Az Anyacsalogató Hadművelet: Tündérfürt utca 12. – 1. rész

By Júlia Csenge Kemendy

Különös legendák keringenek a Tündérfürt utca egyetlen épülete, egy elhagyatott szélmalom körül. Egyesek szerint ha tizenkétszer körbeszaladod, a malom tündérei valóra váltják a kívánságodat. A falubeli gyerekek vágyai pedig sorra teljesülnek is.
Szilágyi Filkó bármit megtenne azért, hogy bizonyítékot találjon a tündérek létezésére, és végre elhallgattassa kételkedő ikertestvérét, Kelement.
A nyomozásnak újabb lendületet ad a malomba költöző új jövevény, aki bátorrá tevő gumicsizmájában fenekestül felforgatja a fiúk mindennapjait.
De vajon tényleg tündérek teljesítik a kívánságokat? Mi van akkor, ha egy kívánság örökre kívánság marad? Szegődj a tündérek nyomába Bertivel, Filkóval és Kelemennel, hogy megtudd a választ!

• Language: Magyar
• Publisher: Napkút Kiadó
• Release date: Mar 7, 2022
• ISBN: 9786156409362

Book preview

az_anyacsalogato_hadmuvelet_cover.jpg

Kemendy Júlia Csenge

Az Anyacsalogató Hadművelet

Tündérfürt utca 12.

1. rész

Nagy Bettina illusztrációival

Impresszum

Napkút Kiadó Kft.

1027 Budapest, Fazekas u. 10–14.

Telefon: [phone]

Mobil: (70) 617-8231

E-mail: [e-mail]

Honlap: www.napkut.hu

Szöveggondozó: Kovács Ildikó

Tördelőszerkesztő: Szondi Bence

© Kemendy Júlia Csenge, 2022

© Nagy Bettina, 2022

© Napkút Kiadó, 2022

ISBN 978 615 6409 36 2

Támogatónk

A kötet megjelenését támogatta

a Nemzeti Kulturális Alap

és a Bakonyerdő Zrt.

Édesapámnak

Előszó

A Tündérfürt utcában egyetlen házszám volt csupán, a tizenkettes.

Senki nem értette, hogy miért nem az egyes számot viselte az a szélmalom, amely a hosszú földút végén gubbasztott nagy, kerek kőtestével. Számos találgatás, pletyka és mese kapott szárnyra az évek során a szám eredetéről: tizenkét rabló lakik benne, ha tizenkétszer körbeszaladod, teljesül egy kívánságod, a tizenkettedik hónap tizenkettedik napján tündérek tartják meg benne éves ülésüket. És a többi, és a többi. A falubeliek képzelete határtalan volt, a valódi választ azonban senki nem tudta.

Egy biztos: mióta a malom állt, kicsi, piros tábla hirdette az ajtaja mellé függesztve: Tündérfürt utca 12.

A poros utcácskát terebélyes, vénséges vén tölgyfák szegélyezték, a fákon túl pedig gazdátlan mező nyújtózkodott. Tavasszal vadvirágok tarka szőnyegévé változott, nyáron sárgára és zizegősre szárította füvét a nap, őszi reggeleken szarvasok legelésztek rajta a felszálló ködben. A mező egészen a malom háta mögé ért, ahol sűrű erdőbe torkollott.

Arra már a falu öregei sem emlékeztek, hogy élt-e valaha valaki a szomorú, szürke falak között, őröltek-e valaha a súlyos malomkövek, vagy csupán a szél játszadozott kedvére a hatalmas égerfa lapátokkal.

A szélmalom körül nyaranta összegyűltek a falu gyerekei, hol közelebb merészkedtek, hol a tizenkét rabló meséjét felidézve messzebbre húzódva lesték, hogyan lengedeznek a lapátokon a nagyra nőtt pókhálók. A legbátrabbak mindennap körbefutották a föléjük magasodó hűvös kőfalakat – tizenkétszer jobbra, tizenkétszer balra, biztos, ami biztos –, aztán a földön ülve, a szédelgéstől kacagva mind kívántak valamit. A kívánságok magasra röppentek a forró napsütésben, háromemeletes születésnapi tortát, kistestvért, szőke játék babát, tűzpiros biciklit remélve a malom tündéreitől.

1. fejezet

A malom gazdára talál

Október közepén történt, hogy a Tündérfürt utca pocsolyái közt egy kislány tűnt fel, kapucnis kabátba burkolózó alakját morcosan lökdöste a reggeli szélroham. Magányosan bandukolt a hajladozó fák között, hosszú haja ázottan lógott ki a csuklya alól. Szilágyi Filkó biztos volt benne, hogy egy fantasztikusan citromsárga gumicsizmát lát a lábán.

A kisfiú a szomszéd utcában lakott, így az ablakából jól látszott a malom. Legszívesebben azonnal keresztülvágtatott volna a mezőn, hogy megismerkedhessen az új jövevénnyel, de egy szál pizsamában mégsem indulhatott útnak.

Hallotta, hogy az anyukája már kapaszkodik felfelé a padlástérbe vezető létrán, súlya alatt nyikorogtak a lécek.

– Fülöp! Kelemen! – Dallamos hangját szinte azonnal követte a csapóajtóban megjelenő borzas, barna haja, amit a fiai is örököltek tőle. – Gyertek reggelizni!

Filkó, akit valójában Fülöpnek hívtak, vágott egy csúf grimaszt a nevét hallva, majd sóhajtva elfordította a fejét az ablaktól. Amint elengedte a függönyt, az üveget takaró puha, kék anyag visszalibbent a helyére.

– Még nincs magánál – vigyorgott a csipás szemmel nézelődő bátyjára, aki hét kerek perccel volt idősebb nála.

Ráadásul július hetedikén, hét órakor és hét óra hét perckor születtek. Az anyukájuk, aki tanító