A szentivánéji álom

By William Shakespeare

Szent Iván éjszakája a hiedelem szerint varázslatos, szerelmes éjszaka, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. Ebben a főúri menyegzőre készült alkalmi vígjátékban is tündérek, királyi pár, polgári ifjú szerelmesek, athéni kézmű

• Language: Magyar
• Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó
• Release date: Mar 9, 2016
• ISBN: 9789633764305

William Shakespeare

William Shakespeare (1564–1616) is arguably the most famous playwright to ever live. Born in England, he attended grammar school but did not study at a university. In the 1590s, Shakespeare worked as partner and performer at the London-based acting company, the King’s Men. His earliest plays were Henry VI and Richard III, both based on the historical figures. During his career, Shakespeare produced nearly 40 plays that reached multiple countries and cultures. Some of his most notable titles include Hamlet, Romeo and Juliet and Julius Caesar. His acclaimed catalog earned him the title of the world’s greatest dramatist.

Book preview

WILLIAM SHAKESPEARE

A SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

Vígjáték

Honlap: www.fapadoskonyv.hu

E-mail: [e-mail]

Borító: Rimanóczy Andrea

978-963-376-430-5

© Fapadoskonyv.hu Kft.

SZEMÉLYEK

Theseus, Athéne ura.

Egéus, Hermia atyja.

Lysander, |

Demetrius, |

szerelmesek Hermiába.

Philostrat, ünnepély rendező Theseusnál.

Vaczkor, ács.

Gyalu, asztalos.

Zuboly, takács.

Dudás, fuvó-foldozó.

Orrondi, üstfoldozó.

Ösztövér, szabó.

Hippolyta, amazon királynő.

Hermia, szerelmes Lysanderbe.

Heléna, szerelmes Demetriusba.

Oberon, tündérkirály.

Titania, tündérkirályné.

Puck vagy Robin-Pajtás. |

Babvirág, |

Pókháló, |

Moly, |

Mustármag, |

tündérek

Pyramus, |

Thisbe, |

Fal, |

Holdvirág, |

Oroszlán, |

a közjáték személyei.

Más tündérek, királyuk és királynéjok kiséretében.

Theseus és Hippolyta kisérői.

BEVEZETÉS

A Szent-Iván-éji álom két negyedrét kiadása jelent meg 1600-ban, az egyik Thomas Fisheré, a másik James Robertsé, mely az előbbinek utánnyomása; de Shakespeare összes műveinek kiadása ez utóbbit vette föl, míg a szöveg helyes megállapítására nézve inkább az előbbinek van jelentősége. A Fisher-féle kiadás czímlapján világosan meg van említve, hogy e darabot a Lord Chamberlain társasága már többször előadta nyilvánosan, s Meres 1598-ki lajstromában a Szent-Iván-éji álom már bennfoglaltatik Shakespeare művei között. Származását tehát minden esetre az 1598-ik évet megelőző időbe kell tennünk, a költő fiatal korába. Ide utalnak a görög nevű személyek is, a gyakori rímek, a nyelvezet gazdag színei, a tündérek bájos pajkossága, a leírások túlsúlya a cselekvény fölött. „Úgy érezzük, – mondja egyik angol magyarázója – hogy „Romeo és Juliá-val együtt ama boldog órák műve volt ez, midőn ihletből és dúsgazdag képzelmének teljességéből írt, azon időközökben, melyeket mindennapi munkája – a közönséges szükségletre való daraboknak, mint VI. Henrik három részének átdolgozása – engedett. Ezeket a mindennapi használatra, a színház számára készítette, melynél alkalmazva volt; de túláradó költő-szívét oly termékekben öntötte ki, mint „Romeo és Julia délvidéki története, vagy a tündéri „Szent-Iván-éji álom, melynek minden lapja verőfényes erdei tisztás, a mint aranysugarakban fürdik a sötét zöld keret közepett.

Származási évének közelebbi meghatározására hiányzanak a tételes adatok; csak a munka némely benső jeleire alapított találgatásnak van helye. Hivatkozni szoktak azon helyre, hol Titánia leírja a csapásokat, melyek Oberonnal való meghasonlása miatt a földet érték.

Hiába vonta jármát az ökör,

Földműves ingyen izzadt; és a zöld

Vetés ifjan, szakáll nélkül, rohadt meg.

Üres az ól a vizbefúlt mezőn,

A mételyes nyáj hizlal varjakat;

Iszap borítja a pásztor-tekét,

S a gyalog ösvényt a szép zöld gyepen

Ki sem vehetni, mert nem járja nyom.

Nem ér halandó ember víg telet,

Éjente nem zeng áldott himnusz és dal,

Miért is a hold, e folyam-királynő,

Sápadt dühében mossa a leget

S bőven tenyésznek csúzos nyavalyák.

Festői leírását látják ebben ama természeti csapásoknak, melyek Angliát az 1594-ik év nyarán látogatták meg, s melyekről a jegyzetekben idézett „Charity czímű költemény is megemlékezik. Hogy Shakespearenek szokása volt a korabeli feltűnőbb természeti jelenségeket beszőni drámáiba, azt „Romeo és Juliá-ban is megmutatta; nem valószínűtlen hát, hogy az idézett sorokban csakugyan az 1594-iki rossz esztendőre hivatkozik. Ezt azonban csak úgy tehette hatással, ha az idézett esemény hallgatóinak még élénk emlékezetében élt, tehát kevéssel utána, talán már 1595-ben.

Különben e kérdés meghatározására befolyással volt ama másik kérdés: vajjon menyegzői alkalmi darabnak kell-e tekinteni a Szent-Iván-éji álmot vagy nem? Annyi bizonyos, hogy tárgya nemcsak menyegző, hanem magában a darabban is menyegzői ünnepélyt látunk; de hogy egyenesen e czélra iratott volna, erre nézve nem egyeznek meg egymással a Shakespeare-magyarázók. A kik ily alkalmi darabnak tekintik, azoknak a menyegzőt is keresniök kell, melynek dicsőítésére készült volna, s természetesen csakis valami kiváló egyén menyegzőjére lehet gondolniok. Ilyen volna Southampton gróf, Shakespeare barátja és pártfogója, kinek menyegzője 1598-ban volt s így e hypothezis mellett a darab származási ideje is ez év lett volna. Mások Essex gróf menyegzőjére gondolnak, mely 1590-ben tartatott s így ez volna a darab születési éve is. Ezek szerint Titánia szerelme Zuboly iránt nem más, mint szatira Erzsébetre és Raleighra, a mit már azért is nehéz elhinni, mert a darab különben többször igen hízelgően czéloz Erzsébetre, mint például azon a helyen, hol Oberon a bűvös virág keresésére küldi Puckot.

Azon időbe’ láttam én (te nem),

Repülni a föld s a hűs hold között

Tegzes Cupidót: biztos czélba vőn

Egy vesztaszűzet nyúgat trónusán;

Pattant az ivről a szerelmi vessző,

Átfúrni képes százezer szivet:

De láttam, a tűz-nyil hogyan aludt ki

A vizenyős hold szűz sugáriban,

S a fejedelmi papnő elhaladt

Szűz gondolattal, szerelem ne’kül.

Szemmel kisértem az eső nyilat:

Egy kis virágra húllt az nyúgoton,

Tejszín előbb, most bibor sebben ég:

Hívják a lányok égő szerelemnek.

A nyugat trónusán ülő vesztaszűz, kinek szívén nem tud sebet ejteni Cupido nyila, Erzsébet, a „szűz királynő," kinek