Végig az Andrássy úton - A sugárút legendás történetei

By Morcsányi Elza

A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja - ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét.

Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé.
Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé.
Sétára fel!

• Language: Magyar
• Publisher: Athenaeum
• Release date: Mar 4, 2024
• ISBN: 9789635434145

Book preview

Borító

A Sétakönyvek-sorozat eddigi kötetei:

Maczó Balázs

Séták a Szent István park körül – Újlipótváros modern épületei

Maczó Balázs

Terézvárosi barangolás – Szecessziós házak a Nagykörúton túl

Deák Judit

A Vurstlitól a Magyar Zene Házáig – Séták a Városligetben

Maczó Balázs

A rejtelmes Népszínház utca – és egykori lakói

Deák Judit

Budapest tündérkertje – A Margit-sziget

Sétakönyvek 6Morcsányi Elza: Végig az Andrássy úton – A sugárút legendás történeteiAthenaeum

© Morcsányi Elza, 2024

Fotók © Bujnovszky Tamás, 2024

© Athenaeum, 2024

Köszönjük a Fortepan, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum hozzájárulását fényképeik közléséhez.

dekor

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Kiadta az Athenaeum Kiadó,

az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.

1086 Budapest, Dankó u. 4–8.

Tel.: [phone]

www.athenaeum.hu

www.facebook.com/athenaeumkiado

ISBN 978 963 543 414 5

ISSN 2939 8851

Minden jog fenntartva.

Felelős kiadó: Dian Viktória

Felelős szerkesztő: Kertész Edina

Szerkesztette: Helfrich Judit

Műszaki vezető: Dubecz Adrienn

Borító- és kötetterv: Herbszt László

Elektronikus változat

eKönyv Magyarország Kft.

www.ekonyv.hu

Készítette: Ambrose Montanus

dekordekor

Krumpliföldtől a luxusboulevard-ig – A sugárút története

Andrássy út 2. – Fonciére-palota

Andrássy út 3. – Saxlehner-palota

Andrássy út 8. – Schossberger-palota

Andrássy út 23. – Wahrmann-palota

Andrássy út 22. – Operaház

Andrássy út 25. – Drechsler-palota

Andrássy út 28. – Gschwindt-palota

Andrássy út 39. – Párizsi Nagyáruház

Andrássy út 45. – Az egykori Japán kávéház / Írók Boltja

Oktogon

Andrássy út 52. – Haggenmacher-palota

Andrássy út 62. – Bobula-palota

Andrássy út 69-71. – Képzőművészeti Egyetem, Régi Műcsarnok

Kodály körönd

Andrássy út 104. – Erdődy–Semsey–Vanderbilt-palota

Andrássy út 114. – Chorin-villa

Andrássy út 124. – Bulyovszky-villa

Luxus a benzingőzben – Visszatekintés

A könyvhöz felhasznált legfontosabb források

dekor

Magasztos jelzős szerkezetekből nincs hiány az Andrássy út esetében: a jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja, és hosszan sorolhatnánk a megtisztelő elnevezéseket. YouTube-videók, útikönyvek és baráti tippek minimum dobogósa ez a helyszín, ha városunk legfontosabb látnivalóiról van szó; a kiegyezéssel kezdődő és az első világháborúval lezáruló boldog békeidők ragyogó, neoreneszánsz palotákkal tűzdelt mementója.

Krúdy Gyula szavaival: Voltak olyan férfiak, akik fogadalmaikat egy életen át nem felejtették. Ilyen volt Podmaniczky Frigyes, aki a jövő időktől való meghatottsággal, regényhősi lelkesedéssel, a 19. századbeli emberi elragadtatással nézegette a mai Andrássy út kopasz telkeit, a külvárosi tanyák udvarait, az Operaház helyén petyhüdő mocsarat a hozzá tartozó betyárcsárdával együtt. Sok lelki dilemmát is okozó megbeszélésen, tanácskozáson, sőt támadáson kellett átesni a főváros történetében legnevezetesebb bárónak, amíg a vad növényzettel, rákosi homokkal, pusztai bojtorjánnal, elhagyottsággal, rosszhiszeműséggel és vadvizességgel is garnírozott Andrássy úti telkeket el tudta sózni olyan kezekbe, amelyek az építkezést is vállalták.

Ahogy az idézet is sugallja, a sugárút története nem indult egyszerűen, és sok kitartás, elszántság, áldozat kellett, mire a Terézváros külvárosi részein, krumpliföldek, gyümölcsösök és földszintes nyaralók helyén kiépült az elegáns főútvonal. A világvárosi álmokat dédelgető, Budapestté felnövő Pest-Buda komoly infrastrukturális változásokon ment keresztül a kiegyezés utáni években. Gyárak és bérházak nőttek ki a földből, az egész város növekedési lázban égett, és készült levetni magáról középkorias, sűrű városszövetének maradványait is. A Terézváros, azon belül a Király utca a mai napig megőrizte „a régi Pest" hangulatát egy-kétemeletes házaival, keskeny nyomvonalával.

Amit most nosztalgiával nézünk, az a század második felére elviselhetetlenül zsúfolt, büdös és piszkos lett. Ennek hátterében a lakosság egyre növekvő száma, a központi tervezési elképzelés nélkül kitüremkedő házak és a közegészségügyi előírások – pontosabban azok betartásának a – teljes hiánya állt. Sokáig ez volt az egyetlen útvonal, ha a fáradt polgár a pesti porból kikívánkozott a zöldbe, a Városerdőbe, a mai Városligetbe. Nemcsak gyalogosok és konflisok jártak itt, hanem a város első omnibuszjárata is erre közlekedett, vagyis az út közbiztonsági és közegészségügyi szempontból is tehermentesítésért kiáltott.

Andrássy Gyula miniszterelnök városrendezési tervei között kiemelt szerepet kapott egy reprezentatív, illusztris európai nagyvároshoz méltó, egyenes díszút kiépítése. A várost a külterületekkel összekapcsoló széles út terve már a korábbi évtizedekben is felmerült, de a megvalósításra csak a kiegyezés után nyílt lehetőség. Amikor azonban 1869-ben Andrássy előterjesztette az elképzelését, éles viták robbantak ki, és forrongó indulatok lobbantak fel a képviselőházban. Végül 1870-re sikerült csak elfogadtatni a költségvetést, és ekkor indulhatott meg a kivitelezés előkészítése.

dekor

Andrássy (Sugár) út a Városliget felé nézve, előtérben a Nagymező utca kereszteződése. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.

1871-ben újabb nagyszabású vállalkozás, a Nagykörút kialakítása is része lett a városrendezési tervnek. Felügyelet és összehangolás céljából megalakult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), báró Podmaniczky Frigyes elnökletével, akinek mindent látó tekintete és fáradhatatlan munkabírása segítette Budapestet az európai nagyvárossá alakulás rögös útján.

A telkek kiváltását az FKT vállalta. A szükséges bontások elvégzésével egy időben rengeteg előkészületre volt szükség, hogy a tervezett, elegáns palotákkal szegélyezett útvonal egyáltalán elképzelhető legyen. Például az Oktogon helyén tátongó gödör feltöltésére, a közművek kiépítésére, a mocsaras területek lecsapolására, a rossz hírű fogadók és betyártanyák felszámolására (ezt a feladatot a legenda szerint Podmaniczky maga végezte el, fokossal és pisztollyal felszerelkezve), az út kialakítására és az épülettömbök megtervezésére. A munka természetesen nem járt megkötések nélkül, 1877-re el kellett volna készülnie az egyébként adókedvezményekkel és -mentességgel is támogatott építkezésnek (az érintett vállalatok az első tizenöt évben teljes adómentességben részesültek, a következő tizenöt évre pedig részleges adókedvezményt kaptak). A kivitelezési munkálatokat az FKT által megbízott, erre a célra alakult francia–magyar–német vállalkozásra, a Sugárúti Építő Vállalatra bízták, amely Ybl Miklós és Linzbauer István tervezőket kérte fel a koncepció kitalálására. E két tehetséges és nagy hatású építész elegáns, egységes kialakítást álmodott meg az Andrássy út neoreneszánsz palotáinak.

Persze a bonyodalom ebből a történetből sem hiányozhat. A Budapest főváros születésének évében, 1873-ban bekövetkező bécsi tőzsdekrach ugyanis annyira megrengette a konzorciumot, hogy az nem tudta teljesíteni a vállalásait, és inkább lemondott a lehetőségről. Így az FKT-nak kellett előállnia egy merőben új konstrukcióval: egységes arculat és a kész épületek értékesítése helyett egyenként adták el a kijelölt telkeket az építkezési lázban égő arisztokrácia és nagypolgárság tagjainak, valamint különböző pénz- és biztosítóintézeteknek. Ők építették fel rajtuk a