Gyógymód: Szerelem

By Gabriel Wolf

Ryan, a (nem túl) híres író egyik nap észrevesz magán valamit, és úgy dönt, megnézeti. A „bumszli” elég rossz helyen van, és már előre fél tőle, hogy milyen kínos lesz majd megmutatni az orvosának. A nő ráadásul nagyon csinos. „Dr. Jenny” (Ryan így hívja dr. Jennifer Lambertet, a nő nem túl nagy örömére) nem igazán vevő Ryan állandó humorizálására. A férfi ugyanis folyton viccelődik, ha kínosan érzi magát; ezzel próbálja oldani a feszültséget. Jennifernek is van humora, érti ő a viccet, csak nincs hozzászokva. Szülei szigorúan nevelték, és gyerekkorában náluk szinte vágni lehetett a feszültséget. Főleg, amikor apja hazajött. Dr. Lambert híres idegsebészként sosem engedhette meg magának, hogy komolytalankodjon. Lányát is ugyanerre nevelte. Jennifer számára tehát Ryan egy teljesen új világ.
Először szövetmintát vesz tőle, aztán elküldi a mintát szövettanra. Az eredmény beérkezése körül sajnos bonyodalmak adódnak, emiatt többször is „van szerencséje” találkozni Ryannel. A férfi beleszeret a gyönyörű doktornőbe, és randevúra hívja. Furábbnál furább helyzetekbe keverednek együtt, persze mindig Ryan hibájából. A férfinak sajátos fogalma van a felnőtt viselkedésről, a komolyságról és magáról az életről is. Rengeteg kínos és vicces közös élményük során Jennifer nagyon megkedveli Ryan életszemléletét.
Ekkor jön meg a szövettani vizsgálat eredménye: sajnos pozitív. Ráadásul nem is operálható. Ryan persze ebből is viccet csinál, képtelen bármit is komolyan venni (ezt most talán nem is meri). Jennifer viszont sírva fakad a hír hallatán, ugyanis ekkor döbben rá, hogy időközben ő is beleszeretett Ryanbe.
Vajon elég-e a férfi életszeretete és humora a gyógyuláshoz? Ha az nem, akkor elég-e lesz hozzá a szerelmük?

• Language: Magyar
• Publisher: jo-konyvek.hu
• Release date: Aug 26, 2022
• ISBN: 9781956474510

Book preview

Copyright

Írta:

©2018 Gabriel Wolf

Újrakiadás éve:

©2022

Újraszerkesztette:

Farkas Gábor és Farkas Gáborné

Fedélterv:

Gabriel Wolf

Könyv verziószáma: 2.0

Utolsó módosítás: 2022.08.16.

Minden jog fenntartva

Fülszöveg

Ryan, a (nem túl) híres író egyik nap észrevesz magán valamit, és úgy dönt, megnézeti. A „bumszli elég rossz helyen van, és már előre fél tőle, hogy milyen kínos lesz majd megmutatni az orvosának. A nő ráadásul nagyon csinos. „Dr. Jenny (Ryan így hívja dr. Jennifer Lambertet, a nő nem túl nagy örömére) nem igazán vevő Ryan állandó humorizálására. A férfi ugyanis folyton viccelődik, ha kínosan érzi magát; ezzel próbálja oldani a feszültséget. Jennifernek is van humora, érti ő a viccet, csak nincs hozzászokva. Szülei szigorúan nevelték, és gyerekkorában náluk szinte vágni lehetett a feszültséget. Főleg, amikor apja hazajött. Dr. Lambert híres idegsebészként sosem engedhette meg magának, hogy komolytalankodjon. Lányát is ugyanerre nevelte. Jennifer számára tehát Ryan egy teljesen új világ.

Először szövetmintát vesz tőle, aztán elküldi a mintát szövettanra. Az eredmény beérkezése körül sajnos bonyodalmak adódnak, emiatt többször is „van szerencséje" találkozni Ryannel. A férfi beleszeret a gyönyörű doktornőbe, és randevúra hívja. Furábbnál furább helyzetekbe keverednek együtt, persze mindig Ryan hibájából. A férfinak sajátos fogalma van a felnőtt viselkedésről, a komolyságról és magáról az életről is. Rengeteg kínos és vicces közös élményük során Jennifer nagyon megkedveli Ryan életszemléletét.

Ekkor jön meg a szövettani vizsgálat eredménye: sajnos pozitív. Ráadásul nem is operálható. Ryan persze ebből is viccet csinál, képtelen bármit is komolyan venni (ezt most talán nem is meri). Jennifer viszont sírva fakad a hír hallatán, ugyanis ekkor döbben rá, hogy időközben ő is beleszeretett Ryanbe.

Vajon elég-e a férfi életszeretete és humora a gyógyuláshoz? Ha az nem, akkor elég-e lesz hozzá a szerelmük?

Tartalom

Gyógymód: Szerelem

Copyright

Fülszöveg

Tartalom

Előszó

Az első találkozás

A második találkozás

A harmadik találkozás

A negyedik találkozás

Az ötödik találkozás

A hatodik találkozás

Utószó

Egyéb kiadványaink

Gabriel Wolf művei

Anne Grant művei

Wolf & Grant közös művei

Előszó

Ezt a sorozatot édesapám emlékének szeretném ajánlani, aki közel hetvenévesen legyőzte a rákot, mert ismét szerelmes lett.

Apám szinte mindenből viccet csinált.

Aki pedig képes a halál és a veszély arcába nevetni, az semmitől sem fél igazán. A kaszás egyébként elég érzékeny egy fajta lehet, ugyanis aki kineveti, azt hajlamos akár jó ideig is elkerülni. Talán gátlásos szegény. Ez persze viccesen hangzik, de nem is gondolnánk, hogy ez a megállapítás mennyire helytálló és igaz!

Én magam is igyekszem egyébként apám hozzáállását követni, habár én sokkal aggodalmaskodóbb típus vagyok. Ezért hát a sorozatban szereplő Ryan kicsit a mi kettőnk keveréke. Bár én azért valamennyivel jóképűbb vagyok ám nála. Na jó, csak viccelek!

Az első találkozás

– Ki a következő beteg, Suzy?

– Az a szívdöglesztő pasi, akivel te még nem találkoztál.

– Melyik? Elég sokkal nem találkoztam. Sőt, mostanában azt hiszem, eggyel sem – mosolygott dr. Jennifer Lambert.

– Ő az az író, akinek a múltkor a könyvét bújtam. Tudod, fel is olvastam egy részt belőle, mert nagyon jópofa volt.

– Ja, igen. Már emlékszem. És ő jött be személyesen időpontot kérni?

– Igen. Tegnap, amikor már nem voltál itt.

– És tényleg úgy néz ki, mint ott a könyv hátulján? Azokat a képeket nem retusálni szokták, hogy a sok ráncos, pocakos vénember jóképűbbnek látsszon, és többen megvegyék a könyvét? Meg egyébként is, ilyenkor nem húsz évvel korábbi képeket szoktak használni?

– Ennek tutira nem retustálták semmijét! – vigyorgott Suzy. – Mondd csak, most az egyszer nem lehetnék én dr. Lambert? Ezt a pasit most szívesen megvizsgálnám!

– Dehogynem, persze. Csak előbb cseréld le a fényképemet is a bejárat felett, hogy nehogy észrevegyék a különbséget – mosolygott Jennifer. – Na, küldd be azt a szívtiprót! Lássuk, mennyire pocakos és öreg a való életben!

Suzy kiment, és behívta a beteget.

Dr. Lambert közben visszaült az íróasztalához. Nem mintha lett volna ott most bármilyen elfoglaltsága, ez csupán afféle megszokás volt nála, azaz tradíció. A betegfogadásnak is megvannak a maga szabályai és etikettje. Ha az orvos egyből elé rohan, azt a beteg túlzott nyomulásnak veheti. Úgy tűnhet, hogy az orvos vadászik az új betegekre. Ez pedig két okból történhet:

A: Nincs elég betege. Valószínűleg azért, mert nem jó orvos, vagy még túlzottan kezdő a szakmában.

B: Nincs önbizalma. Valószínűleg szintén azért, mert nem jó orvos, vagy még túlzottan kezdő.

Tehát vannak olyan dolgok, melyekhez akárhonnan is közelítünk, a végén mindig ugyanaz – a rossz eredmény – jön ki. Ezért is van a komoly orvosoknak szüksége asszisztensekre. Nem feltétlenül azért, mert annyi a papírmunka és a telefonhívás. – Bár részben azért is. – De a megítélés is rendkívül fontos: Ha egy beteg komoly szakembernek tart egy orvost, akkor nem fogja megkérdőjelezni minden egyes mondatát, továbbá talán még fizetni is hajlandó lesz a végén anélkül, hogy megkérdezné, mit adtak neki egyáltalán ezért az óriási összegért.

Dr. Jennifer Lambert tehát ilyenkor, amikor új beteg jött be hozzá, többnyire visszaült az íróasztala mögé. Azért is, hogy lássák: elfoglalt, mint egy valóban komoly szakember – végül is tényleg az volt –, és hogy örüljenek, hogy egyáltalán fogadni tudja őket. Persze ilyesmit nem érzékeltetett a vizsgálatok során, de a „nyitókép" akkor is fontos. És nem csak a mozifilmekben. Azokban is sokszor az ilyen apróság határozza meg, hogy az ember végignézi-e majd a filmet. Orvosok esetében pedig azt, hogy visszajön-e a beteg másodszorra is. Apja legalábbis így tanította Jennifernek annak idején. És ha mindenben nem is, de ebben a dologban tényleg egyetértett vele.

– Ryan Smith, az író – jelentette be Suzy, ahogy belépett a férfi előtt ajtón.

Az asszisztens után egy szívdöglesztő pasas lépett be dr. Lambert rendelőjébe. Jennifernek egy pillanatra a gyomra is összeugrott a látványtól. Ez az a fajta meglepetés, ami bár sokkoló, és nem könnyű elviselni, valahol mégis kellemes. Körülbelül olyan, mintha pofon vágnák az embert egy köteg százdollárossal, de utána a kezébe adnák, hogy