztül vezet ez a hatalmas szellemi utazás Eurázsia sztyeppéire, vissza a koraközépkorba. A történettudomány, a történeti antropológia, a klasszika filológia módszereit egyaránt felsorakoztató mű merőben újszerűen veszi sorra a Krisztus utáni első évezred második felében – általa a „sztyeppei birodalmak aranykoraként” említett időszakban – a hunok, türkök, ujgurok, kazárok, avarok, bolgárok államalakulatainak, egyes esetekben birodalmainak sorát; főleg a kívülállóktól megkülönböztető identitást vizsgálva, majd a belső identitás-kategóriákat (nők, foglalkozási egységek, vallási csoportok stb.) ismertetve. Azok számára, akik a magyar őstörténet kérdését a mai napig intenzíven kutatják, komoly jelentősége lehet ennek az újszerű megközelítésű és rendkívül adatgazdag műnek.

• Language: Magyar
• Publisher: Napkút Kiadó
• Release date: Apr 30, 2021
• ISBN: 9789632637587

Book preview

problémája

Impresszum

A Cédrus Művészeti Alapítvány megbízásából kiadja

a Napkút Kiadó Kft.

1027 Budapest, Fazekas u. 10–14.

Telefon: [phone]

Mobil: (70) 617-8231

E-mail: [e-mail]

Honlap: www.napkut.hu

Szerkesztő: Vincze Ferenc

Szakmai lektor: Erdélyi István

Szöveggondozó: Kovács Ildikó

Tördelőszerkesztő: Szondi Bence

Eredeti kiadás:

Цветелин Степанов: Българите и степната империя през Ранното средновековие. Проблемът за Другите

ИК „Гутенберг", София. 2005

Fordította: Csíkhelyi Lenke

Ómúltunk Tára 3.

ISSN 1789-2023

Sorozatszerkesztő: Csáji László Koppány

© Cvetelin Sztepanov, 2005

© Csíkhelyi Lenke, 2008

© Napkút Kiadó, 2017

ISBN 978 963 263 758 7

Támogatóink

A kötet megjelenését támogatták:

Budapesti Bolgár Kulturális Intézet

Buzov Pencso – Balkancar

Voszkreszenie Alapítvány

Zuglói Bolgár Önkormányzat

Az e-book megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

Adalékok a sztyeppei lovasnomád világ mentalitástörténetéhez

(Előszó a 2017-es kiadáshoz)

Különleges művet tart kezében az olvasó. Olyan olvasmányt, amelyhez a magyar nyelven kevés hasonló született, bár témája a nálunk is könyvtárnyi szakirodalommal bíró, tágabb értelemben vett sztyeppetörténet. Célkitűzésében azonban nem a sztyeppei lovasnomád népek és környezetük kronologikus esemény- vagy akár társadalomtörténetét kívánja a szerző az olvasók elé tárni; egészen más nézőpontból közelíti meg a lovasnomádok világának kérdését. A lovasnomád gondolkodásmódot, világképet vizsgálja mint a tőle eltérő (a „másik") tükrében megfogalmazott önazonosság-tudatot (identitást), és ennek sokszínűségét, változásait. Azt, hogy az egyes, gyorsan alakuló törzsi szövetségek, akár birodalmakon átívelő szokások, értékrend, viszonyulás- és magatartásminták hogyan alkotnak a sztyeppei népek történelmében államokon és népeken, nyelveken átívelő közös kulturális alapot. Erre a jelenségre a szerző a Pax Nomadica kifejezést használja (a Pax Romana analógiájára).

A történeti antropológia figyelme az elmúlt évtizedekben, többek között a francia Annales iskola úttörő kutatásai (mentalitástörténet, a longue durée folyamatok, gazdaságtörténet-írás stb.), a mikrotörténet-írás¹ jelentőségének felismerése, továbbá az oral history² kutatási irányzat kialakulásának hatására a történetírást uraló kronologikus szemléleten túlmutató elemzések felé fordult. Fontossá vált annak megismerése, hogy egy-egy korban és egy-egy konkrét helyszínen milyen életvilágokban, hétköznapi valóságokban éltek hajdan volt elődeink, milyen volt mentalitásuk, értékrendjük, milyen magatartásminták álltak előttük. A történelmet immár nemcsak felülnézetben, hanem alulnézetben is kívánja láttatni ez a törekvés. Ez a történeti antropológiai látásmód és mentalitástörténeti igényesség jellemzi Cvetelin Sztepanov munkáját, amelyben főleg az i. sz. első évezredben az eurázsiai sztyeppén élt lovasnomádok világát és a külső, illetve belső „máshoz" fűződő viszonyukat elemzi a szerző.

Az eurázsiai sztyeppe lovasnomád társadalmainak ismertetésekor Sztepanov természetesen a példák sokaságát állítja elénk, nem egy idealizált képből kiindulva keres illusztrációkat, hanem induktív módon, a forrásadatok során át bomlik ki az olvasó előtt az, ahogyan a külső és belső mássághoz viszonyult – korántsem homogén módon – a nomád világ. A szerző a „másik problémájához nem általánosságban közelít, hanem tematizálja ezt, és kiválaszt néhány jellemző „mást, melyen keresztül a lovasnomád világ szereplői felismerhették és megfogalmazhatták önnön arculatukat. Nem mintha enélkül ne lett volna meg az arculat, de a sajátosságok felismerése és megfogalmazása az önazonosság-tudat kialakulásának fontos lépése: a verbalizált mi/ők sajátosságok (identitás-narratívák) határkijelölő, egységesítő és társadalmi formációkon átívelő megtartó erőt, egyfajta diskurzusteret alkotnak. A kötet két fő része a „külső más és a „belső más tematizált fejezeteit tartalmazza.

Az első rész első fejezete a vár- és városfalak mögé zárt, letelepedett népek „másságát vizsgálja archaikus források alapján. Ez a lovasnomádok egyik legelemibb tapasztalata volt arról, hogy a világban önnön helyüket, sajátos életmódjukat, értékrendjüket megfogalmazzák. Ezért az első elemző fejezet a „falak mögé zárt másik felismeréséről és kezeléséről szól. A második fejezet a „szabadsághoz való viszonyt elemzi. A lovasnomádok a letelepült népek hierarchikus társadalmait gyakran szembe állították saját szabadságtudatukkal, amely természetesen szintén szabályozott volt. A szabályokat a nemzetségek, a törzseken sokszor átívelő hasonló szokások és a lovasnomád életforma adta sajátosságból fakadó kényszerűségek (nemzetségi szolidaritás, állatállomány szerzése/védelme stb.) alkották, amelyek az egyént más módon helyezték el a társadalomban, mint a letelepült népek esetében. A szerző – elkerülendő a homogenizáló és általánosító megfogalmazásokat – rengeteg példán keresztül ismerteti a szabadsághoz való viszonyt a nomádoknál és környezetükben. Itt kerül szóba az igazmondás ethosza, a ruházkodás sokszínűsége ellenére a nomádok öltözködésében mutatkozó hasonlóságok és más külső jegyek, például a szóbeliség/írásbeliség jelentősége. Az első részben a harmadik és egyben utolsó nagy fejezet a világvallások térhódításának szerepét vizsgálja. A kora középkorban, amely a szerző művének fő időbeli fókusza, a sztyeppei népek között terjedni kezdtek mind a kereszténység különböző változatai, például a nesztoriánus irányzat, a manicheizmus, továbbá az iszlám, a judaizmus és a buddhizmus is. Ezek a vallások nem lovasnomád eredetűek voltak, és sokszor párhuzamosan terjedtek, egymás mellett éltek a nomádok között, de egyben a távoli, idegen világ „közelről való megismerését is jelentették egy nomád számára, hiszen idegenként léptek a térítők a nomádok földjére. E fejezet azt elemzi, hogy mit változtatott a lovasnomádok világképén e nagy vallások megjelenése, megismerése.

A kötet második nagy része a „belső másság problémájával foglalkozik. A saját, nomád társadalmaikon belül a jellemzőtől, a „mainstream fogalmába tartozó általánostól eltérő társadalmi szerepeket és életvilágokat elemzi. Az első fejezetben a szerző a „nők" másságát egy egyszerű társadalmi gyakorlatból kiindulva szemlélteti: a nő kilép saját családja, nemzetsége kötelékéből (nemzetségi exogámia), szokásrendszeréből, és a férje családjához költözik (patrilokálitás), ahol ő mint idegen kell hogy helytálljon. Ezt az alaphelyzetet azonban rengeteg vallási, mitológiai narratíva és konkrét élettörténet árnyalja a kötetben, kiegészülve többek között a nők – a korabeli más társadalmak legtöbbjéhez képest – viszonylag szabad és megbecsült státusával, vagy akár a Hérodotosznál is kiemelt jelentőségű sztyeppei harcos amazonok valós alapját képező harcos nők alakjával. E rész második fejezete a kovácsok másságával foglalkozik. A fémmegmunkálás a nomád társadalom elengedhetetlen része volt, de a fémolvasztás és -megmunkálás merőben más életmódot jelentett a nomád társadalmon belül, mint a nagyállattartó nomád többségé. A második rész utolsó, harmadik fejezete az első rész utolsó fejezetének folytatása, azt a helyzetet elemzi, amikor a világvallások már a nomád társadalmon belül – megtérítve egyes fontos csoportokat, akár a teljes vezető réteget – okoznak mi/ők oppozíciót és a másság (illetve a sokszínűség) felismerését. A transzcendenssel kapcsolatot tartó vallási specialisták, a papok/sámánok/táltosok/látók/gyógyítók helyzete és a társadalmi elit ezekhez fűződő viszonya a sztyeppei mentalitástörténet eddig alig kutatott területét jelenti.

Az Ómúltunk Tára sorozat harmadik tagjaként a Lovasnomád birodalmak és városlakók. A mások problémája című kötet 2008-ban jelent meg, az eredeti bolgár nyelvű mű 2005-ös publikálása után három évvel. A fokozott hazai érdeklődést és a kiadó kvalitásérzékét mutatja, hogy két évvel a magyar nyelvű kiadás után a világ egyik legnagyobb tudományos kiadója, a BRILL is megjelentette a kötetet (Tsvetelin Stepanov: The Bulgars and the Steppe Empire in the Early Middle Ages. The Problem of the Others [Leiden–Boston: Brill, 2010]) az East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450–1450 című tudományos sorozat nyolcadik köteteként.

Cvetelin Sztepanov vallástörténész, bizantológus, filológus, 1993 óta a Szófiai Ohridi Szent Klement Egyetem Történelem- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója (docense). Elsődleges kutatási területe a mentalitástörténet: a hatalmi viszonyok hatása az életvilágokra, az apokaliptikus és eszkatológikus narratívák szerepe, a sztyeppetörténelem (különös tekintettel a bolgárokra), továbbá egyes térségek, mint például a Kaukázus kutatása.

Az elmúlt két évtizedben rengeteg ösztöndíj és kitüntetés jelzi a szerző nemzetközi sikereit, főleg Nyugat-Európában és az USA-ban, illetve természetesen hazájában, Bulgáriában. Csak a jelen kötet szempontjából legjelentősebbek közül emelek ki néhányat. Sztepanov a sztyeppei mentalitástörténetet 2000-től egyetemi tárgyként is oktatja; már e kutatás első szakaszát követően, 2001-ben megkapta a ‘Maison des Sciences de l’Homme’ (Párizs) és a ’Maison des Science de l’Homme et de la Société’ (Szófia) ösztöndíját. Ezekkel a következő években a Pax Nomadica és a lovasnomád identitás kérdésével kapcsolatos kutatásait ösztönözték, támogatták. 2005-ben, többek között éppen a jelen kötetben is felvetett téma egyetemi oktatásban speciálkollégiumként történt oktatása és a további kutatás érdekében megkapta a The Ohio State University (USA) ’Hilandar Resource Center’ kutatási ösztöndíját.

Cvetelin Jordanov Sztepanov 1964-ben született Gorna Oriahovitsa faluban. PhD-dolgozatát a Szófiai Ohrodi Szent Klement Egyetem történettudományi doktori iskolájában Power and Prestige in Early Medieval Bulgaria, 7th – mid. 9th Centuries³ címmel védte meg 1996-ban. Ezt követően különböző egyetemeken adott elő Angliától kezdve Svédországon és Moszkván át az USA-ig. 2002-től a Cambridge-i Harvard University által szervezett Central Eurasian Studies Society tagja. Az Orbita Byzantina és a Byzantinum Kutatócsoport egyik alapító tagja.

A szerző főbb monográfiái:

– Религии в езическа България (Историографски подходи 1980 – 2015 г.),⁴ Paradigma Kiadó, Szófia, 2017

– Invading in/from the ‘Holy Land’: Apocalyptic Metatext(s) and/or Imagined Geography, 950–1200,⁵ LAP Lambert Academic Publishing, Saarbrücken, 2013

– The Bulgars and the Steppe Empire in the Early Middle Ages: The Problem of the ’Others’,⁶ ’Brill’, Leiden/Boston, 2010

– Власт и авторитет в ранносредновековна България (VII – ср. IX в.)⁷, Изд-во „Агато", София, 1999

Több mint száz tanulmányt írt bolgár, orosz és angol nyelven különböző tudományos folyóiratokba és tanulmánykötetekbe a bizantológia, a bolgárok kora középkori történelme, az eurázsiai sztyeppe mentalitás- és vallástörténete, továbbá tudománytörténeti és historiográfiai témákban. Sztepanov jelenleg a világ egyik legismertebb bizantológusa és sztyeppe-történésze. Nevét gyakran a magyar források is az angol átírásban, Tsvetelin Stepanov alakban használják. Ez abból adódhat, hogy a nemzetközi hírű vallás- és mentalitástörténész a különböző nyelveken megjelent munkáiban maga is a latin betűs átírás során főleg ez utóbbi alakot használja. Kiadónk azonban a cirill betűs szavak és nevek már hagyományosnak mondható magyar fonetikus átírását alkalmazta, hiszen ez a magyar olvasóközönség számára érthetőbb, az eredeti kiejtést is jobban megközelíti, mint az angolos írásmód.

Az e-könyvben történő megjelentetést az indokolja, hogy e kétségkívül közérdeklődésre számot tartó témában született munka minél több olvasóhoz eljusson, és megtermékenyítőleg hasson a szakmai érdeklődésen kívül a nagyközönség gondolkodására is. A kötet ugyanis szakít azokkal a sztereotípiákkal, amelyek sok tekintetben máig uralják a lovasnomádokról való közgondolkodást. E sztereotípiák egy esszenciája a világhírű Owen Lattimore amerikai autodidakta keletkutató „The poor nomad is the only pure nomad"⁸ kifejezése. Ezeket a retrospektív látásmódból és evolucionista szemléletmódból adódó sztereotípiákat – a gyakran zsákutcának, fejlődésképtelennek, élősködő és írástudatlan barbárnak feltételezett lovasnomád-képet – Cvetelin Sztepanov kötete és az újabb hazai szakirodalom is szisztematikusan cáfolja, a nomád világ képét konkrét esettanulmányok sokasága révén árnyalja.

Ideje, hogy a nomád világra mint Eurázsiai egyik meghatározó kulturális óriásrégiójára tekintsünk, amelynek sajátos és sokszínű társadalmi-kulturális közegéből kerültek ki valaha a mi honfoglaló elődeink is. De vajon milyen is volt ez a nomád világ? Hogyan viszonyultak a világvallások térítőihez? Hogyan viszonyultak a környező letelepedett népekhez? Megfogalmazták önnön sajátos arculatukat, identitásukat önmaguk számára? Milyenek voltak a nomád hétköznapok, például a kovácsok vagy a nők élete? A jelen kötet közérthető módon, olvasmányosan, rendkívül adatgazdagon és tömören ad választ ezekre a kérdésekre, ezért a sorozat szerkesztőjeként jó szívvel ajánlom nem csupán a történész, vallástörténész, történeti antropológiával és történeti néprajzzal foglalkozó szakmai olvasók, hanem a sztyeppe és a lovasnomád világ iránt a gimnáziumi történelemoktatásnál elmélyültebben érdeklődő nagyközönség számára is.

Csáji László Koppány

1 Nem a történelem nagy eseményeinek, hanem egy-egy viszonylag szokványos, konkrét esemény lehető legrészletesebb ismertetése, a szereplők magatartásának és az eseményeknek minél alaposabb értelmezése révén. Az egyik első ilyen mű Carlo Ginsburg A sajt és a kukacok című (eredetileg olaszul 1976-ban megjelent) munkája.

2 A magyarul néha „elbeszélt történelem" kifejezéssel meghatározott irányzat a szájhagyományozás útján továbbörökített, elsősorban a szemtanúkkal készült interjúkra és más, lokális narratívákra irányuló kutatást jelenti; célja a társadalmi csoportok emlékezetébe kerülő, szóbeliségben élő – első kézből származó, majd pedig mások által újra és újra értelmezett, korántsem homogén – egyéni emlékek, történelemkép gyűjtése, kutatása. Bizonyos szempontból az oral history történelmi emlékezetkutatásához tartozik az adott régió folklórjának, így például archaikus epikus irodalmának megismerése és elemzése. Ennek jegyében készült el nemrég a lovasnomád világra sajátos ablakot nyitó kirgiz Manasz hőseposz első, jegyzetekkel is bőven ellátott teljes magyar műfordítása 2016-ban.

3 Hatalom és tekintély a kora középkori Bulgáriában a 7–9. században

4 A „pogány Bulgária" vallásai (historiográfiai törekvések 1980 és 2015 között)

5 Hódítások a Szentföldről/Szentföldre: apokaliptikus metanarratívák illetve elképzelt földrajz 950 és 1200 között

6 A jelen kötet angol változata

7 PhD-dolgozatának bolgár változata

8 Csak a szegény nomád az igazi nomád.

Előszó

Cvetelin Sztepanov tollából az olvasó a közérdeklődés középpontjában álló sztyeppei civilizáció izgalmas összefoglalását kapja kézhez. A téma földrajzi keretét