II. Richárd - Spiró György fordítása

By William Shakespeare

„Népszerű dráma lehetett a II. Richárd a kiadások számát és sűrűségét tekintve, és I. Erzsébet állítólag neheztelt is, hogy már negyvenszer játszották, ami 60-80 ezer nézőt jelent a 100 ezer lakosú Londonban, ugyanis azt pletykálták, hogy a határozatlan, csapongva rendelkező király alakjában a királynőre célzott volna a szerző.”Spiró György

• Language: Magyar
• Publisher: Magvető
• Release date: Sep 15, 2022
• ISBN: 9789631434835

William Shakespeare

William Shakespeare (1564–1616) is arguably the most famous playwright to ever live. Born in England, he attended grammar school but did not study at a university. In the 1590s, Shakespeare worked as partner and performer at the London-based acting company, the King’s Men. His earliest plays were Henry VI and Richard III, both based on the historical figures. During his career, Shakespeare produced nearly 40 plays that reached multiple countries and cultures. Some of his most notable titles include Hamlet, Romeo and Juliet and Julius Caesar. His acclaimed catalog earned him the title of the world’s greatest dramatist.

Book preview

Shakespeare

II. Richárd

Spiró György

fordítása

mlogo

Fordította és az utószót írta

SPIRÓ GYÖRGY

A fordítás alapjául szolgáló kiadás:

King Richard II (The Arden Shakespeare, 3rd Series; London: Arden, 2002)

The Oxford Shakespeare: The Complete Works

(Oxford: Oxford University Press, 1986; 2nd ed., 2005)

Fordítás © Spiró György, 2022

Szereplők

II. Richárd király

Gaunt, John of Gaunt, Lancaster hercege, a király nagybátyja

York, Edmund of Langley, York hercege, a király nagybátyja

Bolingbroke, Henrik Bolingbroke, Hereford hercege, John of Gaunt fia, később IV. Henrik király

Aumerle herceg, York hercegének fia

Mowbray, Thomas Mowbray, Norfolk hercege

Surrey hercege

Salisbury grófja

Lord Berkeley

Northumberland grófja

Percy, Henry Percy, Northumberland fia

Lord Ross

Lord Willoughby

Lord Fitzwater

Carlisle püspöke

Westminsteri apát

Lord Marshal

Scroop, Sir Stephen Scroop

Exton, Sir Pierce of Exton

Kapitány Walesből

Királyné

York Hercegné

Gloster Hercegné

Hölgyek

Urak, küldöncök, tisztek, katonák, kertészek, börtönőr, lovász, kísérők

Első felvonás

1. szín

London. A palotában.

Jön Richárd király kísérettel; John of Gaunt és nemesek.

Richárd

Kedves Gaunt, tiszteletben megőszült

Lancaster, ígéreted értelmében

fiadat, Hereford Henriket elhoztad-e,

Hogy merész vádját, amelyet korábban

Nem tudtunk meghallgatni, bizonyítsa

Thomas Mowbray norfolki herceg ellen?

Gaunt

Elhoztam, felség.

Richárd

És mondd, a végére jártál,

Hogy régi sérelemből vádolja-e

A herceget, vagy hű alattvalóként,

Az árulás alapját kikutatván?

Gaunt

Amennyire közelről láthatom,

A felségedet épp fenyegető

Veszély miatt. Más oka nincsen erre.

Richárd

Hívjátok hát, hogy szembesítve

Vádlót, vádlottat, meghallgassuk

Mind a vádat, mind a védekezést!

(Néhányan el.)

Feldúltak és dühösek mind a ketten,

Égnek, mint láng, süketek, mint a tenger.

(Kísérők visszajönnek. Bolingbroke és Mowbray jön.)

Bolingbroke

A boldog évek hosszú örömét

Kívánom, kegyelmes királyom!

Mowbray

Nőjön szerencséd napról napra, felség!

Mígnem a Menny, a Földre irigyen,

Halhatatlanná teszi koronádat.

Richárd

Köszönöm. Egyikőtök mégis megcsal,

Ahogyan ezt a jelen ügy mutatja,

Mert árulással vádoljátok egymást.

Hereford unokaöcsénk, mi a vádad

Thomas Mowbray norfolki herceg ellen?

Bolingbroke

Először is, az Ég legyen tanúm,

Hogy szerető és hű alattvalóként,

Királyom érdekét nézvén csupán,

És szennyes gyűlölettől mentesen

Lépek uralkodóm színe elé.

Thomas Mowbray, most hozzád fordulok,

És amit mondok, jól vésd az eszedbe,

Mert testem áll jót érte itt a Földön,

És Istentől való lelkem a Mennyben:

Hogy áruló vagy és gonosztevő!

Túl jól vagy, és túlzás, hogy ma is élsz.

Amilyen derűs, áttetsző az ég,

Annál csúfabbnak látjuk fellegét.

Megismétlem, hogy jobban megjegyezd:

Téged az „áruló" név jellemez.

Kérem felségedet, engedje végre,

Hogy kardom lépjen szavaim helyébe.

Mowbray

Hideg szavak nem leplezik hevem.

Nem női perpatvar ez, amiben

Az győz, aki velőtrázón sikít

És ellenfelét csúnyábban leszólja.

A túl heves vért le kell hűteni.

Türelmes vagyok, mégsem annyira,

Hogy válasz nélkül hagyjam ezeket

A méltatlan vádaskodásokat.

A felség iránti hódolatom

Tiltja, hogy bizonyos szavakkal éljek,

S hogy kijelentsem: kétszer áruló,

Ki ilyen váddal illet, éppen engem.

Ha királyi vér nem csorogna benne,

Ha nem lenne felséged rokona,

Leköpném és kihívnám, esküszöm,

Gazembernek és gyávának nevezném,

És minden párbajelőnyt neki adnék,

Ott vívnánk meg, ahol csak ő akarja,

Megmásznám én a jeges Alpokat,

Vagy elmennék a világ végire,

Ahol még angol ember sose járt.

Hűségem bizonyítja addig azt,

Hogy hazudik a förtelmes pimasz.

Bolingbroke

Nesze, te gyáva! Tessék, itt a kesztyűm!

(Kesztyűjét elébe dobja.)

Királyi rokonságomról lemondok,

Ebből fakadó előnnyel nem élek,

Nem tisztelet: félelem szólt belőled.

Ha bűntudatod hagyott még erőt,

Hogy fölvedd tisztességem zálogát,

Vedd föl, és minden lovagi szabály

Szerint megvívok, kardom kardod ellen,

Így állok ki az igazamért.

Mowbray

Fölveszem. Esküszöm a kardra, mely

Nemes vasával lovaggá ütött,

Hogy megfelelni kész vagyok neked

Az összes törvény és szabály szerint,

És le ne szálljak élve a nyeregből,

Ha kardomat mint áruló veszem föl.

Richárd

Mit hoz fel unokaöcsénk, Mowbray ellen?

Nagy vétek lehet, hiszen eddigi

Életéről csakis jót mondhatunk.

Bolingbroke

Az életemet is felteszem arra,

Hogy Mowbray felségedtől nyolcezer

Aranyat kapott, amit zsoldra szánt,

De saját feslett céljaira

Költötte el a tolvaj áruló.

Valamint állítom és tanúsítom,

Hogy minden ármány, minden árulás,

Amit tizennyolc év alatt e honban

Szőttek: őbenne fogant meg először.

Továbbá állítom és tanúsítom

És bűnös testére is esküszöm,

Hogy ő forralta ki Gloster halálát,

Hiszékeny árulókat ráuszítva,

Valamint, ahogy gyáva gazhoz illik,

Ártatlan lelkét ő fojtotta vérbe.

Ez a vér Ábel véreként kiált

Igazságért és példás büntetésért,

És őseim tiszta nevére mondom:

Vagy elpusztulok, vagy a vérét ontom!

Richárd

Látom, komoly az elhatározásod.

Thomas Norfolk, mit tudsz felelni erre?

Mowbray

Fordulj el, felség, néhány pillanatra,

Füled váljon néhány percig süketté,

Míg véred árulóját megtanítom,

hogy Isten s ember egyaránt utálja!

Richárd

Mowbray, szemünk, fülünk nem részrehajló.

Ha öcsém lenne is a trónutódom,

Noha csak apám bátyjának fia,

A jogaromra esküszöm neked,

Hogy rokon voltunk nem adhat neki

Előnyt veled szemben, s elfogulatlan

Ítéletemtől el nem tántoríthat.

Akárcsak te, ő is hűbéresem:

Szólj szabadon, tessék, megengedem.

Mowbray

Henrik, a lelked mélyéig hazug vagy,

És gyalázatos hangszer a te torkod!

Az