Csillaggal nem jó járni most: Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október - december)
By Kis Pál
()
About this ebook
Kis Pál Király utcai napfényműterme a két világháború közötti portréfotózás kiemelkedő műhelye volt, ahol híres színészek, írók, operaénekesek is megfordultak. A fényképészt 1944 októberében a nyilasok elhurcolták, majd néhány hét múlva megszökött, visszatért a fővárosba, és egy körúti üzlethelyiségben rejtőzött. A munkaszolgálatban és a bujkálás során írt, szuggesztív erejű ceruzarajzokkal illusztrált naplója megrendítő olvasmány: a szerző felidézi a Pest határában végzett kényszermunkát, beszámol családja és szomszédai sorsáról a csillagos házban, a szökés körülményeiről és a bujkálás napjaiban szerzett tapasztalatairól. December elején Kis Pált letartóztatták és Buchenwaldba deportálták, itt halt meg 1945 januárjában. A kézirat a háború után előkerült a körúti rejtekhelyről, ma Izraelben, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában őrzik. A napló mellé Kis Pál legszebb fényképeiből és egyéb dokumentumokból válogattunk, a szöveget Závada Pál és György Péter írásai keretezik.
Related to Csillaggal nem jó járni most
Related ebooks
Berekesztett utak: Ősök és ivadékok 3. Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA börtön szaga: Válaszok Balla Zsófia kérdéseire Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsCsillapíthatlanul szomjazzák a végtelent: Beszélgetések Reigl Judittal - egy festő (ön)életrajza Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAmit a szél susog Rating: 5 out of 5 stars5/5Mestereim, barátaim, szerelmeim II. kötet Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA két huszár Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsTurul és dínó Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHét életem Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA szentivánéji álom Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKöztársaság Rating: 5 out of 5 stars5/5Algír nyomornegyedétől a Nobel-díjig: Tanulmányok Albert Camus-ről Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA szerelemről és más történetek Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRádió Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVánya bácsi - Morcsányi Géza fordítása Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsComing out Rating: 5 out of 5 stars5/5Daloskönyv Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA fényes rend Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsLove after love Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKörkép 2016 Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsElső szerelem Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA különc Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsNapló és elbeszélések Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzereposzlás Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz aranyszamár Rating: 5 out of 5 stars5/5Halálgyakorlatok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA méhek élete Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzárnyvonal Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsFortepan Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVerejték van a szobrokon: válogatott és újabb versek 1976-2009 Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMagyar zsidó történelem – másképp Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Reviews for Csillaggal nem jó járni most
0 ratings0 reviews
Book preview
Csillaggal nem jó járni most - Kis Pál
CSILLAGGAL
NEM JÓ JÁRNI MOST
Kis Pál
budapesti
fényképész
naplója
1944. október –december
mlogoSajtó alá rendezte és a bevezetőt írta
SCHMAL ALEXANDRA
Lektorálta
JALSOVSZKY KATALIN
KARSAI LÁSZLÓ
© Kis Pál örököse, 2016
© Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság
Emlékmúzeuma (Cfát, Izrael)
© György Péter, Schmal Alexandra, Závada Pál
A képek forrását lásd a képjegyzékben
A kötet megjelenését támogatta
a Magyar Nyelvterületről Származó
Zsidóság Emlékmúzeuma (Cfát, Izrael)
és a Mazsihisz
(technikai szám: 0358)
mazsihiszMAGVETŐ
KÖNYVKIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.
www.magveto.hu
www.facebook.com/magveto
magveto@lira.hu
Felelős kiadó Dávid Anna
Felelős szerkesztő Dávid Anna
Korrektor Hradeczky Monika
A sorozatot és a borítót Pintér József tervezte
Műszaki szerkesztő Környei Anikó
Elektronikus verzió
eKönyv Magyarország Kft., 2016
www.ekonyv.hu
Az e-könyvet Nagy Lajos tervezte
ISBN 978 963 14 3478 1
Felhasznált betűtípus
Noto Serif – SIL Open Font Licence
Tartalom
Závada Pál
Előhang egy világ közepéről
Schmal Alexandra
Napfényműterem a Király utcában
Kis Pál kitüntetései, díjai
Gyűjteményes kiállítása
Irodalom
Kis Pál naplója
1944. október–december
György Péter
Sorra veszteni el
Képek
Képjegyzék
Köszönetnyilvánítás
Jegyzetek
01Shoshannának,
gyermekeinek és unokáinak
Závada Pál
Előhang egy világ
közepéről
Nehéz volna megállapítani, hogy a neves fotográfus, Kis Pál az itt közzétett följegyzéseit bekezdésről bekezdésre pontosan hol is rótta papírra.
A napló a nyilas hatalomátvétellel veszi kezdetét, első jelenete pedig ugyanaz, mint Szép Ernő Emberszagáé – vagyis ’44 október huszadikán reggel a csillagos ház udvarán fölsorakoztatják a férfiakat, hogy elindítsák őket Pest környékére sáncot ásni. Így Kis Pál papírlapjain is szerepelnek majd helységnevek – Ferihegy, Vecsés, Pestszentimre –, és feltehetőleg ez utóbbi település szálláshelyén íródtak meg ennek a körülbelül kéthetes munkaszolgálatnak a körülményei. Amely hősünk számára úgy ér véget, hogy miután alakulatát egy éjszakai menetben Szentlőrincen és Kispesten át az Üllői úti Ludovika istállójába hajtják, ő még azon a reggelen kisétál a beszélgető őr mellett a kapun.
S mintha maga is munkába sietne, villamosra száll. Majd átszáll, és ösztönösen is hazafelé viteti magát, hiszen a Városliget felől érkező tízes villamos a Király utcán az ő házuk előtt siklik el. Kis Pál még saját cégtábláját és a kapualjban elhelyezett fényképészeti kirakatának egy-egy fotóját is megpillantja. Leszállni és a feleségéhez fölmenni viszont nem mer, nehogy fölismerjék és elvitessék.
Egy igazoltatás elől a sógorához menekül a Margit híd közelébe, majd néhány napot az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció központjában tölt el a Bethlen téren. Amikor pedig följegyzései félbeszakadnak, már több mint két hete bujkál öccsének körúti fotóüzletében – először egyedül, majd a feleségével együtt. De a Király utca 51.-be, ahonnan naplója elején elindul, soha nem tér már vissza.
Így aztán szedett-vedett jegyzetpapírjainak egyetlen lapját sem írhatta otthonában. Erre utal az is, hogy kéziratát illetően nemhogy naplókönyvről vagy füzetről nem beszélhetünk, de a kéziratcsomóban még szabványos papírlap sincsen. Többnyire vécépapírra volt kénytelen írni, vagy kettészakított levélpapírra és egyéb cédulákra.
Noha erőszakosan eltávolították otthonából, világának közepét továbbra is ez a ház képezi. Amelynek tetőterében 1917-ben fényképészeti műtermet és lakást rendezett be – s ez sikeres munkásságának és boldog családi életének volt a színtere. Itt élt a feleségével, Klein Ilonával, akit imádott, és nemcsak fényképezte, hanem fénykép és élő modell után agyagba is megmintázta (miként erről egy felvétel tanúskodik), majd föltehetőleg gipszbe is kiöntötte a büsztöt. Ebben a lakásban nevelték föl két lányukat, Marianne volt a kisebbik, Ágnes a nagyobbik – ő ’44-ben férjhez ment, és az ifjú párt az örömapa még meg is örökítette.
Ahol mindez végbement, erről a „Király utca 51. nevű topográfiai origóról írja Kis Pál azt, hogy egy élet munkáját jelenti, ahol 27 éven át dolgozott reggeltől estig – magáért, a családjáért és „azokért az erkölcsi érdemekért, melyeket az idők folyamán
szerzett a kiállításokon való bemutatkozásaival, itthon és külföldön nyert díjaival. És most, ’44 novemberében munkálkodásuk eredménye, a műtermük, a lakásuk: közpréda.
Ez a ház a Nagymező utcai Avilai Nagy Szent Teréz-templom oldalára néz, a tetőtér két bástyatornya között teremtette meg Kis Pál az ő napfényműtermét. Egy 1924-es átalakítási terv szerint a Király utcára (meg az égboltra) nyílt ez a csupa ablakfalú és üvegtetejű fényképészeti tér, mellette a nappali, a gyerekszoba és a hálóként használt sarokszoba – s az utcafront mögött helyezkedett el, vagyis L alakban az udvarra nézett a váróteremként („fogadóként") szolgáló hall az öltözővel, illetve a lakáshoz épített előszoba, fürdőszoba, konyha és cselédszoba. De ki lehetett lépni egy tágas tetőteraszra is, amelyet örökzöldekkel és cserepes virágok indáival futtattak be.
Azt mondják, a műtermi fotografálás aranykorában a Király utcának majd minden második házában működött fényképészet, de nyilván a Körúton és más forgalmasabb utcákban is sok helyütt. Kis Pál vállalkozása azonban hamar kiemelkedett a pillanat művészetének korabeli átlagos színvonalából, amit a növekvő üzleti sikeren meg a már említett vernisszázsokon és díjakon kívül például az is bizonyít, hogy a később híressé vált Angelo, miután Székely Aladárnál működött mint első segéd, 1918-ban Kis Pál műtermébe szegődött el dolgozni. Állítólag azért is, mert itt állt rendelkezésre a legkitűnőbb és legdrágább fényképezőgép – nem csoda, hiszen Kis Pál a Színházi Életnek is fotografált, és az Operaház művészeit is rendszeresen fényképezte. A szakirodalom följegyzi, hogy Kis Pál egyike volt azoknak a legnevesebb hazai fotográfusoknak, akik az újdonságnak számító brómolajnyomási eljárással is készítettek képeket.
A műterem ideális helyen volt abból a szempontból, hogy a határán állt az