Alapszakdolgozatok, Mesterszakdolgozatok, Diplomamunkák, Szakdolgozatok, Tudományos Megírása Könnyedén (Tudományos Munka)

By Levente Szabó

Alapszakdolgozatok, mesterszakdolgozatok, diplomamunkák, szakdolgozatok tudományos megírása könnyedén.

 

Az egyetemi oktatás befejezésének számos különböző módja van, és egyik sem kevésbé értékes, mint a másik. Mindegyik egyformán jelentős, és az adott diák életét megváltoztathatja. És mégis, nagyon sok diáknak még az is nehezére esik, hogy leüljön egy ilyen munkához. A professzorok és az oktatók magukra hagyják őket, és még a felettesük sem tud kellőképpen segíteni.

 

Így annak ellenére, hogy ez egy különösen fontos témakör, kevés a szakirodalom, amelyhez ezek a diákok fordulhatnak. Ez szorongást és rengeteg stresszt okozhat. Pedig egy alapszakdolgozat megírása is lehet nagyon szórakoztató, hiszen végső soron egy olyan témáról van szó, amelyet hosszú ideig tanulmányoznak, és amely ennek megfelelően sok önérdekkel jár.

 

A könyv tartalma:

• A tudományos stílus
• Az érvelés alátámasztása
• Helyesen idézve
• Az írás akadályainak leküzdése
• Vázlat készítése
• Nemek szerinti nyelvezet

Annak érdekében, hogy a tudományos szöveg megírására ne úgy emlékezzünk, mint egy borzalmakkal és problémákkal teli időszakra, ez a könyv célja, hogy elmagyarázzon néhány alapvető alapelvet, valamint tippeket és módszertani megközelítéseket adjon azoknak, akik maguk is éppen életük e nehéz szakaszában vannak.

• Language: Magyar
• Publisher: Levente Szabó
• Release date: Dec 25, 2022
• ISBN: 9798215041949

Book preview

Alapszakdolgozatok, Mesterszakdolgozatok, Diplomamunkák, Szakdolgozatok, Tudományos Megírása Könnyedén (Tudományos Munka)

Levente Szabó

Published by Levente Szabó, 2022.

While every precaution has been taken in the preparation of this book, the publisher assumes no responsibility for errors or omissions, or for damages resulting from the use of the information contained herein.

ALAPSZAKDOLGOZATOK, MESTERSZAKDOLGOZATOK, DIPLOMAMUNKÁK, SZAKDOLGOZATOK, TUDOMÁNYOS MEGÍRÁSA KÖNNYEDÉN (TUDOMÁNYOS MUNKA)

First edition. December 25, 2022.

Copyright © 2022 Levente Szabó.

Written by Levente Szabó.

Tartalomjegyzék

Title Page

Copyright Page

Alapszakdolgozatok, Mesterszakdolgozatok, Diplomamunkák, Szakdolgozatok | Tudományos Megírása Könnyedén | (Tudományos Munka)

Alapszakdolgozatok, Mesterszakdolgozatok, Diplomamunkák, Szakdolgozatok

Tudományos Megírása Könnyedén

(Tudományos Munka)

––––––––

Levente Szabó

Tartalom

Bevezetés

A tudományos stílus

Absztrakt, objektív és a témához hű

Érvek bizonyítása

Hipotézisek

Előadás és kritika

Hivatkozás a forrásokra

Kritizálás egy vitán belül

A következtetés

Helyesen idézve

Közvetlen idézés

Közvetett idézés

Írásbeli akadályok

Négyes osztó, elmetérkép és kilences szabály

Végleges korrekció

Egy szakmai dolgozat felépítése

Az expozé

A bevezetés

Az összefoglaló

Elemzés

A következtetés

Bibliográfia és források

Eskü alatt tett nyilatkozat

Kiegészítő fejezet a nemek közötti különbségtételről: Nemek szerinti nyelvezet

Záró szavak

Források

Bevezetés

Bár az iskolában megtanulják az írást, a töltőtoll vagy a biros tartását, és közben a billentyűzeten való gépelést is, sokan még mindig nehezen tudják gondolataikat papírra vagy képernyőre vinni. Még az iskolán belül is az a néhány gyerek, aki valóban aktívan és szívesen írja le gondolatait, vagy akár csak mondatokat másol valamelyik tankönyvből, erősen elhatárolódik osztálytársaitól. Ezért nem meglepő, hogy a diákokat sem kíméli ez a probléma.

A saját szakdolgozat megírása, akár az alap-, akár a mesterképzésre készül, minden diák életének csúcspontja. A sok félév és az aktív felkészülés minden éve erre a pillanatra épül. E felkészülés ellenére a diákok sajnos magukra maradnak. Ahelyett, hogy az alapdiplomamunka tükrözné a tanultakat, és ennek megfelelően könnyen jönne, ez a folyamat sok fiatal számára különösen rögös utat jelent.

Az írással kapcsolatos problémák és bonyodalmak valóban elég gyakran előfordulnak minden szakon belül, és így a ténylegesen szükségesnél jóval hosszabb ideig tartó tanulás vagy a szakról való lemorzsolódás egyik fő oka. Ez egyre gyakrabban fordul elő, különösen a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

Ezek a fiatalok alaposan felkészültek erre a nehéz feladatra. Minden egyes házi feladat és vizsga felkészíti őket erre a valódi feladatra, a szakdolgozat megírására. Ez a probléma azonban nemcsak a diákok, hanem az ország bármelyik iskolájának bármelyik korosztálya körében fennáll; csak a házi feladatok és a vizsgák megírása révén nagyon kevés fiatal alakít ki igazán rutint, és aztán tartja is magát hozzá. Egy alap- és/vagy mesterszakos szakdolgozaton belül elengedhetetlen a rutin, és így a közvetlen stilisztikai struktúra. Pontosan ez az a rutin, amitől oly sokan ódzkodnak, ezért végül félszívű kifogásokkal próbálják meggyőzni a pszichéjüket, hogy vannak fontosabb dolgok is, mint egy szöveg valóban átgondolt megírása.

A gyakori kifogások általában ugyanúgy hangzanak; hirtelen annyi fontosabb dolgunk van. Nem számít, hogy ez az éves telefonhívás a nagyszülőknek, a látogatás a szülőknél, a bevásárlás, a szemét kivitele, a kinti ágon ülő, vidáman éneklő madarak nézegetése, vagy akár a plafon vagy egy szürke, sivár fal bámulása. Ezek mind kifogások, amelyeket a diákok arra használnak, hogy ne kelljen foglalkozniuk az élet igazán fontos dolgaival.

A kulcsszó itt nem is az, hogy a mai fiatalok az idősebb generációk kijelentései szerint már nem tudnak felelősséget vállalni, és ezért nem is vágnak bele ezekbe a feladatokba, hanem inkább az, hogy az írás ma már egyszerűen nem okoz örömet az embereknek. Az elmúlt évek tanulmányai egyre inkább azt mutatják, hogy a két legfiatalabb generációnak különösen nagy célja van az életükben: Azt akarják csinálni, ami kiteljesíti őket, örömüket lelik és szórakoznak abban, amit csinálnak. Ennek megfelelően az is érthető, hogy éppen azok a fiatalok, akik ezt a vezérelvet követik, akik olyan szakot választottak, amelyet élveznek, amely teljes gőzzel lendületbe hozza őket, és amellyel egy életen át el tudják képzelni a munkát, hiányolják az írás örömét.

Az alapszakdolgozat megírása nem is csak az írásról szól. Ehelyett a tényleges feladat sokkal nagyobb. Ritkán fordul elő, hogy valaki, kortól függetlenül, valóban olyan jól ismer egy témát, hogy nincs szükség további kutatásra, hogy nem kell évszámokat vagy konkrét jellemzőket keresni. Mivel ez általában nem így van, a diákdolgozat megírása különösen hosszú folyamat, amelynek számos lépésén végig kell dolgozni.

A tényleges írás előtt tehát a kutatás következik. Különösen sok kérdésre kell válaszolni, ami azt jelenti, hogy a diákoknak egyéni időt kell szánniuk arra, hogy egyáltalán felkészüljenek a szöveg megírására. Ez semmiképpen sem hasonlítható egy iskolai házi feladathoz, amelyben alig tettek erőfeszítést, vagy amelyben egy egyszerű szöveget másoltak le vagy írtak le azonnal. Nem, ez egy rendkívül fontos záródolgozat, amely életeket változtathat meg. Minden kérdést egyedileg kell megválaszolni. De még csak nem is a szakdolgozat vagy az alapszakdolgozat tartalmáról van szó. Ehelyett egy tudományos szöveg jellemzőiről van szó.

Például mikor tekinthető egy tudományos szöveg tudományosnak? Tényleg csak arról van szó, hogy a szöveg bonyolult és nehezen olvasható vagy érthető? Szabad-e egyes szám első személyben írni, vagy mindig harmadik személyt kell használni? Hogyan van ez értelmesen felépítve? És pontosan hogyan lehet egy olyan feladatot, amely egy tudományos szöveg megírását jelenti, valójában megérteni?

Az ilyen kérdések nemcsak fárasztóak lehetnek, hanem minden bátorságot elvesznek a diákoktól, mert másképp nézve nem ritka, hogy a diákok valóban elköteleződnek egy-egy témával kapcsolatban. Szeretnek kutatni és újra és újra bővíteni tudásukat. A meglévő tudás megvan, csak nem tudják leírni, és ez gyorsan fájdalmas lehet. Végső soron ezeknek a fiataloknak mindenük megvan ahhoz, hogy elindítsák a karrierjüket, hogy megtegyenek egy különösen nagy fejlődési lépést az életükben, de aztán végül egy ilyen apró részlet miatt, aminek még csak köze sincs a tényleges témához, mégis elbukik?

Ez nem csak a diákokat érinti. A professzorok is panaszkodnak egy ideje, hogy a diákjaiknak írásbeli gyengeségeik vannak. Az összes kurzus különösen magas százaléka nem éri el a professzorok előfeltételeit. Pontosan miért van ez így, és miért olyan nehéz a mai generáció számára egy tudományos szöveg megírása, amikor a múltban jóval többen feleltek meg ennek a követelménynek?

Számos tényező járul hozzá az írásbeli nehézségekhez, különösen a szülők vagy a gondviselők általános nevelésével kapcsolatos tényezők, de különösen az a mód, ahogyan a tananyag tartalmát a diáknak tanítják. Az, hogy pontosan hogyan is történik ez, különösen nagy akadályt jelent egy szöveg általános megírása vagy az írás tényleges megtanulása során. Különösen a tudományos szövegekben pontosan ezek az akadályok kerülnek új szintre.

A homályos kifejezések, a fogalmak pontatlan magyarázatai és a különösen nehezen emészthető tudományos zsargon gondoskodik arról, hogy ezek a fiatalok soha ne tanulják meg