A Titkos Tanácsadó

By Aldivan Torres

A titkos tanácsadó feltárja és elemzi az emberi elme fontos konfliktusait. Mi az igazi boldogság? Hogyan építsük fel a céljaink felé vezető utunkat? Mit ér valójában az életben? Az Isteni története minden bizonnyal nagyszerű példa arra, hogyan nézzünk szembe az élet akadályaival mindig reménnyel és elszántsággal. A könyv arra inspirálja a nagy álmodozókat, hogy harcoljanak álmaikért, és könnyedebb életszemlélettel rendelkezzenek. Bármi is történik, ne feledje, hogy álmaink lehetségesek.

• Language: Magyar
• Publisher: ALDIVAN Teixeira TORRES
• Release date: Aug 6, 2022
• ISBN: 9798201847104

Book preview

Elhivatottság és köszönet

Ezt a munkát édesanyámnak, a családomnak, az olvasóimnak, a követőimnek, a támogatóimnak, röviden mindenkinek szentelem, aki támogatja a brazil irodalmat.

Először is, hálát adok Istennek, annak a világegyetemnek, amely megadta nekem az ajándékokat, a sorsot, amely ismét egyesített az irodalommal.  Így volt megírva a pályámon.

Hallgassátok meg a tanácsot és kapjatok utasításokat, hogy bölcsek legyetek az eljövendő napjaitokban.  Az ember szívében sok cél van, de az Úr célja megállja a helyét. Példabeszédek 19:20-21.

A könyvről

A Titkos Tanácsadó feltárja és elemzi az emberi elme fontos konfliktusait.  Mi az igazi boldogság?  Hogyan építsük fel a céljaink felé vezető utunkat?  Mit ér valójában az életben?  Az Isteni története minden bizonnyal nagyszerű példa arra, hogyan nézzünk szembe az élet akadályaival mindig reménnyel és elszántsággal.  A könyv arra inspirálja a nagy álmodozókat, hogy harcoljanak álmaikért, és könnyebb életszemlélettel rendelkezzenek.  Bármi is történik, ne feledje, hogy álmaink lehetségesek.

––––––––

összefoglalás

A Titkos Tanácsadó

Elhivatottság és köszönet

A könyvről

1. fejezet

Születés

Bemutató

az első öt év

A vámpír

Balesetek

spirituális tények

társadalmi tények

a változás éve

Három évvel később

út a gazdaságba

vissza a transzból

2. fejezet- Catimbau-völgy

Változás

Gárda oldala

új valóság

az elveszett szigeten

az iskola első napja

unokatestvér házában

az unokatestvér házának szobájában

Ipojuca

Búcsúnap- A szobában rokonokkal

az utcán beszélgetni egy idegennel

séta a városban

Mimózo

a téren

séta a város utcáin

A hálószobában

a rózsa négyzetében

a nyilatkozat

Hazaérkezés

A hálószobában Istennel beszélgetni

Sanharó városában

új hajnal

A nappaliban

az irodában

a fürdőszobában

A munkahelyen

a szobában

Az irodában

Születésnap

A munkahelyen

Az Isteni Házában

munkahelyi értekezlet

otthon beszélgetni egy barátoddal

Oscar-ceremónia

Otthon

Strand

1. fejezet

––––––––

2013 szeptembere volt.  Éppen most léptem hivatalba a szövetségi végrehajtó hatalom egyik közhivatalában, és vártam az új barátságokat.  A hatékony foglalkoztatás bizonyos stabilitást és reményt adott nekem, hogy folytassam művészi tevékenységemet.  Három év telt el azóta, hogy abbahagytam az írást.  Ez a hibernált időszak rendkívül szükséges volt ahhoz, hogy felmászhassak a profi létrán.

Az alatt a három év alatt, amíg távol voltam a művészettől, kompetens szakember lettem, de még mindig nem túl boldog.  Éreztem, ahogy a hatalom fája nagy küldetésre hív el.  Az élet fája alatt hatalmas erőt éreztem, amely az igazi sorshoz vezetett, még akkor is, ha nem tudtam, milyenek Isten céljai.  Valójában sem én, sem senki más nem tudja pontosan, hogy Isten mit tartogat az életünkre.

Részben kiteljesedtem.  Képzeletbeli elmémben láttam magam, amint beutazom a világot, kalandokat hajtok végre, örömöt és boldogságot érzek.  A privát világomban abszolút sikert arattam, és ez nagyon megvigasztalt abban a kegyetlen valóságban, amellyel szembesültem.  Elmagyarázom.  A családi szférában egymásnak ellentmondó helyzetet éltem meg, mert nem tudtam felvenni a valódi kilétemet.  Szerepet kellett játszanom, hogy a családtagjaim boldogok legyenek.  Másrészt elpusztította a pszichológiaimat.  A szakmai és társadalmi szférában mindig a legjobbakat reméltem.  De a valóság az, hogy nagy kapcsolati nehézségekkel szembesültem, bárhová is mentem.  Ez negatív energiahullámokat okozott, amelyek mindenkitől elhatároltak.  Nem tudtam pontosan megmagyarázni, mi történt.  Csak azt tudtam, hogy az a kísérletem, hogy beilleszkedjek ebbe a szakmai környezetbe, csak katasztrofális következményekkel jártak, amelyek megfosztottak az alvási éjszakáimtól.

Elhitette velem, hogy a világ egy nagyon bonyolult hely az élethez.  De ez egy személyes nézőpont volt.  Sokféle tapasztalat van az enyémből.  Vannak emberek, akik megtalálják az igaz szerelmet, akik igaz barátságot találtak, anyagilag sikeresek, megértő családjuk van, röviden, vannak olyan helyzetek, amelyek sokkal jobbak, mint az enyémek.  Az életet szélesebb körben kell elemezni.  Ez az, ami elhiteti velem, hogy az élet mindig szép, hogy a pályánk a saját növekedésünk szempontjából fontos pillanatok találkozása, és hogy mindegyik megtalálja a saját boldogságát.  Örülni kell annak, ami kevés van.  Boldognak kell lenni a szakmában, minden munka méltó.  Boldognak kell lennünk önmagával, mindenek felett kell szeretnünk Istent, szeretnünk kell magunkat és felebarátainkat is.  De mindenekelőtt az önszeretet erőt ad neked ahhoz, hogy szembenézz a magány pillanataival, és biztos legyél Isten szeretetében, aki az egyetlen, aki nem hagy el minket.

A rutinom a munkából, a matematikatudományokból, az irodalmi munkából, a családdal való szocializációból és a kedves emberek megtalálásából állt az interneten.  Ez valami olyasmi volt, ami megfojtott bennem, de ez tartotta fenn a reményeimet.  A szeretet keresésem arra inspirált, hogy higgyek magamban és jobb életet éljek.  Még ezer szerelmi elutasítással sem éreztem magam elpusztultnak.  Elég erősnek éreztem magam ahhoz, hogy folytassam az utamat a földön.  Nem éreztem magam szegénynek, erős és elszánt embernek láttam magam.  Soha nem adnám fel az álmaimat, még akkor sem, ha az egész világ ellene lenne.  Szükségem volt arra, hogy ez a tér a világban legyen, mert az univerzum biztosította nekem az ajándékokat.  Valami olyasmi volt, ami a csillagokba volt írva, és semmilyen erő nem tudta megállítani.  Csak azt nem tudtam, hogy ez mikor fog megtörténni.

Készen álltam a távozásra.  Elintéztem, hogy találkozzak egy sráccal a boldog sarok bárban, ahol jobban megismerjük egymást.  Egy ideje beszélgettünk az interneten, és mindig kedves és érdeklődő volt.  Élveztem ezeket a találkozásokat, de csak akkor éreztem magam biztonságban, amikor elég adatom volt a másik emberről.  Manapság már nem biztonságos mindenkiben megbízni.  Valójában a bizalmunkat csak Istennek szabad megadni.

Otthont elhagyva, a falum utcáin áthaladva boldognak és elégedettnek éreztem magam.  A szorongás és idegesség furcsa érzése átvette lényemet.  Ez valami teljesen normális volt, és amit a lényem mélyén kellett megbékélnem.  Az élet kockázatos helyzetekből áll, és a bentlakásos bezárkózás nem bölcs hozzáállás.  Mindig meg kell tapasztalnunk a magas érzelmeket.

Megérkezem a buszpályaudvarra.  Megrázom a hosszú hajam, belenézek a tükörbe a mobiltelefonomon, és egy jóképű, magabiztos, elszánt fiatalembert látok.  Teljesen átadtam magam az univerzum energiáinak, éreztem, hogy a csárák felrobbannak, erejükkel teljesen megtöltik a testemet, éreztem, hogy az anyaistennő energiája pozitív gondolatokat küld nekem, éreztem a szentháromságot a teljes egységben, éreztem a fehér mágia erőit.  Előre nyomulva éreztem az őrző imájának erejét és Renato társaságát, végül minden erőm a győzelemhez vezetett.  Semmi sem hiányozna.

A busz megáll, és felmegyek az emeletre.  Nem volt hova ülni, ezért felálltam.  Ez volt a rutinom.  Nem volt semmilyen előnyöm.  Szegény családba születtem, és már kiskoromtól kezdve meg kellett küzdenem a céljaimért.