Ördögszáj

By István Vörös

AZ ÖRDÖGSZÁJ ELŐADÁSÁNAK DIÁKOK ÁLTAL ÍRT KRITIKÁIBÓL: Sokakkal beszélgettem a drámáról, és mind azonos véleményen voltunk.  Ha csak a párbeszédeket veszem figyelembe, akkor két szó jut eszembe: humoros és szarkasztikus. Nagyon megfogott engem, hogy a szerző, Vörös István sokat idézett például a Bibliából vagy a Nemzeti dalból, és ezek, ha nem is feltétlen a jelentős részét alkották a szövegnek, de nagyon fontosak voltak. Szimpatikus volt mindezek mellett az is, hogy az olykor feszült szituációt oldotta egy szarkasztikus vagy épp nem szarkasztikus poénnal, szóviccel.  Maga a szöveg stílusa is alkalmazkodott a ’modern’ korhoz, viszont a témája egy egészen más világról szólt, mint amiben ma élünk.  A csendesnek látszó kis faluban több volt a pletyka, mint a könyv a pol­cokon!  Összegezve: kétféle benyomást tett rám az író munkája. Az egyik, hogy zseniális volt a szöveg tartalma, a szóhasználata, az idézetei és a szarkasztikussága, másrészről pedig túlzottan egyhangúak voltak bizonyos jelenetek. (Bánki Zsolt, Soós Bence, Szalai Evelin) A történet a ’30-as években játszódott. Szövege számomra nem volt annyira régies, nagyon jól értettem. Nyelvezetében nem voltak csúnya szavak, ez is szimpatikussá tette a darabot. Rengeteg bibliai utalást lehetett felfedezni, hol elrejtve a sorok közé, hol pedig egész idézeteket. (Rikk Eszter, Szabó Margit Rebeka, Petridisz Anna) A történet a beleszőtt csodás elemekkel és rejtélyes babonaságokkal lett izgalmasabb és elrugaszkodottabb a valóságtól. A fennálló tragikus helyzetet humoros elemekkel próbálta elfedni a szerző, de éppen csak annyira, hogy azért érezzük, a valóság ugyanolyan fájdalmas, még ha a keserű nevetés ezt próbálja is elfeledtetni velünk. (Brenner Dorottya, Fodor Orsolya, Kovács Árpád) Ahogy a dráma újabb és újabb fordulatot vett, úgy fordultunk mi is saját tengelyünk és a tér körül. Ez a darab nagyszerűen játszott a térrel, és az emberekkel.  Ez volt az általam eddig látott előadások közül valószínűleg a legkevesebb pénzből kivitelezett, ugyanakkor a legizgalmasabb alkotás.  Ez nagy részben az írónak köszönhető.  Magány, intrika, ördögszáj… dióhéjban ezzel a három szóval jellemezném a darabot.  Nagyon jól megírt, fordulatokkal teli mű. Színes, élvezetes. Valamikor könnyezve nevetünk a komikus helyzeteken, valamikor pedig sírni lenne kedvünk a kegyetlenségeken.  A színdarab szövegéről ismételten csak három szó jut eszembe: Bravó, Vörös István! (Selmeci Johanna, Mavrogenis Aphrodite, Boross Kata)

• Language: Magyar
• Publisher: Napkút Kiadó
• Release date: Apr 30, 2021
• ISBN: 9789632635057

Book preview

Napkút Kiadó Kft.

1043 Budapest, Tavasz u. 4.

Telefon: [phone]

Mobil: (70) 617-8231

E-mail: [e-mail]

Honlap: www.napkut.hu

Felelős kiadó: Szondi György

Szöveggondozó: Kovács Ildikó

Tördelőszerkesztő: Szondi Bence

ISBN 978 963 263 505 7

Az e-book megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

NKA_logo_2012.jpg

Lélekevők

Színmű két-három felvonásban

A darab játszható úgy is, hogy valamelyik felvonását elhagyjuk.

Az első felvonás elhagyásának esetében törlendő még a második előjátéka és az első jelenet előtti némajáték.

A szövegnek ilyen módon négy változata van. Mindegyiknek más a címe.

A háromfelvonásosé, mint fent látható:

LÉLEKEVŐK

Az 1. és a 2. felvonást tartalmazó verzióé:

A FEKETE ISTÁLLÓSZOLGA

Az 1. és a 3. felvonást tartalmazó verzióé:

GYILKOSSÁG B.-BEN

A 2. és a 3. felvonást tartalmazó verzióé:

A HAMISHULLA

I. felvonás

Szereplők

TILDA, 36 éves

KÁROLY, a férje, 40 fölött jár, orvos

CSELÉD, Kati, 22 éves, írástudatlan, de megérzései vannak

EMIL, Kati kérője, 25 és 40 között valahol, hentesmester

Történik Magyarország egy kisvárosában, a II. világháború kitörésének idején vagy máskor.

1. jelenet

Hol van Gáborka?

A szín sötét. Valaki nyögdécsel. Mintha nyugtalanul forgolódna egy ágyon.

TILDA (elhaló hangon a sötétben) Kati, Kati!

CSELÉD (benyit, már hálóruhában van, kezében gyertya, dörgedelmes hangon suttog) Ne tessék már úgy kiabálni!

Lassan egy kis fény támad, a szobában rendetlenség van, a gyűrött ágyban Tilda fekszik, az ágy alól kilóg egy éjjeliedény, az ágy mellett, a fejnél egy lavór. Az asztalon orvosi műszerek szétdobálva.

TILDA Sír a gyerek!

CSELÉD (magának) Miféle gyerek? (Fennhangon.) A Gáborka a nagymamánál van.

TILDA Nem kórházban?

CSELÉD Kutya baja.

TILDA Úgy félek a vihartól.

CSELÉD Hiszen nem is esik. (Legyint.) Hová lett a Karcsi bácsi?

TILDA Beteghez hívták. Engem meg itthon hagy. Én is beteg vagyok.

CSELÉD Hozzak egy kis bort?

TILDA Te nem hallod? Nyögnek a fák odakint. A vihar valahol egy ablaktáblát csapkod. Vegyél gyorsan esőkabátot és szaladj át a kórházba, kérdezd meg, mi van a kisfiammal.

CSELÉD Gábor úrfi asszonyom szüleinél nyaral.

TILDA Te is szörnyetegnek tartod?

CSELÉD Dehogy, valóságos fiatalember már.

TILDA Mondd, mit gondolsz te rólam?

CSELÉD Asszonyom nappal olyan más. Igazi úrinő. Most meg, mint egy gyerek, aki azt szeretné, hogy valaki elringassa.

TILDA Kit szeretsz jobban, az úriasszonyt, vagy ezt az esti kislányt?

CSELÉD Nekem nem szabad szeretni. Én csak egy alkalmazott vagyok.

TILDA Most én megengedem neked. Szeress vagy gyűlölj, csak ne nézz úgy rám, mint egy vödör felmosóvízre.

CSELÉD Aludni szeretnék.

TILDA Voltál már a kórházban? Mi van odaát? (Visszahanyatlik a párnára, kinyújtja a kezét Kati felé.)

CSELÉD Utánam ne nyúlkáljon! Bújjon maga mellé az ura!

TILDA De úgy félek. És neked sokkal jobb szagod van, mint neki.

CSELÉD (ezen meglepődik, kényszeredetten az ágy szélére ül) A fia rosszabbul lett. Eret vágtak rajta.

TILDA (fejét a cseléd ölébe fúrja, mindkettőjükben egyszerre ernyed a feszültség) Tehát gyűlölsz?

CSELÉD (nekidől az ágytámlának, simogatja Tilda fejét) Én csak egy alkalmazott vagyok, de a fiuktól még én is félek. Az egész utca retteg tőle.

Hiába is hordják kórházba. Neki nem baja van. Ővele van baja másoknak.

Isten összegyűrte.

TILDA (félálomban) Ne beszélj annyit!

2. jelenet

Féltünk a vihartól

A cselédlány és Tilda egymás karjában elaludtak, a gyertya letéve az asztalra, sercegve pislákol. Belép a férj, orvosi táskáját egy székre teszi, megpróbál rendet teremteni az asztalon, odalép az ágyhoz.

KÁROLY Tilda!

TILDA (felül, láthatólag nincs magánál) Hol voltál?

KÁROLY Beteghez hívtak a Mórocz-tanyára. Szekérrel jöttek értem, jobban örültem volna egy automobilnak.

TILDA (visszahanyatlik) Vacsoráztál már?

KÁROLY Hajnali kettő van. Nem emlékszel? Már aludtunk, amikor kopogtak.

CSELÉD (motyogni kezd álmában) Háború lesz, kétfejű borjút ellett tegnap a Borszékiék tehene.

KÁROLY (csak most figyel föl a lányra, látványosan fölháborodik) Ez meg mit keres az ágyunkban?

TILDA (fölébred) Nagyon féltem. Nem voltál itt.

KÁROLY (fölrázza a cselédlányt) Hogy mertél befeküdni a feleségem mellé?

CSELÉD Nem emlékszem.

KÁROLY Mit képzelsz? Azt hiszed, otthon vagy? Itt semmi sem a tiéd, ehhez tartsd magad.

CSELÉD Én, ha lopni akarnék, még a fotelt is ki tudnám szerezni maguk alól, és nem lehetne rám bizonyítani.

TILDA (nevet) Mi meg ott ülnénk a puszta padlón? Ez jó, Karcsi!

KÁROLY Más asszony alaposan a körmére néz a cselédjének, maga meg az ágyban édeleg vele.

TILDA Miket beszél, Károly?

KÁROLY Egy percet adok, hogy eltűnjön ez a némber.

A cselédlány kipattan az ágyból, hálóinge alól kivillannak vonzó idomai. Károly megragadja a csuklójánál fogva, nem hagyja elmenni.

KÁROLY Mi baj volt tulajdonképpen?

CSELÉD Féltünk a vihartól.

TILDA Nem is esett.

CSELÉD A nagyságos asszony mondta.

KÁROLY (elengedi a lány csuklóját) Vihar? Miféle vihar volt itt?

CSELÉD (Károlyhoz) Tegyek föl teát?

TILDA Igen, csak tűnj már el!

KÁROLY (a feszült csöndön át méregeti a feleségét) Maga boldogtalan velem?

TILDA Igen.

Nem.

Csak az izgatott, milyen lehet egy cselédlánnyal aludni. Miattad érdekel.

KÁROLY Tildácska, te tényleg féltékeny vagy? Esküszöm…

TILDA Ne! Fölösleges. Szerinted elválasztanának minket?

KÁROLY El akarsz válni?

TILDA Dehogy! De együtt se maradhatunk.

KÁROLY Miért nem?

TILDA Nem bírok a szemedbe nézni.

KÁROLY Nem is szoktál.

TILDA Az előbb, mikor a vihar a legjobban tombolt, átküldtem Katát a kórházba.

Elhagyott folyosókon kellett végigmennie, az ablakok tárva-nyitva. Bevert a víz, a függönyök vizesen tapadtak a falra. Az éjszakai patakok úgy bolyongtak a kórtermekben, mint a kígyók.

Minden éjjeliszekrényen gyertya égett, az ágyakban alvók, vagy talán halottak.

Nyitott szájak, viaszos arcok, ijesztően felnagyult orrok és állak a gyertya fényében.

Minden élettelen, csak a fiunknak volt rohama, három ápoló fogta le, eret vágtak rajta.

Azért kellett Katát magam mellé vennem, mert annyira zokogott. Az egész az én bűnöm.

KÁROLY Istenem, Tilda, maga lázas.

TILDA És ha szülnék még egy gyereket magának? Akivel nincs ennyi baj?

KÁROLY Nem tudom, szabad-e ilyesmire gondolnunk. (Mintha a zokogásával küzdene.) De Gabival sincs semmi baj, szerintem.

TILDA Nem szabad a szőnyeg alá söpörni a problémákat.

KÁROLY Néha sírni tudnék, annyira idegesítesz.

TILDA Maga már nem szeret engem. Tudja, mit? Ma inkább aludjon a nappaliban.

3. jelenet

Ágyhúzás

Károly a nappaliban a heverőn próbál megágyazni magának. Ügyetlenkedik, ideges. Végül kikopog a cselédnek.

KÁROLY Kata, húzza föl nekem ezt a párnát!

CSELÉD Magát meg a nagyságos asszony tette ki?

KÁROLY Külön akarok aludni, de ennek nincs semmi jelentősége.

CSELÉD Jöjjön be az én szobámba, méltóságos úr!

KÁROLY Mit nem gondol?

CSELÉD Én addig átkéredzkedem a szomszédék cselédjéhez, a Böskéhez.

KÁROLY (magának) Még sohasem csaltam meg Tildát.

CSELÉD (megcsinálja az ágyat, a vállát vonogatja) Egyszer maga mellé könyörög, mert fél egyedül. Aztán meg egyedül akar maradni…

KÁROLY Ne gondold, hogy én nem szeretem a nagyságos asszonyt.

CSELÉD Én is szeretem, olyan tapasztalatlan az élet dolgaiban szegényke.

KÁROLY És rólam mi a véleményed?

CSELÉD Maga se sokkal tapasztaltabb, de magát ezért nem kell szeretni.

4. jelenet

A múlt emberei

Reggeli. Az asztal két végén a doktor és a felesége. Vaj, méz, kalács.

KÁROLY Levél jött anyáéktól, Gabika jól van, holnap kikocsiznak a gazdaságba.

TILDA Hazugság.

KÁROLY Az éjjel azon gondolkodtam, amit mondtál.

TILDA Nem mondtam semmit.

KÁROLY Hogy legyen még egy gyerekünk…

TILDA Legjobb lenne utód nélkül meghalni.

KÁROLY Ne a halálról beszélgessünk.

TILDA Engem már nem érdekel más. Tudsz te egyáltalán valamit rólam? Naphosszat a betegeid után rohangálsz, ha még a pénzért csinálnád, megérteném, de többnyire nem is fizetnek a te híres betegeid semmit.

KÁROLY Aki pénzért gyógyít, eladta a lelkét az ördögnek.

TILDA Neked legalább vannak lehetőségeid. De én? Kötögetek, iszom a borodat, este pálinkázok, figyelem a cselédlányt, nem csalsz-e meg vele, holott nyilvánvaló, hogy a városban van szeretőd.

KÁROLY (az éppen egy kancsó kakaóval belépő cselédlányra mutat) Nem te találtad az én ágyamban, hanem én a tiedben.

TILDA Ha te hónapszámra felém se nézel.

CSELÉD (megáll az asztal mellett, leteszi a kakaót) Háború lesz, a kakaón emberarcot formál a föl.

TILDA Hadd nézzem! Ez inkább kutya.

KÁROLY Ugyan már, nem lesz háború. Bár lenne!

CSELÉD Háború lesz, minden a feje tetejére áll, jobban teszik, ha vigyáznak. Nem lehetek mindig ott, hogy segítsek magukon.

TILDA Szerinted mi segítségre szorulunk?

CSELÉD Romokban áll az életük. Egymást nem szeretik, a betegei kiröhögik a doktor urat, a szomszédok bolondnak tartják a nagyságos asszonyt,

a gyerekük púpos,

az egészségük rossz,

a házuk penészedik, a birtokukon jelzálog van, de az mindegy, a háború után amúgy is felosztják a birtokokat, maguk a múlt emberei,

halottak.

KÁROLY Mi maga, forradalmár?

CSELÉD Csak van szemem.

TILDA Akkor süsd le, Kata!

5. jelenet

Meghívás a búcsúba

Kata egyedül ül a konyhában. Krumplit hámoz. Kintről katonadal hallatszik be.

CSELÉD Még hogy gyerek! Kétéves volt, amikor meghalt. De jobb is neki. Púpos volt szegényke, epilepsziás. Én nem láttam, de azt beszélik.

Két feje volt. Azután fogadtak engem ide. Vagy három lába? Állítólag az előző cseléd a felelős a kis nyomorék haláláért.

Már a krumplihámozó monológ elején belép Emil. Jókora, vállas, esetlen ember. Idegesen vár, egyik lábáról a másikra áll, nem tudja, hogyan szólalhatna meg. Beszédük zavartan ingadozik a bizalmas és elutasító tegezés, az udvarias és a gúnyos magázás között.

EMIL Hallottad? A németek megtámadták Lengyelországot.

CSELÉD (fölrezzen, hátrafordul, elnézően elmosolyodik) Micsoda oktalanság. A lengyelek egy pillanat alatt a tengerbe söprik őket.

EMIL (mintha most eszmélne föl, körülnéz) Össze kéne söpörni a ház előtt.

CSELÉD Nekem te ne dirigálj!

EMIL (megijed) Mért csinálja ezt velem, Katika?

CSELÉD Maga meg minek jár a nyakamra?

EMIL Hajnalban meghalt az öreg Mórocz. Rokonok voltunk. Engem küldtek a doktor úrért.

CSELÉD Az éjjel is ott járt. Most már minek?

EMIL Meg kell állapítani a halált.

CSELÉD Hát akkor miért nem mész be a nagyságos úrhoz?

EMIL (megpróbál hódító és bizalmas lenni) Azt akartam megkérdezni, nem jössz-e el velem a pusztavámi búcsúba szombaton.

CSELÉD (befejezi a krumplipucolást, föláll a lábas krumplival, fölteszi a tűzre, ablakot nyit) Búcsú lesz?

EMIL Eljön? Ugye eljön! (Nem várja meg a választ, kisurran.)

6. jelenet

Rám vagy a feleségére?

Ugyanott. Kata egyedül.

CSELÉD Hogy megvert engem az Isten. Mért pont ehhez a házhoz kellett kerüljek?

Púpos a gyerekük? Most nekem fáj a hátam. Vízióim vannak, mint a nagyságának? Rajta az Istennek se veszik észre, hogy meghibbant. Majd helyette engem fognak a sárga házba zárni.

Károly belép, hátulról a lányhoz oson, megöleli, a lány ösztönösen összerándul, eltolja magától.

Hagyjon már!

KÁROLY Honnan tudtad, hogy háború lesz? Nyilván előtte már behoztad az újságot. Jó trükk volt.

CSELÉD Nem tudok olvasni.

KÁROLY Viccelsz? Akkor majd megtanítalak. (Megint átöleli, csókolgatni kezdi, a lány tűri egy ideig.)

CSELÉD Elég már, hagyjon! Nekem főznöm kell. Bármikor bejöhet a nagysága. Majd este. Ha ugyan nem a kedves feleséged rendel magához.

KÁROLY (felháborodva) Végtére is ki az úr ebben a házban?

CSELÉD Az úr? Ebben a házban a fejetlenség az úr. Tehát én. Mert én teszem rendbe, amit maguk elrontanak.

KÁROLY Az életünket nem tudnád rendbe tenni?

CSELÉD Természetesen a nagyságos asszony az úr a házban. Nem tudja, hogy mindenkinek szüksége van maga fölé valami hatalomra?

KÁROLY Én mindent tudok. Annyi embert láttam már meghalni, annyi halottat föltámadni.

CSELÉD Hányat?

KÁROLY Meghalni?

CSELÉD Nem, föltámadni.

KÁROLY Nem is tudom. Kettőt. Vagy egyet.

CSELÉD Akkor valamilyen úrnak kell lennie maguk felett is, ám maguk mégsem hisznek Istenben.

KÁROLY Dehogynem.

CSELÉD A nagyságos asszony tegnap arról beszélt abban a fekete éjszakában, hogy a halál ásító torok, egy vadállat éhes pofája, és soha nem szabadulunk meg, ha lenyel bennünket.

KÁROLY Ti ilyesmiről beszélgettek? Kezdek féltékeny lenni.

CSELÉDLÁNY Rám vagy a feleségére?

7. jelenet

Fürdetés

Lépések zaja, Károly gyorsan a kamrába menekül. Szinte ugyanabban a pillanatban belép Tilda.

TILDA Kata, maga melyik nap szokott fürdeni?

CSELÉDLÁNY Szombaton délután.

TILDA És most mi van?

CSELÉDLÁNY Kedd délelőtt.

TILDA Engedélyezek egy soron kívüli fürdést.

CSELÉDLÁNY Nem vagyok büdös.

TILDA De én mosdatnálak meg.

CSELÉDLÁNY Szégyenlős vagyok.

TILDA Muszáj téged most rögtön meztelenül lássalak.

CSELÉDLÁNY Nem érek rá. Főznöm kell.

TILDA Az ebéd várhat. Össze akarom hasonlítani kettőnket, hogy megtudjam, mi az, ami nekem nincs, neked meg van.

Mért húz hozzád a férjem?

CSELÉDLÁNY Megmondjam?

TILDA Nem, ne mondj semmit, látni akarom. (Elborult tekintettel közelít felé.) Látni akarlak.

CSELÉDLÁNY (félreugrik a közelítő száj elől) Lehet, hogy az lenne a legjobb, ha én szépen felmondanék. Pokollá teszem a maguk életét.

TILDA (lehiggad) De ha még te se lennél!

CSELÉDLÁNY (leteszi a konyharuhát, megtörli a kezét, magához öleli Tildát) Ne csodálkozz! A látomásaiddal gyötröd Karcsit, nem alszol vele. A férfinak nő kell.

TILDA Csakhogy én téged szeretlek.

CSELÉD Az más. Összeszorítod a fogad, és kibírod valahogy. Azt hiszed, más felesége nem így tesz?

TILDA Azt senki nem élvezi? A kurvák sem?

CSELÉD Ők talán, de pusztán a munka iránti szerelemből.

TILDA (bizalmasan) Te szeretsz az itteni munkádból valamit?

CSELÉD (keményen) A bevásárlást.

8. jelenet

A rossz szellem fogalma

Tilda erre sértődötten kimegy, a bújóhelyéről előkászálódik Károly.

KÁROLY Meg akart fürdetni téged?

CSELÉD Neki sejtelme sincs arról, mi minden lehetséges nő és nő között.

KÁROLY Mi lett volna, ha nem tudod, hogy hallgatlak titeket?

CSELÉD Akkor lehet, hogy megfürdök. Aztán ruhástul berántom magam mellé a vízbe, lehúzom a felszín alá, mint egy vízimanó. Hadd lássa meg, amire kíváncsi.

KÁROLY (pofon üti a lányt, aztán megdöbbenten hátrál) Lehet, hogy te vagy a házunk rossz szelleme?

CSELÉD Én csak egy alkalmazott vagyok.

9. jelenet

Cselédkérés

A nappali szobában egyedül téblábol Emil. Idegesen berohan Tilda, de a férfi nem tudja megszólítani, a nő a túloldalon kirohan anélkül, hogy észrevenné őt.

EMIL Háború lesz. Lehet, hogy behívnak katonának. Talán csakugyan nem most kéne családalapításra gondolnom.

Berobban a szobába az orvos. Meglepődve figyel föl az ott álldogáló hentesre.

KÁROLY A disznóvágás legkorábban jövő hónapban aktuális.

EMIL Nem erről van szó.

KÁROLY Nem érek rá semmire. Még magammal sincs időm beszélni. Feje tetején áll minden.

EMIL Hívatják a doktor urat.

KÁROLY Nem megyek sehová. Kitört a háború. Örülhet, aki természetes halállal hal meg.

EMIL (kicsit előrébb lép) Mást akarok. Feleségül kérni…

KÁROLY (nevet) A feleségemet? Vigye!

EMIL Mit nem mond, méltóságos uram!

KÁROLY (önmagának) Uram, nem hallom a hangodat!

EMIL Én más kezéért folyamodom…

KÁROLY (föleszmél) Maga még itt van? Nem lesz disznóvágás.

EMIL Valaki meghalt…

KÁROLY Tudom. Meg kéne végre mondanom a feleségemnek.

Kirohan. A hentes kettős kudarca után teljes kétségbeesésben tovább téblábol. Veszekedve berobban a házaspár. Károly üvölt, a feleségét odaállítja Emil elé.

KÁROLY Nézz szembe a tényekkel!

TILDA Ez a hentes.

EMIL Tiszteletem, méltóságos asszony.

KÁROLY Mondja meg neki, Emil, hogy ki halt meg! De ne kímélje egyikünket se. Mintha állatot taglózna.

EMIL Nem neki kell mondanom.

KÁROLY Akkor megmondom én!

TILDA Nem mered.

KÁROLY Tehát tudod, mit akarok mondani?

TILDA Hát persze! A fiunk halt meg. De az nagyon régi dolog. Kétéves volt.

KÁROLY Emlékszel? Akkor minek játsszuk ezt a komédiát?

TILDA Talán miattad. Hogy elhitethesd magaddal, jogosan csalsz meg.

EMIL De hát én Mórocz bácsi halálhírét hoztam.

TILDA Úristen, meghalt? Nem hozzájuk vitted ki tegnap a gyereket? Nehogy valami baj történjen vele!

KÁROLY Te csak a kölyökkel törődsz? Velem mi lesz? Tegnap vizsgáltam meg az öreget. A praxisomba kerülhet…

EMIL (hirtelen elszánja magát) Szeretném feleségül kérni…

TILDA Nekünk csak fiunk van…

EMIL …a cselédjüket.

Döbbent csönd. Károly a szekrényből ünneplő kabátot vesz elő. Tilda sarkon fordul, nevetni kezd.

KÁROLY (a henteshez lép) Soha.

TILDA Jobbat akarunk neki.

KÁROLY Egy vasutast.

TILDA Egy tisztviselőt.

KÁROLY (fölveszi a kabátot) Egy gazdatisztet.

TILDA Egy tanácsost.

KÁROLY (illegeti magát a tükör előtt) Egy hegedűművészt.

TILDA Egy papot.

KÁROLY Egy nőt. (Elviharzik.)

10. jelenet

A hús értéke

TILDA Hogy is hívják magát, fiam?

EMIL (nekikeseredve) Ne szólítson a nevemen! Nekem nincs nevem.

TILDA Mindenkinek van neve.

EMIL (támad) És magának is van?

TILDA Nekem több is. Gábor. Kata. Károly. Emil. Tilda.

EMIL Akkor mégis tudja a nevemet?

TILDA (a kanapé felé int) Üljön le, ne kéresse magát!

EMIL (leül, Tilda azonnal mellé telepszik) Melyik az igazi neve?

TILDA Nem filozofálgatni akarok magával. Mint szakembert kérdezem.

EMIL Parancsoljon velem.

TILDA Jól ért maga a húsokhoz?

EMIL Persze.

TILDA Az élőhöz, a bontotthoz?

EMIL A vérhez és a csonthoz.

TILDA Lehet az bármilyen állat?

EMIL Ha szőrös és nem pikkelyes.

TILDA Meg tudja ítélni a hús értékét?

EMIL Kézzel még a súlyát is meglatolom. Egy-két dekát tévedek legfeljebb.

TILDA Lássuk!

Váratlan gesztussal, terpeszben az ölébe pattan.

EMIL (nyögve) 62 kiló.

TILDA (a férfi fejét a melle közé nyomja) És a minősége? Föl tudnál dolgozni kolbásznak?

EMIL (helyezkedik egy kicsit, majd ritmikusan kezd mozogni) Úristen!

TILDA Mit csinál, maga barom?

EMIL Baszom a méltóságos asszonyt.

TILDA Az ilyen?

Emil elbődül, elernyed

TILDA (a férfi fejére dől, a fülébe súg) Ugye békén hagyod a cselédünket?

11. jelenet

A levágott farkú macska

Kata a konyhában. Lábast tesz a tűzre, a krumplit hámoz. Munka közben beszél.

CSELÉD Azt hiszik, én segíthetek rajtuk. Magam se tudom használni a képességeimet.

Kint a kamrában meg az a levágott farkú kismacska. Ki csinálhatta, és mért?

Lehet, hogy a Gáborka? Ezeknek a szörnyű gyerekük. Mindenkivel elhitetik, hogy nem él. Szerintem a padláson rejtegetik. Hallom, ahogy éjszaka járkál.

– Az csak a szél, Kata.

Ne beszélj hozzám, nem akarom hallani a hangod.

– Ez a te hangod.

Te vagy az, Gabi?

– Én.

Honnan beszélsz?

– A hasadból.

A hasához kap, összegörnyed, leveri az edényt, melybe a krumplihéjat gyűjtötte.

CSELÉD A hasam üres, két napja nem eszek semmit.

– Egyél, mert így nagyon unatkozom.

Mi vagy te, szellem? Vagy egy egészben lenyelt zúza?

– Zúza. Össze foglak zúzni.

Te vágtad le a kismacska farkát?

– Hiába gyógyítgatod, végül mindent tönkreteszel magad körül.

Fölfelé bámul, ahonnan most mintha tényleg lépések hallatszanának.

CSELÉD Ott vagy, Gáborka? Előlem nem bújhatsz el, tudom, hogy nem haltál meg.

HANG (a cselédlány hangja, de felvételről, föntről, visszhangosan hallatszik) Te is halhatatlan vagy.

CSELÉD Minek kellett azt az állatot bántanod?

HANG Ápolgasd csak! Meg az anyámat is.

CSELÉD Nem tudnál megvédeni tőle?

HANG Kérd meg apámat!

CSELÉD És őtőle?

HANG Kérd meg a vőlegényedet!

CSELÉD Nem is az.

HANG Kérd meg!

CSELÉD Én őt?

HANG De nagyra vagy magaddal.

CSELÉD Tőle nem védenél meg?

HANG Félsz?

CSELÉD Önmagamtól? Igen. Nem értem a jeleket. Hol értem, hol félreértem.

– Mert buta vagy.

Nem lehet, hogy egyszerűen megőrültem?

– Sajnos normális vagy.

Úristen, odaégett a krumpli. Megyek, megkérdezem a nagyságos asszonyt, kenyérrel jó lesz-e a pörkölt.

Kilép.

HANG Ne lepődj meg azon, amit látni fogsz!

CSELÉD (visszajön, megdöbbenten) Azok ketten… megcsalnak engem. Mindegyik engem, az egyik még a doktor urat is. De jó, hogy háború van, talán félresöpör mindannyiunkat.

HANG Neked meg a ház előtt kéne végre összesöpörnöd.

12. jelenet

A fekete úr

Tilda a kanapén alszik. Bejön a férje. Első pillanatban föl akarja ébreszteni, de aztán meggondolja magát, kinyitott tenyerét a feje fölé tartja, morogva, igéző hangon beszélni kezd.

KÁROLY Tilda! Ébren vagy?

TILDA (hipnotizáltan) Ki szólít?

KÁROLY Az urad.

TILDA Te vagy az, fekete úr?

KÁROLY Hát emlékszel rám?

TILDA Csak félek tőled.

KÁROLY Ne félj! Ha teljesíted a parancsaimat, nem lesz semmi bajod.

TILDA Nem tudok engedelmeskedni, mert alszom.

KÁROLY Ölnöd kell.

TILDA A fiamat?

KÁROLY Most nem róla van szó. A férjedről.

TILDA Öljem meg a férjemet?

KÁROLY Mért, talán nem kívánod a halálát?

TILDA Dehogynem.

KÁROLY Hát akkor?

TILDA Más dolog valakinek a halálát kívánni… (Izzadtan fölkapja a fejét, fölébred, megpillantja a férjét.) Te itt vagy, Karcsi?

KÁROLY Rosszat álmodtál?

TILDA Valaki beszélt hozzám álmomban.

KÁROLY Mit mondott?

TILDA Hogy végezzek magammal.

KÁROLY Meg tudnád tenni?

TILDA Igen. De nem tehetem. Föl kell nevelnünk a fiunkat.

KÁROLY Rábízhatnának a cselédlányra.

TILDA Kötéllel csinálnám. Katát szalajtanám el érte a boltba, azt mondanám, a padláson akarom kicserélni a ruhaszárító zsinórját. Aztán a lányt anyámékhoz küldeném. Téged vidékre hívnának beteghez. Egyedül maradnék végre.

KÁROLY Szeretsz egyedül lenni?

TILDA Csak egyedül lenni szeretek. Annyira utálom magamat, hogy nem bírom elviselni mások közelségét.

KÁROLY Te szegény!

TILDA Fölmennék a padlásra, hogy még az egyedüllétben is egyedül legyek.

KÁROLY Nem ott rejtegeti a fiát?

TILDA Maga is felül ennek a gyerekes szóbeszédnek? Hát nem maga állapította meg a halál beálltát?

KÁROLY Én is tévedhetek. Mint tegnap a Mórocz bácsival.

TILDA A kötelet átvetném a keresztgerendán, majd egy hurokkal fönt rögzíteném.

KÁROLY Azt hittem az öregről, nincs komoly baja. De nemcsak hogy azt hittem. Nem is volt.

TILDA Levetkőznék meztelenre.

KÁROLY Hajnalban egyszer csak kilyukadt a gyomra, vért hányt, az orrából is dőlt a vér.

TILDA Fölállnék a székre, a nyakam köré tekerném a kötelet.

KÁROLY Az nem elég. Oda is hurok kell.

TILDA Csakugyan meghalt az öreg?

KÁROLY Meg. És tudja, mit jelent ez?

TILDA Számomra semmi újat. Hogy nem értesz se az emberi lélekhez, se az emberi testhez.

13. jelenet

Hangjáték

Éjszaka a doktorék előszobájában. A folyosó egyik végén kinyílik egy ajtó, gyertyafény világít mögüle. Egy hang kiabál ki.

KÁROLY (árnyéka a színre vetül, ő maga nem látszik) Kata!

CSELÉD (kinyitva a folyosó másik végén egy ajtót, ugyanúgy kikiabál) Ki az?

KÁROLY (suttogva) Emil vagyok, a szeretőd.

CSELÉD Te vagy az? Minek jöttél ide? Megint meg akarod baszni a nagyságos asszonyt? Egyszer volt Budán kutyavásár.

KÁROLY Hogy mit akarok én? Miféle kutyáról van szó?

CSELÉD Néha nem tudom, hogy csak tetteted, vagy te tényleg ilyen feneketlenül buta vagy.

KÁROLY Ma is veled aludhatok?

CSELÉD Kivel keversz te össze? Velem még soha nem aludtál.

KÁROLY Inkább te próbálj emlékezni!

CSELÉD Minél jobban próbálok, annál világosabb, undorodom tőled, soha nem leszek a feleséged, a szeretőd meg soha nem voltam.

KÁROLY (a saját hangján) Micsoda kis bestia vagy te!

CSELÉD Ki van itt? Maga az, doktor úr?

KÁROLY (visszavált) Dehogy! Csak én.

Átrohan a folyosón, bevágja maga után Kata ajtaját, bentről dulakodás, befogott szájban bent rekedő női sikoly hallatszik.

14. jelenet

Tagadj!

A hentesbolt. Fehér csempe, kampók. Emil behoz a hátán egy fél disznót. A tőkén darabolni kezdi. Néhány ütés után azonban félbehagyja.

EMIL Nem tudom, minek csinálom. Fölösleges az egész. Amióta a doktoréknál az történt, egy ember nem tette be a lábát a boltba.

Honnan szedte, hogy én annyira értenék a húshoz? Hogyan fogok ezután a Kati szemébe nézni? Már biztos megtudta.

Annak a Mórocz bácsinak is mért pont most kellett meghalnia? Ha nem megyek be a lakásba, nem történik semmi.

Új menyasszonyt kell találnom. Eladok itt mindent, a házamat, a mészárszéket, a pénzt hadikölcsönbe fektetem, és Pestre megyek. Pest! Hány olyan cselédlány lehet ott, mint Kata!

Nem értem, mért akarják olyan nagyon megtartani. Az egész város beszéli, hogy rossz cseléd. Lop is. Lusta is.

És nekem mért pont ő kell?

Hogy annak a doktornénak micsoda halszaga van!

Tilda lép az üzletbe, Emil egyelőre nem veszi észre, de azonnal szagolgatni kezd.

EMIL Megromlottak a húsaim? Miféle enyészet jár itt? Lehet, hogy valahol valamit beszélnek rólam.

A doktorné maga a pestis. A melle csupa mitesszer. És hogy szívott magába! Közben úgy csinált, mint aki semmit se tud. Ha nem kapaszkodom meg a rekamiéban meg a ruhájában, egészen magába szív.

Közel hajol, szagolgatja a húst.

EMIL Biztos ő terjeszt rólam valamit. Hogy férgesek a húsaim. Csak ne szeretném annyira Katát, evvel a bárddal taglóznám le mind a kettőt, aztán csinálnék belőlük kolbászt, hurkát, de még disznósajtot is.

Öklendezni kezd.

TILDA Üdvözlöm, Emil!

EMIL Méltóságos asszony!

TILDA Azok után tegezhetsz is.

EMIL Nem emlékszem semmire.

TILDA Ne színészkedj! Nem megy az neked.

EMIL El akarok költözni innen.

TILDA Nincs hová. És Katán kívül nincs is más nő, akit szeretni tudnál.

EMIL Ezt honnan tetszik venni?

TILDA Mert rajta kívül egyáltalán nincs más szerethető nő az országban.

EMIL Én azt se tudom, hogy kit szeretek.

TILDA Látod, nem lehet büntetlenül megerőszakolni valakit. Visszaéltél a gyanútlanságommal, a bizalmammal, az sem lehetetlen, hogy teherbe ejtettél.

EMIL Nagyságos asszony!

TILDA Ne ábrándozz, nem lesz a te gyereked. Ha rögtön hentesbárddal a kezében születik, akkor is mindenki azt fogja mondani, hogy mennyire hasonlít a doktor úrra.

EMIL Tetszik tudni, hogy én még szűz voltam?

TILDA Ne beszélj róla senkinek!

EMIL A szüzességemről?

TILDA Ami történt. Baleset volt.

EMIL És ha a doktor úr kérdezi?

TILDA Tagadj!

EMIL És ha Kata kérdezi?

TILDA Tagadj!

EMIL És ha maga kérdezi, méltóságos asszony?

TILDA Tagadj!

EMIL És ha én?

TILDA Tagadj!

EMIL De én tényleg nem emlékszem arra délutánra.

TILDA Ha állod a szavadat, néha majd megint meglátogathatsz.

15. jelenet

Apának lenni

A doktorék nappalija. Tilda az asztal mellett ül, köt. Lassulnak a mozdulatai, a pillantása üvegessé változik, valamit lát, amit mi nem.

TILDA Tűnj el, fiam, már nincs szükségem rád. Engem nem tudnak becsapni evvel a kísértethistóriával.

A padláson száradó ruhák suhognak, macska rohan keresztül. Az még nem a túlvilág.

Nincs is túlvilág.

Azt hiszik, hogy őrült vagyok.

Nem vagy se kórházban, se a tanyára nem lovagoltál ki. Nem vagy egészséges, nem vagy beteg. Nem vagy a képzelet szülötte. Félek tőled.

Rád már nincs szükség. Ne haragudj ezért. A helyedbe lép valaki. Lesz megint gyerekem, és őt nem hagyom meghalni. Erős vagyok. (Kiabál:) Karcsi, gyere be, unom, hogy folyton hallgatózol!

KÁROLY (azonnal belép) Tessék, szívecském? Szóltál?

TILDA Szeretnék valami örömhírt mondani.

KÁROLY Örömhírt? Nekem?

TILDA Gyerekünk lesz.

KÁROLY Ezt meg hogy érted?

TILDA Minden jóra fordul. A háború talán nem terjed errefelé. A Mórocz bácsit is eltemették, és te még orvos vagy.

Én meg gyereket várok.

KÁROLY Az lehetetlen.

TILDA Mért volna lehetetlen?

KÁROLY Képzelődsz.

TILDA Unom már, hogy folyton bolondnak nézel. Ennek a szerepnek vége. Kismama vagyok.

KÁROLY Komolyan?

TILDA Te vagy az apja, gratulálok.

KÁROLY Ne gratulálj! Az lehetetlen.

TILDA Nagyon is lehetséges. Gratulálok.

KÁROLY Gratulálhatsz, de nincs mihez.

TILDA Apa leszel újra.

KÁROLY Az lehetetlen.

TILDA Te mást nem tudsz mondani?

KÁROLY Fél éve nem háltam veled.

TILDA Nem tudom, nem számoltam. Nem a múlt héten volt?

KÁROLY Nem, Tilda, nem.

TILDA És?

KÁROLY Akkor nem lehetsz terhes, vagy…

TILDA Ne folytasd! Te vagy az apja. Csak valaki mástól van.

KÁROLY Micsoda?

TILDA Hozzád jött, hogy a Móroczékhoz hívjon, itt téblábolt, miután a cselédlányt megkérte, te meg elrohantál.

KÁROLY Meg mert erőszakolni az a mafla ember?

TILDA Lehet, hogy hihetetlen, de én erőszakoltam meg őt.

KÁROLY Nem, így sajnos hihető. Még ma Pestre utazunk, elvetetni a gyereket.

TILDA Szörnyeteg!

II. felvonás

Szereplők

TILDA, még nincs 39 éves

KÁROLY, a férje, 45 felé jár, orvos

CSELÉD, Kati, 22 éves, írástudatlan, de megérzései vannak

EMIL, Kati kérője, 25 és 40 között valahol, hentesmester

TAMÁS, az orvos egy elhalt betegének fia, 50 körüli parasztember, Emil rokona

GÁBOR (Gáborka, Gabi), az előző felvonás képzelgéseinek valóra váltója, Tilda és Károly kitagadott fia

Történik Magyarország egy kisvárosában máskor, vagy a II. világháború kitörésének idején.

Előjáték

A szín sötét. A színpad szélén függőlegesen lezuhanó fénybe egy eddig ismeretlen alak lép. Legyen a ruháján valami virágminta. Bár ez még nem látszik, mert egyelőre hosszú, fekete köpenyt visel.

GÁBOR Van itt valaki? (Semmi válasz.) Halló! Üres ez az egész ház? (Egy reflektor végigpásztáz a nézőkön.) Beszélhetek?

Nem tévedésből vagyok itt. Tanulják meg, nem lehet büntetlenül szünetet tartani semmiben. A színészeknek egyáltalán nem lenne szabad lemenni a színpadról előadás alatt. Hogy az öltözőben röhögcséljenek, ne adj Isten a szerző rovására?

Minek jöttem fel a színpadra? Valamit belekevertem a színészek italába, van egy-két percem, amikor mondhatnék valami fontosat.

De nem jut eszembe semmi.

Egy falusi utcát képzelek ide. (A fény lassan megvilágítja a színpadot.) A fene, múlik az éjszaka. Jönnek. (Ledobja a köpenyét.)

1. jelenet

Emberevők

Utcarészlet, udvarok hátsó kerítései. Az egyik oldalon a vágóhíd bezárt deszkaajtaja. Bokrok, árok, sáros út. Az úton egy csermely folyik keresztül. Hajnal van, a nap nyikorogva kel fel, mintha nem is magától úszna a légüres térben, hanem színházi masinéria mozgatná. A kerítés lécei közül a nézők szemébe süt, akik hunyorogva néznek föl a színpadra, némelyik a kezét is a szeme elé kapja. A színen átvág egy kisebb gulya, legelni tartanak a határban levő mezőre, a tehenek megállnak, beleisznak a patakba, kolomp szól. A nézők feje fölött elrepül egy motoros repülő. Röpcédulákat szór. A röpcédulán a következő felirat olvasható: „Nézők! Ne féljetek a szünetektől, a büfében nyugodtan tárgyaljátok ki, amit csináltunk, az se baj, ha nem dicsértek, csak beszéljetek rólunk. Vagy ha nem beszéltek, burkolózzatok hallgatásba, és törjétek a fejeteket, mi következhet még. Ugyanazt a darabot fogjuk folytatni, a színhely és az időpont változatlan."

A színre beront Tamás.

TAMÁS Azt hiszed, megszökhetsz előlem?

GÁBOR Végeztünk. Semmi közünk egymáshoz.

TAMÁS A munkát otthagyhatod, de Isten elől nem menekülhetsz.

GÁBOR Neked viszont épp előle kéne menekülnöd.

TAMÁS Nekem?

GÁBOR Csaló vagy. Szélhámos. Ráadásul a szüleimet is tönkre akarod tenni.

TAMÁS Neked nincsenek is szüleid.

GÁBOR Azt hiszed? Csak füttyentenem kell, és visszakönyörgik magukat a lábamhoz.

TAMÁS Nekem elég füttyentenem,

és te könyörgöd vissza magad az én lábamhoz.

GÁBOR Már nincs hatalmad rajtam.

TAMÁS Mindjárt meglátjuk.