A téridőn is túl

By Nagy Ádám

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas?Lesznek-e Középföldén nagyvárosok?Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére?Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál?Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni?Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...

• Language: Magyar
• Publisher: Athenaeum
• Release date: Dec 9, 2022
• ISBN: 9789635432844

Book preview

Gyarmathy Éva

A sötétség és a világosság egyenlőtlen harca

Bevezetés

A Batman–Joker-páros unikumnak tekinthető, mert a jó-rossz dimenziója a színek tekintetében a szokásos fordítottja: a „jó a sötét, a „rossz a színes. Sőt, az életeket menteni akaró erő a komor, ezzel szemben a pusztító folyton nevet. A Joker-figurával a DC-univerzum lényeges filozófiai-pszichológiai problémát tár elénk: a tanulság és (nem mellesleg) a nézőszám érdekében általában a „jó" győzedelmeskedik, de közben a gonosz folyton előnyben van, vonzóbb és taszítóbb, érdekesebb és sokszor adaptívabb, jobban alkalmazkodik a helyzetekhez.

A 2019-es Joker című film a társadalom által semmibe vett, nehéz sorsú ember komor karaktertanulmánya, egy szociális rémtörténet, az antiszociális személyiség fejlődésének kivonata, amely teljesen új megvilágításban meséli el Joker lelkének születését. Az ő személyiségfejlődésén keresztül különböző dimenziók mentén vizsgáljuk meg a mindenkiben ott lévő sötét erőket. Ma már ugyanis a személyiség-lélektan sem a sötét erők híján lévő személyiséget írja le egészségesnek, hanem azt, amely képes ezeket megzabolázni, sikeres megküzdési stratégiákat alkalmazni. Joker esetében a pszichiáter könnyedén diagnosztizálhatja a narcisztikus és antiszociális személyiségzavart, feltéve, hogy akad olyan szakember, akit Joker nem gyilkol meg a diagnózis felállítása előtt, így megírhatja a diagnózist.

A sokat bántalmazott Arthur Fleck szociopata gyilkossá, Jokerré válik. Mennyire valós ez a folyamat? Milyen, a társadalom számára is lényeges, különbség van a pszichopátia, a szociopátia és a narcizmus között? Lehet-e valaki egyszerre mindez?1 Mit mondhatunk Jokerről, akinek a gyerekkora tele van szenvedéssel? Miben különbözik tőle Batman, akinek szintén jutott súlyos gyermekkori trauma? Miért lehet a nevető, a lelkifurdalást, aggodalmat nem ismerő, a következmények miatt nem szorongó, a kudarcokon könnyen túllibbenő Joker a pozitív pszichológia mintaképe? Érdemes-e jónak lenni? És mit jelent az, ha valaki jó?

Gotham szuperhőse

Gotham City Batman városaként jelent meg először a képregényekben, majd a filmekben. Képzeletbeli nagyvárosról van szó, ami leginkább New Yorkra, főleg Manhattanre hasonlít, de lehetne akár Chicago vagy éppen London, de Glasgow is.2

Gotham egy metropolisz minden jellemzőjét hordozza a fényes, égbe törő tornyoktól kezdve a technika csodáin át egészen a nyomornegyedekig: a fény, az elegancia, a korrupció, a bűnözés, a mocsok olvasztótégelye. Milliárdosok, hétköznapi emberek, maffiózók, politikusok, rendőrök és hajléktalanok a lakói. Ennek a városnak a leggazdagabb embere Thomas Wayne, aki a város idolja. A nagy pénzügyi válság – ahogy általában minden különleges helyzet – az amúgy is jó pozícióban lévők számára további előnyöket hoz, míg azok, akiknek nehezebb sors jutott, még reménytelenebb helyzetbe kerülhetnek. Ez történik Gotham lakóival is. Amit a jólét eltakart, a hiányok felszínre löknek.

Az elszegényedés okozta korrupció, törvénytelenség és bűnözés mindenhova elér. A dúsgazdag Thomas Wayne és felesége rablógyilkosság áldozata lesz. Gyermekük, Bruce Wayne szeme láttára lövi agyon őket egy piti bűnöző. Bruce a traumát soha nem heveri ki, de barátnőjének, Rachelnek, valamint pártolóinak és barátainak köszönhetően az iszonyatból és félelemből szuperhősként emelkedik ki Batman, a denevérember.

Fejlődése nem egyenes vonalon halad. Ifjan otthagyja tanulmányait, eltűnik, majd egy távoli országban börtönbe kerül, ahol egy ősi, titkos társaság vezetője segíti a továbblépésben. Az Árnyak Ligájának kimondott célja, hogy a történelem különböző időpontjaiban végrehajtott tisztogatások révén helyreállítsa a világ egyensúlyát.3 Bruce Wayne megtanulja és szinte emberfeletti fokra fejleszti a harcművészetét, de nem fogadja el az Árnyak Ligájának szemléletét, miszerint a pusztítás és gyilkosság vezet a jó útra. Nem hajlandó az utasítás szerint kivégezni egy gyilkost, hanem szembeszáll a Ligával, és elmenekül. Lélekben, tudásban és testben megerősödve tér vissza a városába, ahol Alfred Pennyworth, a Wayne család hűséges, fáradhatatlan komornyikja, Bruce gyámja, legjobb barátja, segédtisztje és helyettesítő apa-figurája fogadja. Batman szinte emberfeletti képességei azonban nem elegendőek, ezért Lucius Fox, a Wayne Enterprises vezérigazgatója, aki az üzleti érdekeltségeket irányítja, ellátja Batmant rendkívüli technikai eszközökkel, amelyek által már valóban emberfeletti tettekre képes. A bűnözés csökken, mert Batman megvédi a város lakóit.

A szupergonosz

Gotham lakója Joker is. Egy szuperhőssel szemben ugyanis meg kell jelennie egy szupergonosznak. A gonosz önmagában sokféle lehet: vannak korrupt politikusok, rendőrök, vannak kegyetlen maffiózók, de nem véletlenül vált Joker az egyik legismertebb és legnagyobb gonosztevővé. Joker nem rendelkezik világmegsemmisítő szuperképességekkel, de őrülete, kiszámíthatatlansága és kegyetlen képzelőereje olyan gonosszá teszi, hogy bárki rémálmává válhat, mert rendkívül pusztító hatása van.

Míg Batman, a szuperhős egyszínű, sőt fekete és lényegében unalmas, hiszen nem változik azután, hogy szuperhőssé formálja magát, Joker színes. Jellemzően lila vagy piros öltönyben látható, régies, bélelt vállú zakóban, kesztyűben, csíkos nadrágban és spicces cipőben, néha széles karimájú kalapban.4

Joker karaktere és kulturális értelmezései jelentősen átformálódtak az idők során. Az eredeti kép egy zseniális intelligenciával és torz, szadista humorérzékkel megáldott gátlástalan pszichopata, de van olyan verzió is, amelyben különc, akár ártalmatlannak tekinthető tréfamester és mellesleg tolvaj. Ezekhez képest jelentősen eltérő vonalat képvisel az általunk alapul vett 2019-es Joker című film, amelyben Joker átalakulása előtti élete a hiábavaló küzdelmeinek sorozata, és a hirtelen váltás egy metrókocsiban történik, ahol három fiatal, elegáns bróker zaklatja, bántalmazza, mire ő lelövi őket.

Nincs olyan bűncselekmény, amely „meghaladná Jokert, semmilyen embertelenség vagy kegyetlenség nem áll tőle távol. „Hőstettei emellett színielőadások, amelyeket viccesnek állít be. Többször a látványosság fontosabb neki, mint a siker, és ami nem látványos, az unalmas számára. Bár azt állítja, hogy minden iránt közömbös, titokban mégis vágyik Batman figyelmére és elismerésére. Mindemellett Joker számos tettével megpróbálja Batmant gyilkosságra kényszeríteni, mert ha a legjobb ember képes gyilkolni, akkor igazolva látja, hogy bárki képes olyan szörnyeteggé válni, mint ő maga.

Míg Batman saját erejével és a technika segítségével küzd, Joker fizikailag nem kiemelkedő, inkább másokat mozgat.5 Maga az irracionális megszemélyesítése, és mindent képvisel, amivel Batman szemben áll. Joker a káosz, az anarchia és a megszállottság, és mint ilyen, sokak számára hős. Az a vágya, hogy a bűnözés révén felborítsa Gotham társadalmi rendjét, és a Batmannel való konfliktusában határozza meg önmagát. Tükrözi a társadalom képmutató, közönyös, látszatokra épülő, festett és feslett világát, miközben annak megdöntésére tör. Igazi populista, a megcsömörlöttek és a nyomor elől menekülők reménye.

Joker fejlődése

Joker – eredetileg Arthur Fleck – beteg anyjával élt a bűnözéssel, munkanélküliséggel és szegénységgel küzdő Gotham Cityben.6 Magányos, félénk ember, gyenge kommunikációs készségekkel, szociálisan alkalmatlan partibohóc, és feltörekvő stand-up komikus. Amikor egy tévéműsort néz, azt képzeli, hogy ő maga szerepel a műsorban, és mindenki figyelmét magára vonja. A szomszédjában élő lánnyal is a képzeletében randevúzik.

Egy kellemetlen idegrendszeri betegségben szenved, ami miatt a legváratlanabb pillanatokban kontrollálhatatlanul nevet.7 A szociális szolgálattól függ a gyógyszerei miatt, a terápiás foglalkozásai azonban pénzhiány miatt megszűnnek, abbahagyja a gyógyszerek szedését is, mindezt tetézi az is, hogy kiderül, valójában örökbe fogadott gyerek. A nevelőanya maga is labilis, tévképzetekkel és (valószínűleg) személyiségzavarral küzd, mindenesetre fekvőbeteg-terápián vesz részt egy elmegyógyintézetben. A nevelőanya kórtörténeti feljegyzései megemlítik, hogy Arthurnak fejsérülése volt, miután a nő és annak barátja bántalmazta: egy radiátorhoz kötözték és verték.

Az egymás után bekövetkező traumatikus események sorozata végül kibillenti Arthurt az egyébként is labilis egyensúlyból, és a fent említett helyzetben a hazafelé tartó metrószerelvényen megöl három őt zaklató férfit. Ezután pedig nincsen megállás, megtorol minden bántalmazást. Amikor álma valóra válik, és a neves komikus műsorának vendége lesz, már Jokerként mutatkozik be. Már nem lehet következmények nélkül kigúnyolni: az őt nevetségessé tevő műsorvezetőt is lelövi. Gothamban közben elszabadul a pokol, és Joker megdicsőülve a magukból kivetkőzött szerencsétlenek jelképévé lesz. Jokert – szörnyű tettei ellenére – ártatlannak találja a bíróság. Elmebetegségre vezetik vissza tetteit, és az Arkham Elmegyógyintézetbe küldik, ahol terápiás ülésen vesz részt, ám ekkor a pszichiátert is megöli. Véres lábnyomokat hagy a kórház folyosóján, és kitáncol az intézményből.

A film illusztrálja a korábbi, más Joker-variációkban is előforduló motívumot, miszerint „van egy rossz napja", amit mindenki megért, mert mindenki megélt már hasonlót. Sőt, néhány ponton Joker talán még sajnálható is. Olyan, mint nagyon sokan mások: rengeteg felgyülemlett dühöt tart vissza, és megfontolás nélkül cselekszik. Joker legtöbbször hirtelen felindulásból gyilkol, nem tervez, vagy ha tervez is, a pillanat adta késztetéseknek enged. Megöli a zsarnokoskodó kollégáját, de életben hagy egy másikat, aki korábban nem zsarnokoskodott felette. Ez a Joker arra is törekszik, hogy üzenetet küldjön, ami nyilvánvaló, amikor élő adásban lövi le az őt megalázó tévés műsorvezetőt.

Vajon Joker tényleg beszámíthatatlan, és nem felelős a tetteiért? Esetleg mindazok felelősek, akik gonosszá tették, így az anyja, a nevelői, a társadalom?

Antiszociális, avagy disszociális személyiségzavar

Joker egy idegenek és saját anyja által fizikailag és érzelmileg is bántalmazott, depressziós, szociálisan esetlen, félénk, mentálisan zavart embernek mutatkozik. A jokeri kacaj nem más, mint neurológiai zavar, az affektív inkontinencia eredménye, ami kóros, kontrollálhatatlan nevetést jelent.8

Számos diagnózisban leírható Joker,9 legtöbben pszichopataként azonosítják, és bár nem áll ettől nagyon messze, de nem is igazán egyezik a közgondolkodásban létező pszichopata képével.10

A pszichopátia hivatalosan nem elfogadott klinikai diagnózis, nem létezik a pszichiátriában, a kifejezést csupán a közbeszéd használja. Helyette az antiszociális vagy disszociális személyiségzavar kifejezés a használatos. A legújabb kódrendszerek ez utóbbi fordulatot használják, mert jobban kifejezi a zavar kialakulásának hátterét, a szocialitás deficitjét, hiányát. A „szocialitás"11 a személyiség szociális értékrendje, társas kompetenciája, valamint társadalmi aktivitása. Joker próbál megfelelni ennek az értékrendnek, de nem sikerül: amikor bohócként kellene felvidítania gyerekeket, véletlenül előkerül egy pisztoly a zsebéből, amikor a buszon egy gyermekkel távolról játszik, a gyermek anyja botránkozik meg ezen. Nehéz egy olyan társadalomban szocializálódni, ahol nem egyértelműek az értékek.

Az antiszocialitás, avagy disszocialitás a másik fél érdekeit figyelmen kívül hagyó, az önérdeket mindenek fölé helyező, az adott társadalom által elfogadott erkölcsi szokásrendet, értékrendet és jogrendet megsértő és megszegő viselkedés.12 A legújabb diagnosztikai rendszer (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, BNO-11) megfogalmazásában a disszocialitás központi jellemzője a mások jogainak és érzéseinek semmibevétele. Az „antiszociális" szó magát a viszonyulást, a magatartást minősíti, ami gyakran valóban közösségellenes, de nem a szocializációs folyamat deficitjéről szól, míg a disszocialitás szóban inkább benne van a kisiklás. Bármelyik kifejezést használja a diagnosztikai rendszer, egyik sem teljesen azonosítja, illetve differenciálja a problémák hátterét.

A szakirodalom elsődleges és másodlagos pszichopátiát különböztet meg. Mindkét változatra jellemző az antiszociális viselkedés, az ellenséges magatartás, a másokkal való törődés hiánya, a felelőtlenség, illetve a csalás és a megtévesztés. Az affektív deficit eredete szerint azonban különbözőek egymástól: az elsődleges típus veleszületett érzelmi deficitet hordoz, a másodlagos esetében a rossz környezet okozza az affektív zavart.13

Pszichopátia és szociopátia

Az elsődlegesnek nevezett pszichopátia a „klasszikus" pszichopátia, a másodlagos pszichopátiát szokták szociopátiának is nevezni. Ezek a kifejezések jól jelzik az eltérő hátteret: a pszichopátia esetén a pszichés eltérés erősen meghatározott genetikailag. A szociopátia esetén a szociális környezet járul hozzá nagyban a személyiségzavar kialakulásához.

Bár „pszichopátia-gén" nem létezik, hanem többféle allél, vagyis génvariáció kombinációjáról van szó, a kutatások szerint ugyanakkor a pszichopátia hajlamos a családban öröklődni. Még ha egy szülő nem is szenved pszichopátiában, akkor is hordozhat egy vagy több olyan genetikai változatot, amely növeli a gyermeke pszichopátiájának kialakulási esélyét.14

A pszichopátia nem feltétlenül jelenti azt, hogy szörnyeteg lesz az egyén, csupán azt mutatja, hogy az agy érzelmek és kötődés szempontjából fontos területe, a limbikus rendszer alulműködik. Ennek következtében a pszichopata jellemzően nem szeret, nem szorong és nem tanul, vagyis újra és újra elköveti ugyanazokat a tetteket, mert a következmények nem érintik meg.

Úgy is lehet tekinteni a pszichopátiára, mint egy evolúciós útra, amely kikerül egy, az ember számára nem feltétlenül szükséges, sőt néha hátrányos funkciót, és így praktikusabb, mint a neurotipikus emberi agy. Az evolúció során formálódtak az emberi agy részei, és még most is hordozzuk ezeket a fejlődés különböző szintjein praktikus, a jelen fejlettségi szinten is még talán fontos működéseket. A négy agyi evolúciós szinthez négy agyi terület és működési mód kapcsolódik.15

Az úgynevezett „őshüllőagy az egyéni túlélést biztosítja. Ide tartozik az alapvető életfunkciókat irányító agytörzs és a kisagy, amely egyensúlyban tart és koordinál. Tipikusan hüllőagy által vezérelt viselkedés a fenyegetés, a territórium megszerzése és védelme, a dominanciáért folytatott harc, a menekülés, a párzás. A hüllőagy vezérelte viselkedések automatikusak, és az ember tetteit jobban meghatározzák, mint szeretnénk. A hüllői evolúciós szinten az érzelmek, valamint a múlt és a jövő eseményeinek kognitív feldolgozása nem történik meg, mert automatikus, reflexszintű reakciókkal működik, és az „üss vagy fuss elvvel egyetlen dimenzióban megoldja a világhoz való viszonyulást. A pszichopaták ezen működési szintje teljesen szokványos.

Az ősemlős már gondoskodott az utódairól, társas kapcsolatokat ápolt, és ehhez fontos, új irányítóközpontot kapott az agy: a limbikus rendszert. Megjelentek az érzelmek és a tanulás. Az „ősemlősagy" nemcsak az esztelen harcra és pánikra képes, hanem előre is tud félni. Sőt, a düh, a szeretet és a kötődés is megjelenik. Mindez azért lehetséges, mert az ősemlősagy tanul a helyzetekből. Így a limbikus rendszer birtokában a tapasztalatok alapján már tudja az élőlény, hogy mikor, ki vagy mi mit okozott, hogy félni kell tőle, vagy haragudni lehet rá, esetleg szeretni és kötődni érdemes.

A limbikus rendszer része az amigdala, sőt amigdalák. A két, mandula formájú idegsejtcsoport a legrosszabb érzések lakhelye, mert az amigdala foglalkozik a szorongással, szomorúsággal és a félelemmel. A bal agyféltekében lévő amigdala néha boldogabb érzelmeket is előidéz, míg a jobb oldali mindig rossz hangulatban van.

A pszichopaták agyában a limbikus rendszer jelentősen alulműködik. A szokásosnál sokkal kisebb az amigdala, a félelmet és az érzelmeket szabályozó agyi központ is,16 így érthető, hogy nem tudnak szorongani, és mások érzelmei sem hatják meg őket.

Az „újagykéreg" a magasabb szintű kognitív funkciókért felelős, így az észlelés, a mozgás, a nyelv és beszéd, valamint a gondolkodás a nagyagyi terület szürkeállományához köthető. Ezen a téren a pszichopátia nem érintett, vagyis egy pszichopatának bármilyen szintű lehet a gondolkodása.

Az emberi civilizáció alapja az elülső, avagy frontális agyi lebeny. Ez kezeli a személyiséget, de meghatározó a memória működésében, a figyelemben, a motivációban és számos más mindennapi feladatban. Ennek még elülsőbb része, a prefrontális kéreg felel a tervezésért, döntéshozatalért és a végrehajtó funkciókért, avagy akaratlagos viselkedésért. Ide tartozik többek között a fékrendszer, az önirányítás és a rugalmas problémamegoldás.

Pszichopátia esetén az amigdala és a frontális kéreg közötti összeköttetésben is anomáliákat találtak a kutatók, emiatt az érzelmi reguláció is gyenge lehet.17 Vagyis a fenti mindennapi működésekben az érzelmek nem kapnak szerepet.

dekor

Az agy részei a négyes felosztással (a szerző összeállítása)

Batman, a szuperember tud félni, de félelmét le tudja győzni. A denevérektől való iszonyatát is bedolgozza az identitásába. Erős és okos, de van egy gyengéje, a limbikus rendszerének neurotipikus, hibátlan működése. Azon nem tud változtatni, hogy félti szeretteit, lelkifurdalása van, amikor miatta bajba kerül valaki. Falcone, a maffiavezér meg is jegyzi: „A magadfajtáknak túl sok a veszítenivalója". Jokernek viszont az a fő erőssége, hogy nem köti a szeretet senkihez, nem kell a félelem és féltés érzéseivel bajlódnia.

A pszichopata nem fél, vakmerő, a veszélyérzet csak kellemes bizsergés számára. Tökéletes élősködő, nincsen benne kötődés, mások érzései nem számítanak, őshüllőszintűek az érzelmi reakciói. A gondolkodást azonban nem érinti a pszichopátia, ezért, ha nem is érzelmileg, de kognitívan meg tudja tanulni, hogy mi a szabály, sőt kognitívan empátiára is képes. Ehhez azonban elfogadó, de következetes környezetben kell nevelkednie. Az így felnövő pszichopata nem azért igyekszik mások érdekeit figyelembe venni, mert lelkifurdalást okozna neki, ha nem így tenne, hanem azért, mert elfogadja, hogy ez így fair. Ami azt is jelenti, hogy bármikor felrúghatja ezt a szabályt, és fel is rúgja, ha az érdekei jelentősen sérülnek.18

A pszichopaták legtöbbje nem gyilkol, de sikeres vezető, hadvezér lehet, mert érzéketlenül beáldoz akár embertömegeket is. A pszichopata legtöbbször már fiatalon rájön, hogy másokat milyen könnyű manipulálni az érzelmeiken keresztül. „Az ilyenek az emberek együttérzésére építenek", mondja Bruce Wayne-nek az Árnyak Liga vezetője. A pszichopatát tehát nem az érzelmei, hanem az érdekei vezetik, és ha némi önuralmat kiépít magában, akkor nem is a késztetései rángatják, hanem hosszabb távra is képes tervezni. Megtanulja, hogy elrejtse az érzelmeinek sekélyességét, így nem könnyű felismerni.

A pszichopata tulajdonképpen érdekes, izgalmas egyén. A gátlástalansága erőként jelenik meg, belemegy olyasmibe is, amibe ép ésszel nem menne bele az, aki tipikus idegrendszerrel bír. Az érzelmek hiánya is segíti a pszichopatát, hogy tudatosan eljátszhassa a legmegfelelőbb érzelmeket. Mindezek az átlagosnál vonzóbbá is tehetik. A pszichopaták többsége nem tűnik antiszociálisnak, és nem is feltétlenül pusztító, de ettől még nagyon veszélyes lehet a társadalomra, különösen, ha olyan pozícióba kerül, ahol tömegek életét határozhatja meg. Akár vezérként, politikusként, befolyásos emberként, akár nagy vagyona miatt, vagy mert olyan technikai-tudományos eszközöket birtokolhat, amelyek pusztításra is alkalmasak, egy-egy ember is óriási közösségeket tehet tönkre.

A szociopata, avagy a másodlagos pszichopata látszólag nagyon hasonló: sekélyes érzelmek, kegyetlenség és önzés vezérli. Mások érdekei és érzelmei nem számítanak neki, gátlástalan, bármit megtesz, amihez kedve van vagy érdeke fűződik hozzá. Mégis jelentős a különbség, azon túl is, hogy szociopátia esetén az örökletességgel szemben a negatív környezeti hatások játszanak nagyobb szerepet a személyiségzavar kialakulásában. Míg a pszichopata hidegvérű, a szociopata forrófejű. A szociopata sokkal erősebben kitett a belső késztetéseinek, impulzívabb, mert a rossz szociális körülmények nem támogatják az önirányítás kialakulását. A fizikai bántalmazás is eltéréseket okozhat az agyban, többek között a frontális agykérgi területeken is. Ez vezethet oda, hogy az azonnali kielégülés vezeti, nem tud várni.

A kötődési hormonrendszer, az oxitocinreceptorok nem minden antiszociális személyiségzavar esetén hiányoznak teljesen.19 A pszichopata esetében igen, ezért nem szenved, mert ez a működés nem adott neki. A szociopata viszont nem akar többé szenvedni, és lekapcsolja az érzéseit. Mindkettőt az érdekei vezetik, de a szociopata érdekeihez tartozik a társadalom megbüntetése is, akár önmaga ellen is.20

„Káoszpárti vagyok", mondja Joker. Nem akar mást, csak porig égetni a világot. Jokernek nincsen más terve, mint bántani az embereket. Nincsenek szabályai, és azt akarja bizonyítani, hogy bárki, még a legjobb ember is olyan őrültté és elmebeteggé válhat, mint ő maga. Ezzel önmagát, átváltozását is igazolni tudná. Igyekszik elérni, hogy Batman megszegje a saját szabályát, miszerint nem szabad elvenni mások életét, még az olyanokét sem, mint Joker.

Agyi traumák hatása

Az antiszociális viselkedésnek a genetikai hajlamosító tényezők mellett kiváltója lehet a rossz bánásmód, traumák, vagy akár enyhe agyi sérülések is. Az agyat ért traumák, így a fej ütődése, vírusos betegségek – különösen a kisgyermekkorban – jelentősen növelik a hangulatzavarok, a szorongásos és személyiségzavarok kialakulásának veszélyét. Az egyes diagnózisok elemzései alapján még az enyhe agyi traumák esetén is nagyobb eséllyel alakul ki később Alzheimer-kór, Parkinson-kór, enyhe kognitív károsodás, depresszió és bipoláris zavar.21 Az agyat ért trauma és a pszichózis kialakulása között jellemzően latencia van, de a legtöbb eset a trauma utáni első éven belül jelentkezik. Ugyanakkor több tanulmány számol be arról, hogy az agyi trauma következtében kialakuló pszichózis az eseményt követő öt vagy még több év múlva mutatkozik meg.22 Még az enyhébb fejsérülések esetén is lényeges az utógondozás, amely a gyermek viselkedésének megváltozása esetén neuropszichológiai terápiás eljárást is kíván. Az elfogadó, de következetes szabályokat állító pedagógiai-pszichológiai környezet önmagában is sokat segíthet.

Joker esetében elsősorban a prefrontális (homlok felőli), még pontosabban az orbitofrontális (a szemgödrök mögötti) agykérgi területeket érhette a gyermekkorban sérülés. A frontális, avagy homloklebeny egy viszonylag nagyobb agylebeny, amely az agy elülső részétől majdnem félúton az agy hátsó része felé húzódik. Az agy homloklebenyének károsodása számos tünetet okozhat, többek között motoros és viselkedési problémákat, de a személyiség egészét is érintheti a terület sérülése. Valószínűsíthető az orbito-frontális szindróma, amelynek jellemzői: gátlástalanság, impulzív viselkedés, érzelmi kontroll zavarai, koncentrációs zavarok. Az ebben szenvedő beteg esetében hiányzik az ítélőképesség, nem tudja értékelni/előre látni tettei következményeit, eufóriát, mérsékelt mániát vagy grandiozitást mutathat. Mindezek a személyiség jelentős megváltozását okozhatják.

A patológiás sírás és nevetés

Joker nevetése olyan elem, amely elválaszthatatlan része a karakternek, de amely esetünkben az egészségi állapot kategóriájába kerül: a főhős az ellenőrizhetetlen nevetés rohamait éli meg, és nem feltétlenül akkor, amikor valamit nagyon viccesnek talál. A filmben látjuk, hogy antihősünk mindig hord magánál egy laminált kártyát, amelynek segítségével elmagyarázhatja, miért nevet, miért viselkedik úgy, ahogyan, mivel a nevetésrohamai alatt lehetetlen bármit megfogalmaznia.

A patológiás kényszeres sírás és nevetés valódi betegség, neve „affektív inkontinencia. Helyrehozhatatlan neurológiai károsodás okozza, amelyet számos helyzet idézhet elő a különböző betegségektől kezdve a balesetekben bekövetkező agyi traumákig. Az alapérzelmek feldolgozásának módja megváltozik. Ez a betegség nemcsak nevetésrohamokat okoz, hanem sírást és egyéb érzelmi megnyilvánulásokat is, lényegében függetlenül attól, amit az elszenvedő személy valóban érez. Kétségtelen, hogy „ideális tulajdonság egy olyan karakter számára, mint Joker.

Patológiásnak nevezik a sírást vagy nevetést, ha az minden kiváltó ok nélkül tör rá időnként a betegre, aki érzelmileg maga sem éli át az így kialakult állapotot. A patológiás nevetés a jobb agyfélteke, míg a patológiás sírás a bal agyfélteke sérüléseivel társulhat.23 A sírás ugyanis valószínűleg a jobb agyféltekéhez kapcsolódik. Általában a nem verbális hangadás inkább jobb féltekei funkció, azaz a szomorúság, a depresszió, a szorongás a jobb félteke működéséhez köthető. A kötődés és az empátia is főképpen jobb féltekei funkció. A nevetés inkább a bal agyfélteke működése. A két agyfélteke egyensúlyban tartja egymást, de ha például sérülés miatt az egyik kontrollja megszűnik, a másik ellenőrizetlenül kitörhet. Így érthető, hogy a patológiás sírás legtöbbször a bal agyfélteke, a nevetés főleg a jobb agyfélteke sérülése esetén következhet be. A fentiekkel is összevetve mindez azt jelzi, hogy Joker a jobb agyféltekén elszenvedett (akár enyhe) agyi sérülés következményeit hordozza. Ez a betegség önmagában is sok viselkedési zavart okoz, ami a beilleszkedést jelentősen megnehezíti.

Komplex poszttraumás stressz szindróma

Arthur Fleck élete traumák sorozata. Csoda lenne, ha valamelyest is egészséges személyisége lenne. Egyértelmű, hogy Jokerré válása előtt is súlyos lelki zavarokkal küzdött. A krónikus, ismétlődő és hosszan tartó traumákat (például gyermekkori szexuális bántalmazást vagy családon belüli erőszakot) átélt személyek hajlamosak a poszttraumás stressz szindrómára jellemzőkön túlmutató, összetettebb reakciókra, amelyek három kulcsfontosságú területet érintenek: az érzelemszabályozást, az önazonosságot és a kapcsolati képességeket. Az érvényes diagnosztikai rendszerben (BNO-11) a komplex poszttraumás stressz szindróma olyan zavar, amely nemcsak a poszttraumás stressz szindróma tüneteit foglalja magában, hanem ezen túlmenően a fenti három területen jelentkező zavarokat is. Mindezek azonosíthatók Arthur viselkedésében a „kiborulásos helyzet" előtt is.

Joker diagnózisa

24

A Jokerrel történő találkozások után a szakember már felállíthatja Jokerről a klinikai véleményt.

Amiről eddig nem esett szó

A narcisztikus személyiségzavar nem szerves velejárója az antiszociális, avagy disszociációs személyiségzavarnak, bár ezek is járhatnak grandiózus allűrökkel, ahogy Joker esetében megtörténik. Túlzott önbecsülés, az egyén felsőbbrendűségébe, fontosságába, képességeibe vagy identitásába vetett irreális hit a jellemzője. Joker személyiségének szerves része a „narcizmus, ami nem pszichiátriai diagnózis, viszont a „Sötét triász egyik eleme, ezért a későbbiekben még lesz róla szó.

Jokerre jellemzők a nagy hangulatingadozások is, amelyek visszatérően hozzátartoznak a viselkedéséhez, ezért diagnosztizálható a hangulatzavar is, ami többféle lehet. A depresszió szomorúságérzetet és/vagy az érdeklődés elvesztését okozza azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket korábban szívesen végzett az egyén. A bipoláris hangulatzavar esetén a depresszió mániás fázisokkal váltakozik. A mánia a bipoláris zavarral járó extrém magas energia vagy hangulat időszakát jelenti. Mindenkinek változhat a hangulata és az energiaszintje, a mánia azonban komoly hangulati kilengést jelent ahhoz képest, ahogyan egy személy általában gondolkodik vagy viselkedik.

A tardív diszkinézia akaratlan nyelv- és szájmozgások, az úgynevezett „légyfogó nyelv" formájában jelentkezik, a szindrómát jellemzően neuroleptikumok, antipszichotikus gyógyszerek, például Risperdal hosszabb távú szedése váltja ki. Ez a gyógyszer tudathasadás, mániák és szellemi leépülés esetén használatos. Joker már egy ideje ilyen gyógyszereket kap, ami kiválthatta a szindrómát.

A „Sötét triász" és Joker

Joker életében az antiszociális vagy disszociális személyiségzavaron mint klinikai diagnózison túl, van olyan mentálhigiénés konstelláció is, amely nem tekinthető kórosnak, mégis rendkívül veszélyes. A „Sötét triász"25 három, fogalmilag különböző, de egymást kissé átfedő személyiségváltozóból álló együttes. A három tag egyike sem klinikai diagnózis, mert jellemzően nem érik el a személyiségzavar szintjét, ami azt jelenti, hogy a normalitás részének tekinthetők, akármennyire is sok kárt okoznak. A triász tagja:

Pszichopátia – jellemzője a félelemnélküliség, az empátia és a bűntudat hiánya.

Machiavellizmus – manipulatív személyiség, aki a célok elérése érdekében természetesnek tartja, hogy megtéveszt másokat, végtelenül cinikus.

Narcizmus – túlzott önbecsülés és fokozott arrogancia jellemzi, előjogokat vár el.

A pszichopátia és a machiavellizmus között csak kis különbség van, nagyon hasonlóak a kegyetlen önzés tekintetében.26 Ezt talán úgy lehet megfogalmazni, hogy a machiavellista tud félni, gyáva, sunyin, hátulról támad, nem úgy, mint a pszichopata, aki, ha kell, nyíltan is ráront a világra, de manipulálni is jól tud.

A „Sötét triász" közös magja a szívtelen manipuláció.27 Ez a sötét (Dark, vagy röviden D) tényező: az egyén maximalizálja saját nyereségét, úgy, hogy figyelmen kívül hagyja mások érdekeit, sőt elfogadja vagy rosszindulatúan előidézi mások kárát, és mindezt rendben lévőnek tartja. Ez sem jelent azonban feltétlenül fizikai agressziót. A pszichopátiás személy lehet tökéletes élősködő, és erőt tud mutatni anélkül is, hogy gyilkolna. A machiavellista hazudik, félrevezet, egymásnak ugraszt embereket, de nem feltétlenül agresszív. A narcisztikus is legtöbbször „csak" érzelmileg bántalmazó, ha