Geovízió I.: Fenntarthatóság

By Norbert Csizmadia

A Geovízió című kétkötetes könyv egy geográfus szemével keresi a választ olyan kérdésekre, mint például: Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni világunk összefüggéseit? Mit jelent a földrajzi egyensúly? Milyen fúziók és hálózatok korában élünk? Hol találhatók a legjelentősebb csomópontok? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat? Miért hasonlít a globális városok növekedése a korallok növekedéséhez? Melyek ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mi a korszakunk három legfontosabb passwordje? Miért beszélünk a Kelet felemelkedéséről? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiai világrend, és miért életközpontú? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok? És vajon a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanazt ábrázolják, ám teljesen eltérően? Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk.

A földrajz visszatér, felértékelődik, és egyre fontosabbá válik! Gondoljunk csak a jelen korszakunk geopolitikai kihívásaira: pandémia, földrajzi és világgazdasági átrendeződés, energiaválság, klímaváltozás, avagy a fenntarthatóság kérdésköreire. A földrajz ugyanis sokkal többet jelent annál, mint hogy helyeket memorizálunk a térképeken. A földrajz világunk megismerésének fontos eszköze. Ha tudunk olvasni a térképeinken, akkor megértjük az egyik legszebb és legérdekesebb vizuális nyelvet.

Csizmadia Norbert

• Language: Magyar
• Publisher: Publishdrive
• Release date: Jan 25, 2024
• ISBN: 9789635731664

Book preview

CSIZMADIA NORBERT

GEOVÍZIÓ

Válogatott tanulmányok

1. kötet

PAB Logo

Budapest, 2023

CSIZMADIA NORBERT

GEOVÍZIÓ

Válogatott tanulmányok

1. ábra

1. kötet

Fenntarthatóság

Csizmadia Norbert / Geovízió – Válogatott tanulmányok. 1. kötet. Fenntarthatóság, 2023

Copyright © Csizmadia Norbert, 2023

Magyar e-book kiadás © Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest, 2023

Minden jog fenntartva.

A könyv – a kiadó írásos jóváhagyása nélkül – sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve bármilyen internetes közlést, fénymásolást vagy az információrögzítés bármely formáját.

Nyomdai előkészítés: Kónya Anita (Copy & Consulting Kft.)

Borítóterv: Érsek-Csanádi Alexandra, Csizmadia Ármin

Borítófotó: Shutterstock, @Vo Thi Thao Lan

ISBN 978-963-573-200-5

Tartalomjegyzék

Előszó

Bevezetés

Egy Térkép, amely megváltoztatta a Világot

Hamisíthatatlan dimenziók

Terra Sapiens

A Víz az Élet

Az Emberiség új korszaka: az Antropocén

36 Hotspot

A Földrajz, a Világtörténelem és az Időjárás

Földünk kék zónái

A világ népessége: 8 milliárd fő

A földrajz hálózatai

A Tudás földrajza

A technológiai világrend 10 térképben

Az internet térképe

A „TED-univerzum" térképe

Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjasok és a Michelin-csillagos séfek?

A produktív tudás és komplexitás

A digitális nomádok kora

A képzőművészet jövője

Korallok és városhálózatok

A globális városok versenye

Globális start-up városok

A Jövő városai

A felhőkarcolók világa

Irodalomjegyzék

A szerzőtől megjelent cikkek és tanulmányok

Illusztrációk jegyzéke

Név- és tárgymutató

Ábra

Előszó

Csizmadia Norbert új könyve két kötetben adja közre a kitűnő fiatal magyar tudósnak az elmúlt három évben írott válogatott tanulmányait. E kettős kötet igazi könyvünnep, ritka szellemi élmény. Valóban lenyűgöző munka, amit alig lehet letenni. A tisztelt Olvasó olyan szellemi vérátömlesztésben részesül a mély és magas, múltban vizsgálódó és jövőt felrajzoló írások révén, ami magyar nyelven és a világnyelveken egyaránt ritka érték.

Csizmadia Norbert szellemi génállománya szerint geográfus, de mint igazi székely magyar, egyben a közösségek kutatója, társadalomtudós, felfedező, minden újra nyitott és kíváncsi ember, gazdasági stratéga, zenetudós és jövőkutató – de még lehetne sorolni kutatási témáit. Valójában a természet, a földrajz, az éghajlat, a nemzetek, régiók, megavárosok és kultúrák működésének lényegét kutatja. Igazi mémgyűjtő és mémgyártó, aki az adatóceánok sokmilliárd élő mémjeiből képes kihalászni azt a néhány száz összefüggést, ami kulcsot ad a múlt megértéséhez és a jövő megvédéséhez. Könyve – ahogy eddigi munkái is – ezért valójában mémszótár, modern enciklopédia. Aki rálel az Általa ajánlott kulcsokra, könnyedén és megbízhatóan eligazodik mai világunkban. Rendhagyó enciklopédia, mert nem csupán a múlt és jelen, hanem a jövő is benne van, igazi Tudástár.

Csizmadia a nagy magyar felfedezők és nyelvészek rokona, Kőrösi Csoma Sándor kései testvére, aki a tibeti–angol szótár helyett/után megalkotja a fenntartható jövő szótárát. Stein Aurél, Vámbéry Ármin, Baktay Ervin és a többi nagy felfedezőnk, geográfusunk utódja, akik új világokat fedeztek fel, felfedezéseiket szavakkal és térképekkel leírták, majd az emberiség közös kincsévé tették.

Szerzőnk másik rokonsága távolabbinak tűnhet, de ugyanolyan szoros a kötelék, mint a geográfus felfedezők családjával. A marslakók rokona, akik a 20. századot igazából megalkották, Neumann János, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Wigner Jenő, Teller Ede és a többiek szellemi családjához tartozik. Ahogy Szent-Györgyi Alberttel, Gábor Dénessel, Erdős Pállal, Rényi Alfréddel, Barabási Albert-Lászlóval is rokonítja a kreativitása, a kíváncsisága és az új világok alkotása. De bármilyen furcsa is, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Ligeti György vagy Szabolcsi Bence szellemi családjának is része, mert minden sorát, könyvének összes lapját átjárja a zene, a ritmus és a dallam. Ez a földrajz, az éghajlat, a történelem és a civilizáció zenéje – várjuk tehát A zene földrajza című könyvét, mert már halljuk a földrajz zenéjét mostani kettős kötetében.

Szerzőnk az emberi történelem kulcsát a földrajzban látja. Nyelve szavakból és képekből, térképekből és ábrákból áll. A kettős könyv kettős nyelve fúziós nyelv, kiválóan alkalmas a lényeg megragadására és bemutatására. Csizmadia mesterkulcsának fő összetevői az egyesülések (fúziók), az összekötődések (konnektivitás), a hálózatok, az áramlások, az adatok, az új technológiai forradalom eszközei és ezek térbeli kölcsönhatásai. Az emberi civilizáció mára olyan mértékben alakítja át az éghajlat, földrajz és természet világát, amit Csizmadia fenntarthatatlannak tart, ezért kettős kötete valójában vészkiáltás az emberiség számára, és kiáltvány egy fenntartható világ megteremtésére.

Szerzőnk témája a mi világunk, benne a Föld 4,2 milliárd éves geotörténete, az embert körülvevő természeti környezet változása előbb az ember nélkül, majd az emberiség romboló és építő munkájának következtében fenntarthatatlanná váló mai világunk. Csizmadia azonban optimista ember, az általam megismert legbizakodóbb tudós, aki könyvében a siker kulcsát is átnyújtja a közösségek, városok, régiók és nemzetek számára. Az egyéni és közösségi siker kulcsa éppen az – állítja szerzőnk –, ami Földünket is megmentheti, és ami az emberi civilizációt is egy fenntartható működés felé fordíthatja. Ez a hagyomány és modernség okos vegyítése, a múlt értékeinek és a jövő lehetőségeinek a társítása.

A jövő városainak bemutatása, a mai sikeres nemzetállamok elemzése és az új zöld növekedés felrajzolása valóban adhat bizakodásra okot, mert ha az lesz sikeres, aki megóvja a Földet és a civilizációt, akkor ez egy új, modern evolúció/revolúció, egyben a Teremtő teremtéseinek megőrzése is.

Szerzőnk egyénisége és munkája egyszerre forradalmian új és mélyen konzervatív, ahogy egyszerre lát térképeket, olvas szövegeket és hall zenéket. Egy pillanatra sem csodálkozhatunk ezek után, hogy Csizmadia Norbert a jövő civilizációjának terét Eurázsia felemelkedésében, valójában újraegyesülésében látja. A Kárpát-medencében feltalált és megtalált jin-jang szimbólum ázsiai jelkép, és ez a gondolkodás és életfilozófia szövi át szerzőnk művét. Állandó kettősségek és ezek kölcsönhatásai, az egyidejű egyensúlyra és növekedésre épülő fenntartható világ célja és a hozzá vezető út az, amit szerzőnk a nemzetek és az emberiség jövőképeként és stratégiájaként tanácsol nekünk.

Egyszerre modern, sőt posztmodern, valamint mélyen hagyományos és konzervatív üzenet ez. Egy nyugati tudós és egy keleti gondolkodó összefűződő életműve alakul a szemünk előtt, akinek új kettős kötete egyszerre lebilincselően izgalmas olvasmány, okos enciklopédia és felhívás a fenntarthatósági mozgalomhoz való csatlakozásra.

Szerzőnk a marslakók rokona, de egyben már az egyik új naplakó is, aki a káldeus papok nyomán újra felfedezte a történelem 36 éves szakaszait, valamint az ezekből építkező 252–504 éves ciklusokat. Korszakunkat a Nap új korszakának látja, ami a városok, megavárosok, nemzetállamok, régiók és a legnagyobb központ, Eurázsia megerősödését hozza el, immár fenntartható módon.

Olvassuk hát a művet, és csatlakozzunk a fenntarthatóság mozgalmához!

Matolcsy György              

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Ábra

Bevezetés

A földrajz visszatér

Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk. A földrajz többet jelent annál, mint hogy helyeket memorizálunk a térképen. A földrajzi összefüggések tanulmányozásával megérthetjük világunk működését, ezáltal a földrajz a világ megismerésének fontos eszköze is. Ha tudunk olvasni a térképeinken, akkor megérthetjük az egyik legszebb és legérdekesebb vizuális nyelvet. Gyerekkorom óta rajongok a térképekért, és szerencsésnek tartom magam, hogy földrajzzal foglalkozom. Személyes szakmai küldetésemnek és legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy a térképeink segítségével láthatóvá tegyem világunk rejtett összefüggéseit.

Ebben a könyvben az elmúlt három évben – hazai és nemzetközi újságokban, illetve internetes platformokon – megjelent cikkeim és tanulmányaim válogatott, szerkesztett verzióját fogtam csokorba. A kétkötetes gyűjteményben a fenntarthatóság és természeti környezet, technológia és társadalmi kihívások, gazdaság és geopolitika, városok és fenntarthatóság, Eurázsia és új gazdasági fejlődési tengelyek témakörei mentén kaptak helyet a gondolatok.

Mit is jelent a „geovízió? A földrajz folyamatosan körbevesz bennünket, és jelen van velünk állandóan, hiszen földrajzi környezetben élünk a „mikrokozmoszunktól a makrouniverzumig, mégis sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni ezt, vagy nem is foglalkozunk vele. Mint tudományterület pedig a globalizáció kezdete óta, vagyis az 1980-as évektől folyamatosan háttérbe szorul. Napjainkban több tényező külön-külön és együttesen kifejtett hatására „a földrajz visszatér", vagyis felértékelődik, egyre fontosabb jelentőséggel bír. Gondoljunk csak a geopolitikai kihívásokra: a pandémiára, egy új világrend földrajzi átrendeződésére, az energiaválságra, a klímaváltozására, vagy a fenntarthatósági kérdésekre!

Korszakunk három jelszavának a konnektivitást (összekapcsoltság), a fenntarthatóságot és a komplexitást tartom, melyeket egy születőfélben lévő eurázsiai világrendbe helyeztem. A Geovízió két kötetének címe ezért Fenntarthatóság, illetve Eurázsia. Ha pedig a jelszavakat párosítjuk a két fő témakörrel, akkor beszélhetünk az összekapcsolt Eurázsiáról, fenntartható komplexitásról, vagy épp a fenntartható összekapcsoltságról és egy komplex Eurázsia megvalósulásának módjairól térben és időben – számomra ezt jelenti a Geovízió! A világunkról és erről a fenntartható eurázsiai világrendről több mint száz térkép segítségével tájékozódhatunk ebben a két kötetben.

Számos könyvesboltban jártam az elmúlt években a világ sok részén, és hónapról hónapra figyeltem a legfontosabb repülőtereken található könyvesboltok bestseller könyveit, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a földrajzhoz és a térképekhez. Aztán körvonalazódott bennem, hogy azokat a könyveket, amelyek geopolitikával foglalkoznak, általában olyan gondolkodók írták, akik politikatudománnyal, vagy épp nemzetközi kapcsolatokkal foglalkoztak. De hogyan néznek ki ugyanazok a problémák egy „földrajzos" szemszögéből? Egyre jobban érdekelt tehát, hogy mit is jelent ez az új összekapcsoltságra épülő eurázsiai világrend, mit is jelent az, hogy egy ötszáz éves atlanti korszakot egy új eurázsiai vált fel? Mindig is szerettem kifordítani a térképeket, feje tetejére állítani a megszokottat, új látószögbe helyezni ugyanazt a kérdést. Mi történik, ha megfordítjuk, vagy épp kifordítjuk a térképeinket, megláthatjuk-e segítségükkel a láthatatlant?

Ez a kétkötetes válogatás könyv tehát egy geográfus szemével keresi a választ olyan kérdésekre, mint hogy valóban kelet felé mozog-e Földünk gazdasági gravitációs erőközpontja, vagy inkább visszatér Ázsiába és tart nyugat felé, ahonnan elindult? Hol találhatóak ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mit jelent a KIDSzingchi-tengely, és miért fontosak a délkelet-ázsiai globális csomópontok, hub városok? Miért fontos a földrajzi egyensúly? Mit tanulhatunk Neumann Jánostól, aki azt mondta, hogy a mesterséges időjárás lesz korszakunk kihívása, és hogyan változik Földünk képe a globális éghajlatváltozás alapján? Mikor volt hasonló klíma a Földünkön, és milyen gazdaságtörténeti folyamatok zajlottak ekkor? Miért fontos megfogadnunk David Attenborough tanácsait, és hol találjuk bolygónk legfontosabb 36 akupunktúrás pontját?

Ha a földrajz a történelem kulcsa, akkor az időjárás a földrajz és a történelem kulcsa is egyben? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiai világrend, és miért életközpontú? Hol vannak a hosszú, boldog élet központjai, és van-e hozzá recept? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat, és mit jelent az, hogy egy új földtörténeti korszakban, az antropocén korban élünk? Miért hasonlít a globális városaink növekedése a korallok növekedéséhez? Igaza volt Kolumbusznak, hogy nyugat felé indult elérni a Keletet? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok és hogyan a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanarról szólnak, mégis teljesen másként ábrázoljuk őket? Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni a világunkat? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ ez a könyv.

A bevezető végén pedig szeretnék hálás köszönetet mondani Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, aki mindig inspirál, és akinek a biztatására készítettem el ezt a kétkötetes könyvet. Köszönöm Cseh Katinkának, a Pallas Athéné Könyvkiadó vezetőjének, hogy befogadta és gondozta a kéziratot. Köszönettel tartozom Dóra Szilviának és a kiadó munkatársainak, Lévay Paulának, Gáspár Katának, ezenfelül az olvasószerkesztőknek és lektoroknak, Laczkó Krisztinának és Vladár Zsuzsának, hogy végleges formájába varázsolták a köteteket. Köszönöm Bábosik Máriának, hogy alapos szerkesztői szemmel tette olvashatóvá a tanulmányokat. Mogyorósi Alexandrának köszönöm a források és szakirodalmak összefésülésében nyújtott szakmai segítségét. Köszönöm Érsek-Csanádi Alexandrának és Csizmadia Árminnak az ábrák, térképek és vizualizáció megalkotását, valamint Kónya Anitának, hogy grafikai munkájával olyanná varázsolta a könyvem, amilyennek megálmodtam. Köszönöm feleségemnek, Virágnak a családi tűzhely melegét és gyermekeimnek, Árminnak, Boninak, Szaffinak és Hunornak a folyamatos tanulást és inspirációt.

Jó olvasást, élményekkel teli felfedezést kívánva:

Csizmadia Norbert

Fenntarthatóság - ábra

FENNTARTHATÓSÁG

Egy Térkép,

amely megváltoztatta

a Világot

Olaszország, Toszkána, Pienza. 1474-ben járunk, a reneszánsz időszakában. Itt élt egy sokoldalú felfedező, egy tudós, egy zseni, egy bátor innovátor. Mert Paolo Toscanellit valóban érdekelték a térképek és a világ megismerése. Sőt gyűjtötte a különleges térképeket. Toscanelli jó barátságban volt Kolumbusszal, és ő volt az, aki odaadta a felfedezőnek azt a térképet, amely megváltoztatta a világot, és évszázadokra átalakította a történelem menetét. Toscanelli ugyanis tudta, hogy a Föld gömbölyű! „A Föld gömbölyű" – ez az a mondat, amiért 130 évvel később Giordano Brunót elevenen elégették a máglyán. Toscanelli tudatában volt annak, hogy barátja egy hosszú és nagy utazásra készül, és azt mondta neki, hogy tud egy sokkal rövidebb utat: Nem kell megkerülnie Afrikát! Induljon el nyugat felé, hogy megérkezzen Indiába.

A történet innen már ismerős. Kolumbusz elindul nyugat felé, hogy felfedezze a mesés Keletet. Felfedezett egy új kontinenst, elindult a nagy földrajzi felfedezések kora, és egy hosszú távú, 500 évig tartó új atlanti világkorszak vette kezdetét. És persze Toscanelli csak egy dologban tévedett: feleakkorának gondolta a Föld kerületét, mint amekkora valójában.

Ebből a példából is láthatjuk, hogy a térképek mennyire fontosak. A térképek ugyanis képet adnak a világról annak megismeréséhez. Egy olyan képet, amelynek alapján el tudjuk képzelni a helyek és a dolgok egymáshoz való viszonyát. Ez ad számunkra stabilitást és biztonságot a világban való eligazodáshoz. Tehát azt is mondtatjuk, hogy a térképek eszközök a kezünkben, a cselekvés eszközei… És természetesen régóta azok.

Toscanelli térképe, 1474

Toscanelli térképe, 1474

A Csendes-óceán szigetvilága: Polinézia. Valahol a világtérkép két szélén eldugva helyezkedik el, és nagyjából ezer szigetből áll. Ez a Húsvét-sziget, Új-Zéland és a Hawaii-szigetek közötti terület éppen akkora, mintha Madridból Rió De Janeiróba, majd Zambiába és vissza repülnénk. Ebben az ezer szigetből álló szigetcsoportban a Kr. u. 7. században a polinéz hajósok kézzel készített, különleges térképpel fedezték fel az egész szigetvilágot. A polinéz hajósok ugyanis ismerték a csillagok állását, ismerték a tengeráramlatokat, figyelték a madarak vonulási útvonalait, és minden egyes újonnan felfedezett szigetet egy-egy újabb kagylóval jelöltek. Ezt a tudást és ezt a térképet adták át egymásnak generációkon keresztül, és 200 év alatt felfedezték az általuk ismert egész világot.

Természetesen mára már a térképekhez is más a viszonyunk. Sőt el sem indulunk a térképeink nélkül, amelyeket ma így jellemezhetünk: biztonság, automatizmus, időtávolság, gyorsabb útvonal és újratervezés.

Európa középponttalÁzsia perspektívájából