Lelked szélfútta madártoll

By Cangjang Gjaco

Képzeljünk el egy 20 év körüli ifjút a világ tetején (Tibetben), napközben dalai lámaként, istenkirályi trónján ezerszobás királyi palotájában (Potala), éjjel pedig az ivók, fogadók, bordélyok törzsvendégeként, aki saját költeményeit énekli az éjszaka lányainak. Az ifjú népszerű, istenként tisztelt uralkodó, s ugyancsak népszerű szerető, ünnepelt költő. Az emberek úgy érzik, az ő nyelvükön, az ő életükről szólnak a versei. Hamarosan országszerte ismerik és éneklik a dalait, Lhászában, a fővárosban pedig együtt mulatnak a költővel. A szerelmi élményeiről olykor nyersen, profán őszinteséggel valló ifjúról nem is sejtik, hogy ő maga a dalai láma. Sorrendben a hatodik, Tibetben minden földi és égi hatalom egyszemélyes birtokosa, a könyörületesség bodhiszattvájának háromszáz évvel ezelőtti földi megtestesülése. Az ő verseit olvashatjuk ebben a kötetben, amely az ázsiai irodalom olyan alapművének számít, mint Európában Shakespeare vagy Goethe alkotásai.

• Language: Magyar
• Publisher: Corvina Kiadó
• Release date: Oct 13, 2020
• ISBN: 9789631367027

Book preview

Borító

Cangjang Gjaco

Lelked

szélfútta

madártoll

a 6. dalai láma

szerelmes versei

dekor

Corvina

Fordítás © Rab Zsuzsa jogutódja és Sári László (1–64);

Sári László (65–140)

Rab Zsuzsa műfordításai Sári László prózafordításának felhasználásával készültek

Válogatás és utószó © Sári László, 1999, 2020

Kiadja 2020-ban a Corvina Kiadó Kft., az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.

ISBN 978 963 13 6702 7

Elektronikus verzió:

eKönyv Magyarország Kft.

www.ekonyv.hu

Készítette: Ambrose Montanus

Új meg új tündöklő testben

jön el a dalai láma.

Ki ölt testet utoljára?

A Magasztos Buddha látja.

dekor

[1]Kelet felől, hegy ormáról,

fehér fényben támad a hold.

Egy hajadon ékes arca

felsugárzik emlékemben.

[2]Őszi vetés gyenge sarja

az idén már kalászt érlel.

A sugár test vénkorára

déli íjnál hajlottabb lesz.

[3]Ha ki lelkemet betölti,

lenne hites feleségem,

tengermélyi drágakőhöz

szememben hasonló lenne.

[4]Véletlen-lelt szeretőmtől

a véletlen elválasztott.

Mintha fehér tüzű türkizt

leltem s el is dobtam volna.

[5]Ha egy rangos hivatalnok

lányának fény-arcát nézed:

mintha érett, szép gyümölcsöt

bámulnál magas fa csúcsán.

dekor

[6]Szívem tolvaja egy asszony.

Éjszaka virrasztok búban.

Nappal űztem őt hiába,

éjjel fáradt gyötrött lelkem.

[7]Minden virág elvirágzott,

a jáspis méh mégsem gyászol.

Ha válnom kell kedvesemtől,

én sem sírok majd utána.

dekor

[8]Dér csipkézi a fű élét,

az északi szél követe.

Ő az, aki elválasztja

a virágot és a méhet.

[9]Vadlúd hazája a nádas,

szívesen időzne ott még,

de a tavat jég béklyózza.

Gubbad csüggedten a vadlúd.

[10]Csónakomnak nincs bár szíve,

mégis fordul, visszanéz rám

orrán a faragott lófej.

Szeretőm nem néz rám vissza.

[11]Egy piaci szép leánnyal

háromcsomós kötést tettünk.

Szerelmünket nem oldottam,

mégis, mégis kioldódott.

[12]Szerelemőrző zászlónkat

fűzfa törzsére kitűztük.

Aki erre jársz, könyörgök,

zászlónkat kővel ne dobd le!

dekor

[13]A tussal rajzolt betűket

vízcseppek elmoshatják.

Le sem írt jelet a szívből

senki, semmi ki nem mossa.

[14]Papírt díszítő pecsétnek

egyetlen szavát se hiszem.

Kérlek, hűséged pecsétjét

mind a kettőnk szívébe üsd.

dekor

[15]Ó, illatos mályvarózsa!

Majd ha oltár dísze leszel,

engem, fürge jáspis méhet

vígy be ékes templomodba!

dekor

[16]Szívem-veszejtő ha elhágy

s vallásába vonul vissza,

megyek, ifjú férfi, én