Kiara Lord erkölcstelen randevúi

By Lakatos Levente

Kiara Lord, a nemzetközi szinten is rajongott magyar felnőttfilmes sztár huszonkilenc esztendősen határozott úgy, hogy monotonnak érzett életét felpezsdíti. Népszerűségét meglovagolva luxusescortnak állt - Európát újra és újra beutazva hajszolja az érzéki kalandokat. Óradíját a férfiak csak egy szűk köre engedheti meg magának.

Ebben a kötetben Kiara részletesen elmeséli, hogy miket látott és tapasztalt karrierje első évében a csúcsgazdagok zárt világában. Íme a kielégülést hajszoló férfiak, a sóvárgás okozta esendőség és a legerkölcstelenebb randevúk meztelen valósága. Szókimondó, meghökkentő, és néha egészen biztosan felháborító olvasmány, amit szigorúan csak 18 év feletti olvasóknak ajánlunk.

Kiara az ötszörös Aranykönyv-díjas írónak, Lakatos Leventének mesélte el eddig sosem hallott történeteit. Ismeretségük nem új keletű, közös podcast epizódjukat eddig 1,8 millióan látták a legnépszerűbb videómegosztó oldalon. Ám az csak előjáték volt. Ahogyan a szerzőtől a regényeiben már megszokhattuk, ebben a könyvében sem ismer tabukat.

• Language: Magyar
• Publisher: Lakatos Levente Publishing
• Release date: Dec 20, 2023
• ISBN: 9786156461018

Book preview

cover.jpgimg1.jpgimg1.jpg

Copyright © 2023, Lakatos Levente

Copyright © 2023, Dopamin Könyvkiadó, Budapest

Borító © Lakatos Levente, Müller Péter

Borítófotó © Vaszil Ádám

Felelős kiadó a Dopamin Könyvkiadó márka tulajdonosának,

az OTOMO Network Kft. ügyvezetője

Szerkesztette Csapody Kinga

A szöveget gondozta Kótai Katalin

Elektronikus formátum

Békyné Kiss Adrien

ISBN 978-615-646-101-8

img3.jpg

FIGYELEM!

A kötet erősen szókimondó, erősen szexuális tartalmú és nem hétköznapi élethelyzeteket mutat be, ezért kifejezetten nagykorú olvasók részére ajánljuk!

A kötet megtörtént eseményeket dolgoz fel,

a szerző azonban a dramaturgia érdekében

több részletet megváltoztatott.

A SZERZŐ ELŐSZAVA

Kiara Lordot a Levente klubja című videós podcastem kapcsán ismertem meg. Maga jelentkezett vendégnek, saját bevallása szerint azért, mert a korábbi, tabudöntögető epizódokat látva úgy érezte, érdekesnek találnám felnőttfilmes karrierje történetét. Érintőlegesen már a felvétel során említette, hogy a filmezés mellett luxusescortként is dolgozik.

A podcastepizód sikere kiemelkedőnek bizonyult, ezen könyv elkészültének pillanatában 1,8 millió megtekintésnél tart. Mindketten úgy láttuk, érdemes lenne folytatni a közös tartalomgyártást, újabb epizódot készítettünk. Közben azon kaptuk magunkat, hogy barátivá alakult a kapcsolatunk. Az idő múlásával egyre több sztorit hallottam Kiarától az escortmunkájáról, amikor az egyik telefonbeszélgetésünk során felmerült, hogy könyvbe kellene foglalni a gyakran bizony erkölcstelen randevúi történetét.

A kötet egy éven keresztül készült, különböző időközönként ültünk le egymással kifejezetten a könyv kapcsán beszélgetni. A szöveg ezáltal dramaturgiai ívet is kaphatott, az olvasó Kiara személyiségváltozásának is szemtanúja lehet. Különböző tapasztalataink, benyomásaink hatására az egész életünk során alakulunk, csiszolódunk, ezzel ő sincsen másképpen.

Fontos megjegyezni, hogy a kötet nem elsősorban kibeszélőkönyv. Kiara túlnyomórészben olyan férfiakról rántja le a leplet, akik rendhagyó módon, kirívóan viselkedtek vele az élete, illetve az escortmunkája során.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kötet – bizonyos pontjain – sokaknak felkavaró, megbotránkoztató lehet. Amikor más ember életéről olvasok, elsősorban megérteni szeretném, nem feltétlenül azonosulni vele, vagy követni. Ezt a könyvet is ezen vezérfonal mentén írtam, bízom abban, hogy a legtöbb olvasó is hasonlóképpen vélekedik.

Lakatos Levente

KIARA SZÓTÁRA

A kötetben Kiara több olyan kifejezést is használ, ami a köznyelvben nincs jelen, esetleg egészen eltérő értelemben használjuk. A könnyebb érthetőség kedvéért ezeket a kifejezéseket gyűjtöttem egy csokorba.

Tour (magyarul: turné) – Az escortlányok külföldi kiutazását hívják így. Minden olyan utazás, amely során a lány több klienssel találkozik, tournak minősül.

Randevú – Kiara szóhasználatában a randevú a kliensekkel együtt töltött időt jelenti. Az egy-két órás, lényegre törő együttlétek, de a külsős programokkal színesített, hosszabb találkozók is ugyanúgy randevúnak számítanak.

FMTY, azaz fly me to you (magyarul: reptess magadhoz) – Mozaikszó. Ezek azok a találkozók, amikor Kiara a kliens külön kérésére utazik valamelyik külföldi városba. Ezek a találkozók – a távolság ellenére is – mindössze néhány óra hosszúak.

Overnight (magyarul: teljes éjszaka) – Ha a kliens kéri, Kiara – az együtt alvást is beleértve – a férfival tölti az egész éjszakát.

Booking (magyarul: foglalás) – Booking alatt azt a procedúrát értjük, amely során a kliens véglegesíti, mikor és mennyi időt szeretne Kiarával tölteni, illetve milyen élményekre vágyik a randevú során. A vendég az extrákból is ekkor válogathat.

Deposit (magyarul: letét) – A foglalást véglegesítendő, a randipartnernek az igényei alapján kikalkulált összeg harminc százalékát előre ki kell fizetnie. Enélkül az időpontja nem kerül véglegesítésre. Lemondás, illetve távolmaradás esetén a letét nem jár vissza.

DP, azaz double penetration (magyarul: dupla behatolás) – Azon szexpózt jelentő mozaikszó, amely során a vaginába és az ánuszba azonos időben kerül bele egy-egy pénisz. Értelemszerűen ez több szereplős aktusnál, illetve szexjátékot használva valósulhat meg. DP-nek hívják továbbá, amikor ugyanazon testnyílásba hatol be egyszerre több pénisz.

CIF, azaz come in face (magyarul: arcra élvezés) – Azon szexpózt jelentő mozaikszó, amely során a férfi az orgazmus pillanatában a partnere arcára lövell.

CIM, azaz come in mouth (magyarul: szájba élvezés) – Azon szexpózt jelentő mozaikszó, amely során a férfi az orgazmus pillanatában a partnere szájába lövell.

CIT, azaz come in throat (magyarul: torokra élvezés) – Azon szexpózt jelentő mozaikszó, amely során a férfi az orgazmus pillanatában a partnere szájába egészen mélyre hatolva lövell.

Gangbang – A csoportos nemi együttlét azon formáját nevezik így, amikor háromnál több férfi egyetlen nővel – homoszexuálisok esetében passzív féllel – közösül.

BUDAPEST

Mocskos randevú a Milliárdossal

Kedves Naplóm!

Attól függetlenül, hogy egy férfi fizet a társaságomért, a gáláns viselkedés részemről ugyanúgy alapelvárás, mintha a magánéletemben ismerkednék. Ezért is nevezem a kuncsaftjaimmal eltöltött időt randevúknak. Ha valaki személytelenül és gyorsan, csupán üríteni szeretne, más lánynál kell kopogtatnia. Szerintem pénztárcabarátabb is lesz neki az a kaland.

Igen, a testemből élek, az agyatlan szex viszont nem az én szintem, számomra a minőségi együtt töltött idő mindenekfelett való. Éppen ezért, talán furcsán hangozhat, de válogatok az érdeklődők között, igyekszem kiszűrni az értelmes és udvarias férfiakat. Nem a külső, hanem a személyiség a lényeg, az úriembereket szeretem.

A válogatás azért is fontos része a munkámnak, mert én sem vagyok robot, és nincs is ínyemre, ha olyan emberrel kell órákon át kedveskednem, aki egyébként az idegeimre megy. És igaz, ami igaz, sok férfi idegesít. Gondolom, ez is érdekesnek hangozhat, de míg a pornó esetében nincs szükségem rá, a randik során némi vonzalom szükségeltetik ahhoz, hogy tényleg maradandó élményt nyújthassak a partnerem számára. Csak ilyenkor tudok simulékony és érdeklődő lenni vele, és elérni, hogy érezze a belőlem áradó bujaságot, mintha csak a magánéletben találkoztunk volna.

A férfiak fejét akkor lehet igazán elcsavarni, ha a nő az ismerkedéskor hagyja magát elbűvölni. Pontosabban, ha legalább képes elhitetni a férfival, hogy az elbűvölte. Sok kapcsolatkezdemény szerintem már ezen a ponton gellert kap. A nők valamiért azt gondolják, vonzóbbá válnak a férfiak szemében, ha elérhetetlennek, ridegnek mutatkoznak. Azt remélik, a férfi majd kihívást lát bennük, és küzd értük. Na, persze… Illetve nyilvánvalóan van olyan, aki ezt megteszi, a kérdés az, hogy valóban megbecsüli-e majd a nőt, vagy csak addig tart ki az érdeklődése, amíg le nem vadászta.

A vérbő feministák elítélik a „vadász és préda" narratívát, de az igazság az, hogy ez bizony létezik. A sejtjeinkbe van kódolva, agyból talán elnyomható, de nem eltörölhető vagy felülírható. Ám az, hogy valójában melyikünk a csúcsragadozó, szerintem kizárólag a női fifikán múlik. Ha udvarlásról van szó, élből a férfi által villantott virág, ajándékok és hasonló, kötelező elemekkel megtűzdelt randevúk ugranak be. A nő eközben csinosan felöltözik, kisminkeli magát, beszárítja a haját, és a találkozó közben előadja a nehezen kaphatót. Mert már kislányként azt sulykolták belénk, hogy a férfiak vizuális típusok, a dekoratív külsővel kell elcsábítani őket, de nem szabad könnyen beadnunk a derekunkat. Ez a konstrukció a létező legkihívóbb, azt üzeni, itt vagyok, tetszel, rajta, hódíts meg. Férfinyelvre lefordítva: igázz le. Ekkor elkezdődik a túlfűtött hajrá, a férfi minél előbb teljesíteni akarja a küldetést, majd ahogy révbe ér, az izgalom csitulásával ürességérzet lesz rajta úrrá, és újból áhítja a vadászat izgalmát. A nő részéről – tisztelet a kivételnek – ez egyenes út az elkerülni vágyott kihasználtságérzethez.

Ennél szerintem leleményesebbnek kell lenni.

Felesleges az elérhetetlent játszani, ha a nő elment a randevúra, egyértelmű, hogy érdeklődik a pasas iránt. Ha azt akarja, hogy a férfi elkezdjen kötődni, a legrosszabb poénjain is mosolyogni kell, érdeklődően vissza kell kérdezni különböző kijelentéseire, és olyan csodálattal kell ránézni, mintha egy félisten jelent volna meg előttünk. Tőlem megkapják azt, amire ösztönösen vágynak: a figyelmet, és annak az érzetét, hogy lenyűgözőek. A későbbiekben talán azt is elárulom, a tapasztalatom szerint mi a következő lépés ahhoz, hogy a nő hosszú távon irányítson.

Tehát ha ügyesen válogatok, és számomra kedvelhető férfiakkal találkozom, könnyen elérhetem, hogy ne csak testileg vonzódjanak hozzám, hanem összességében a társaságomat kedveljék. Függőségérzést váltsak ki. Sokfajta escortlány létezik, én olyan vagyok, aki a visszajáró vendégeket szereti. Persze igénylem néha az újdonságot, de arra törekszem, hogy olyan férfiakból állítsam össze az ügyfélkörömet, akikkel az együtt megélt élményeinkből hosszú távon közös történeteket szőhetünk. Ez rám nézve kockázatos, észnél kell lennem, hiszen semmi nem garantálja, hogy nem vonódom bele érzelmileg a munkámba. Nem beszélek mellé, sajnos volt már rá példa.

Mi alapján válogatok a férfiak között? Velem kizárólag írásban tudnak kommunikálni az érdeklődők, legfeljebb videó- vagy hangüzenetet küldök, de azt sem mindenkinek, már azt is ki kell érdemelnie az illetőnek. Egyrészt jobban szeretek így egyeztetni, másrészt önvédelem az időveszteség és az idegesség ellen. Akar a fene perverzekkel, bunkókkal vagy viccelődő kamaszokkal bajlódni. A weboldalamon minden létező gyakorlati kérdésre választ találnak az érdeklődők, a közvetlen kommunikációban már a konkrétumokról kell egyeztetni, ahhoz elegendőek a szöveges üzenetek. Nem mellesleg az, ahogyan valaki ír, rengeteg dolgot elárul az intelligenciájáról. A stílus, a helyesírás, a választékosság, ezek esetemben szűrőként működnek. Aki ezeken elbukik, tiltásra is kerül. Az üzenetküldő applikációmban négyezer blokkolt szám szerepel, ezek számottevő része magyar időrabló.

Magyarországon ritkán vállalok randevút, magyarokkal pedig szinte soha. A hazai férfiak valamiért egészen eltérően működnek a többi európai országban élőkhöz képest. És ez nem bók. A nagy részük képtelen egy épkézláb mondatot összerakni. Jó, ez a külföldiekre is igaz, de a magyaroknál gyakoribb jelenség. Volt egy időszak, amikor magyar szám láttán élből tiltottam az illetőt, de aztán ezt helytelen, önsorsrontó hozzáállásnak ítéltem, mindenkinek jár egy esély, a helyzet azonban nem javult. Mit kezdjek olyan férfiakkal, akik a kommunikációt például egyetlen köszönéssel kezdik, majd várják, hogy válaszoljak? Ebből semmi értelmes nem sülhet ki, aki megkeres, legyen tisztában azzal, mit szeretne, a köszönést követően írja is meg azt, én azokra a részletekre tudok érdemben reagálni. Mondjuk, általában a kifejtős üzenetekben sincs túl sok köszönet. A legtöbben egészen hajmeresztő módon fogalmaznak, sokszor tiszteletlenek, vagy hihetetlenül balfékek. Kedvenc visszatérő fordulatom, hogy szeretnének velem találkozni, ha van kedvem. De hogy a fenébe lenne kedvem bárkivel találkozni, akiről azt sem tudom, hogy kicsoda? Micsoda hülyeség ez.

Összességében azt látom, hogy a magyar férfiak igen szegényesen kommunikálnak a szexualitásról, vagy kerülgetik a forró kását, vagy közönségesek, elenyészve találkozni átmenettel. Nincsenek megtanítva arra, hogyan is kellene a vágyaikról beszélni. A szexuális kultúránk valahol nagyon mélyen van. És ez az elfojtásból fakadó eszköztelenség messzire visz, a viselkedésükben is megjelenik, többségük sajnos bicskanyitogató stílusban bánik a nőkkel.

A magyar szexkultúrában nincs benne az, amit én az escortmunkában randevúzásnak hívok. Nevetségesen messze vagyunk tőle. A vásárolt örömökre nyitott férfiak nagy része kurvázáshoz szokott, és úgy is kommunikálnak a lányokkal, mint az útszéli szajhákkal. Ők általában a „most azonnal típusok, a kanosságuk pillanatában akarnak – lehetőleg minél gyorsabban és minél egyszerűbben – kielégülni. Ráadásul olcsójánoskodnak, hiába publikusak az áraim, állandóan alkudoznának. De lehet, hogy egyszerűen nem ismerik fel az euró jelét? Vagy az zavarja meg őket, hogy az óra helyett „h betű van kiírva? Nem tudom, mit gondolnak, minek a rövidítése ez a betű az hours helyett? Egy hét? Egy hónap? Persze csak epéskedek, értem, hogy Magyarország egy szegény ország, keveseknek van akkora keretük a szórakozásra, mint amennyit én kérek, de akkor a lehetőségükhöz mérve kell lányt keresni, nem pedig engem piaci kofának nézve alkudozni. A testem és az időm nem alkuképes, az értékem luxusszámba megy.

Aztán sok zöldfülű magyar ír, akikről egyértelműen kiderül, még semmiféle tapasztalatuk nincsen escortokkal, velem szeretnének először kalandozni. Én nem akarok senkinek sem az első lenni, mert tudom, hogy abból béna randi kerekedik majd, amit nehezen tolerálok. Ahogy már korábban említettem, hiába kerül pénzbe a társaságom, vannak elvárásaim. És egyébként kellemetlennek is érezném, ha nekem kellene elmagyaráznom, hogyan működik egy szexszolgáltatás.

Olyanok is szép számmal akadnak, akik partikra próbálnak meg elhívni, például egy havernak lesz születésnapja, és jó lenne, ha le tudnék menni, mondjuk, Kazincbarcikára, mert ott buliznak a srácokkal. Fogalmuk sincs, mi az, amit nyújtok, mi az, amit nem, nekik egy ernyő alatt van az összes erotikus és szexszolgáltatás.

Végül, de nem utolsósorban, léteznek a szándékos időrablók. Ők azok, akik a közösségimédia-profiljaim alapján találnak rám, és kikutatják az elérhetőségeimet. Kacérkodnak a találkozás gondolatával, de vagy gyávák, vagy nincs keretük, ezért megelégednének azzal, hogy levelezgetünk, és közben kiverik maguknak. Olyanokat írnak például, hogy láttak velem egy pornójelenetet, és azt szeretnék, ha ugyanabban a pózban leszopnám őket. Merthogy ők jobban leszopatnának, mint a filmbéli partnerem. Aztán hozzáteszik például, hogy a végén a seggembe akarnak élvezni, miközben illene tudni, hogy a randevúknál óvszerhasználat mellett történnek a dolgok. Nos, ezek a pasasok az igazán szánalmasak.

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány normális magyar férfival találkoztam. De még velük is nehéz tartósabb viszonyt kialakítani, pedig ugyanabban az országban lakunk, külföldiekkel eközben akár egy hónapra előre is egyeztetünk időpontot. Szóval az itthon tartózkodás alapvetően a pihenőidőm, a feltöltődés időszaka. Persze, ahogy mondtam, nyitott vagyok, a lehetőségét megadom annak, hogy megtaláljanak a kellemes élmények, aktív a hirdetésem, de ha fel is kelti valaki az érdeklődésemet, az általában átutazó külföldi. Vagy olyan magyar, aki valamilyen érthetetlen oknál fogva angolul kezd velem kommunikálni, mint a legutóbbi két randevúm esetében. Ráadásul mindketten külföldi számról írtak. Ezek közül a második az a történet, amit szeretnék most elmesélni.

Az illető ugyan már az első üzenetben leírta a keresztnevét, ami tagadhatatlanul magyar volt – az inkognitóját megőrizve a Milliárdos becenevet adtam neki, ezen fogom a továbbiakban emlegetni, hamarosan megértitek, miért –, de ettől függetlenül angolul chatelt. Azt gondoltam, talán valamelyik szülője idevalósi, ő viszont nem beszéli a nyelvet, alapvetően nem itt él. Viszonylag gördülékenyen kommunikáltunk, amiből arra merek következtetni, hogy már bőven van tapasztalata az escortozásban, a depositot is egy szó nélkül kifizette.

Ahogy említettem, aznap két randim volt, kettő jutott ugyanabból az átverésből. Már az első randin felidegesítettem magam, több pohár bort megittam, hogy el tudjak lazulni. Kifejezetten rosszul viselem, amikor hülyének néznek és becsapnak. Ilyenkor próbálom megérteni, mi folyik körülöttem. Máig nem sikerül rájönnöm, miért csinálják ezt, pedig meg is kérdezem tőlük, de ők csak széttárják a karjukat.

Direkt szórakozik velem?

Miért akart becsapni?

Van ezzel valami hátsó szándéka?

Kellemetlen szituáció, kibillent, hirtelen elveszítem a komfortérzetemet. Csak olyasmire tudok következtetni, hogy a meglepetés erejét meglovagolva így akarják magukhoz ragadni az irányítást. Viszont azt gondolom, hogy ez tiszteletlenség, a ráeszmélést követően eleve vonakodva, bizalmatlanul állok az emberhez, aki a felzaklatásommal valójában a saját szórakozása értékét csökkenti. Sőt, ha a sokkot követően nem tudok például alkohol hatására visszalazulni, simán faképnél hagyom a klienst.

Szóval az első kellemetlen meglepetést követően már becsiccsentve érkeztem a második találkozóra, egy drága belvárosi hotelbe. Megérkezésemkor a Milliárdos a bejáratnál várt, még a taxiajtót is kinyitotta. Piros pont, úriemberként viselkedett, mégis meglepett vele, mert a kliensek általában titkolózóak, rendszerint a szobában találkozunk, ő mégis nyilvánosan vállalta, hogy velem fogja tölteni az idejét. Esetében ez azért is meglepő, mert mint ahogy azt néhány percen belül realizáltam: ismert emberről van szó. Konkrétan a száz leggazdagabb magyar egyikéről. Igaz, ez ránézésre, az egyszerű öltözéke alapján nem látszott rajta.

Közvetlen, mosolygós és kicsit izgatott volt. Csillogó szemmel méregetett, aztán megjegyezte, hogy megszeppentnek tűnök, szerintem azt hitte, a státusza okozza a feszültségemet. Elismertem, hogy kicsit megilletődött vagyok, mert nem értem, miért angolul írogatott. Nem mentem sokra a válasszal, tőle sem kaptam épkézláb magyarázatot. Megkérdeztem, miért szeretett volna velem találkozni, azt felelte, hogy látta a Levente Klubja podcastepizódját velem, és nagyon kíváncsi lett, milyen vagyok élőben. Ki akart próbálni.

Kifejezetten előkelő, a Dunára néző szobát foglalt. Rendeltünk valami drága, hatvan- vagy hetvenezer forintos pezsgőt, ami a hotel besorolásához képest rettenetesen késve érkezett meg, ráadásul szerintem pocsék íze volt. A Milliárdos törekvése viszont mindenképpen értékelendő, így kell egy randit lebonyolítani, a feszültségoldásban viszont nem segített. Ekkor jutott eszembe, hogy van nálam kokain.

A húszas éveim elején átéltem egy igen sötét időszakot, rácsúsztam a kokainra. Nem túlzás, függő voltam. A rendszeres fogyasztásról aztán erőnek erejével leszoktam, de hébe-hóba előkerül a kóla. Régebben volt a legutóbbi buli, megviselt, viszont maradt nálam egy kicsi cucc, gondoltam, lehúzom majd a WC-n, ám végül a táskámban maradt. Ezzel demonstráltam magamnak, hogy ellen tudok állni a kísértésnek, már erős vagyok. Negyvennyolc napig nem is nyúltam hozzá. Ott, a szállodában viszont úgy éreztem, kapóra jön a maradék, dobhat a hangulatomon. Megkérdeztem a Milliárdostól, szeretne-e velem szívni, igennel felel, elhasználtuk.

Kólázás közben beszélgettünk a munkájáról, és megnézegettük az ékszereit, nagy büszkén mutogatta például a Cartier karkötőjét. Olyan ötmillió forintba kerül. Rajong a márkás holmikért, igaz, az én ízlésemhez mérten nagyon rossz stílusa van. Közben a kokain oldott a nyelvén, mesélt olyan celeblányokról is, akik széttették a lábukat azért cserébe, hogy segítsen nekik az előrejutásban. Bőven hallottam sztorikat szépségkirálynőnkről és más törtető csajokról. Aki azt gondolná, a róluk terjengő történetek csupán alaptalan pletykák, téved.

A Milliárdos többször jelezte, hogy orientálódjunk az ágy felé, de nekem a kólától szófosásom lett. Türelmetlenségében végül a tettek mezejére lépett, az ágyhoz tért, könnyedén, gátlás nélkül ledobta magáról a ruháit, lefeküdt, és közölte: – Na, nézzük!

Teljesen leborotválta a farkát, amit én nem kedvelek, sőt, nevetségesnek tartok. Egyrészt kisfiúsnak hat, másrészt kipattog tőle a bőr, ami nem a leggusztusosabb látvány. Jobb’ szeretem, ha a férfinak van némi fanszőrzete, persze nem gondozatlan dzsumbujra gondolok, legyen ápolt.

Az ágy mellé lépve én is elkezdtem vetkőzni, ő közben méregetett, és masszírozgatta magát odalent. Célzásokat tett a testalkatomra, utalt arra, hogy kerekdedebb vagyok az átlag escortlányoknál, de úgy éreztem, hogy alapvetően tetszett neki a látvány. Főként a fenekem. Aztán kiszúrta, hogy én nem vagyok kopaszra borotvált szeméremtájékon, ez meglepte, egészen biztosan nem ehhez van szokva.

Befeküdtem mellé az ágyba, mindenféle romantikát mellőzve rátértünk a szexre. Vagyis inkább valami szexhez hasonlatos izére, mert említésre sem méltó élményben volt részem. Alapvetően nem egy nagy méretekkel megáldott valaki, de a kokaintól aztán végképp összement a pénisze. A kóla változóan hat a férfiakra. Van, aki úgy áll tőle, mint még soha, de akadnak, akiknek éppenhogy összezsugorodik a farkuk, de nem a normális, kókadt állapotra, hanem még annál is kisebbre. A Milliárdos esetében ez utóbbi történt, sajnálkozott is, hogy jaj, mit csinált vele a kokó.

– Szopj már egy kicsit – kérlelt.