Nincs véna

By Vados Anna

Vados Anna első verseskötetében a társas kapcsolatok zajlásait kísérhetjük végig. Az idő mintha köröket írna le: a történeteknek "se eleje, se vége nincsen"; a tér pedig - legyen az lakásbelső vagy egy városi utca - éppen a múltat és az elmúltat jeleníti meg, így rajzolva körbe a hiány alakzatait. Tóth Krisztina pontos szavaival: "magamban úgy hívtam ezt a fajta költészetet, hogy veszteséglíra, minthogyha mindig egy téma körül gyűrűznének a sorok, minthogyha mindig ugyanazt próbálná körbejárni, feldolgozni." Vados Anna költészete radikális kísérlet egy olyan nyelv megalkotására és működtetésére, amely leírja a kapcsolatok, a patthelyzetek és a függőségek mélyszerkezetét. Mennyire vagyunk megírhatóak? Miképpen lehet magunkat vagy másokat kiolvasni? A Nincs véna sűrű szövésű, egymással is párbeszédben álló verseiben így kerül egymással metaforikus közelségbe a sebezhető, kiszolgáltatott test és a rejtőzésre alkalmas város, a dadogás és a kiabálás, a csönd és a visszhang, a zuhanás és a repülés, "az emlékekből épített palota" és a "felejtés azonnal őrölni kezdő malma".

• Language: Magyar
• Publisher: Magvető
• Release date: Dec 9, 2022
• ISBN: 9789631439427

Book preview

Borító

időmérték

[ 38 ]

dekor

Vados Anna

Nincs véna

Magvető Kiadó

A szerző 2021-ben elnyerte

az N&n Galéria Alapítvány

Petri György-díját.

© Vados Anna, 2022

MAGVETŐ

KÖNYVKIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

www.magveto.hu

www.facebook.com/magveto

[e-mail]

Felelős kiadó Dávid Anna

Felelős szerkesztő Szegő János

Kézirat-előkészítő Balogh Emerencia

Korrektor Hradeczky Moni

A szerző portréját Szekeres Laura Virág készítette

A kötetet Pintér József tervezte

Műszaki vezető Takács Klári

ISSN 2498 6550

ISBN 978 963 14 3942 7

Elektronikus változat

eKönyv Magyarország Kft.

www.ekonyv.hu

Készítette Ambrose Montanus

„Az ordítás és a beszéd között az ének az egyetlen

lehetséges kompromisszum."

(Somlyó György: Philoktétész sebe)

Nagyokat harap belénk a tűz

Gyűjtögetem a haragot.

Gyűjtögetem a hátamon.

Megíratlan „hogy vagy" kérdések,

elharapott, nem igaz válaszok,

az a hülyeség, amiben nem értünk egyet,

a diploma.

Gyűlik.

A bal lapockánál kitartó szúrás.

Az erdőbe járok érte, az avar puha,

átkötöm nehezteléssel.

Gyűlik.

Egy szikra belobbantja, egy elpöccintett bók,

fáradt tekinteted.

Máris a tüzénél állunk,

a pattogás két oldalán.

A szürkeségben narancs, vörös.

Szép az arcod így.

Melegebb.

Kezdjük