A kisbereki böszörmények: Tragikomédia

By Szőcs Géza

„Szőcs Géza darabjának témája provokatív és feszélyező. Opportunizmus és morális relativizmus vezérli egy emlékeit elfeledő közösség sorsát, mely ennek következtében kulturális és civilizációs értékeitől is megválni készül. Az író allegóriáját irgalmatlanul alkalmazni lehetne mind a románok, moldovaiak vagy ukránok, sőt még a szerbek és macedónok sorsára is, mind pedig más olyan népek és nemzetek történetére, amelyek átélték a diktatúra és civilizációs romlás hatásait, és megtanultak bármi áron és bármilyen eszközzel túlélni. Ennek a bármi áron és bármilyen eszközzel-nek a valóságát világítja meg Szőcs Géza darabja.
Röviden, egy Kisberek nevezetű helységben - amely az 1919-es magyar határ szélén úgy döntött, hogy az erősebbik szomszédhoz csatlakozik - Vérmarót, az államvezér látogatását várják, aki valamely afrikai ország császárának társaságában érkezik. 1989-ben járunk, mikor is - és ezt a lakosok jól tudják - a települést le fogják rombolni, az embereket pedig elköltöztetik. A túléléshez választott megoldás a következő: áttérni a mohamedán hitre és muzulmánokká, vagyis böszörményekké válni, és az afrikai császár segítségére támaszkodva, politikai menedékjogot kérni, sőt, mi több, bőrszínt is változtatni, és így teljesen feketékké lenni. Szőcs Géza darabjának témája provokatív és feszélyező. Opportunizmus és morális relativizmus vezérli egy emlékeit elfeledő közösség sorsát, mely ennek következtében kulturális és civilizációs értékeitől is megválni készül. Az író allegóriáját irgalmatlanul alkalmazni lehetne mind a románok, moldovaiak vagy ukránok, sőt még a szerbek és macedónok sorsára is, mind pedig más olyan népek és nemzetek történetére, amelyek átélték a diktatúra és civilizációs romlás hatásait, és megtanultak bármi áron és bármilyen eszközzel túlélni. Ennek a bármi áron és bármilyen eszközzel-nek a valóságát világítja meg Szőcs Géza darabja.” (Alina Nelega, fordította Gergely Zsuzsa)

• Language: Magyar
• Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó
• Release date: Dec 10, 2013
• ISBN: 9789633766224

Book preview

SZŐCS GÉZA

A KISBEREKI

 BÖSZÖRMÉNYEK

Tragikomédia három felvonásban

Kolozsvárott, 1994 márciusában

Honlap: www.fapadoskonyv.hu

E-mail: [e-mail]

Borító: Rimanóczy Andrea

978-963-376-622-4

© Fapadoskonyv.hu Kft.

© Szőcs Géza

SZEREPLŐK:

Som László: 65 éves

Ulrike, a felesége: 60 körül

Helmuth: a fiuk, 26-27 éves

Erzsi: a lányuk, fodrásznő, 35 éves

Pakot-Fülöp Lajos: Erzsi újdonsült férje, 25-30 között, tornatanár

Mary Morgan: Helmuth menyasszonya, 18 éves

Morgan kapitány: Mary apja, 55 körül

Lőcsei Lőrinc, vagyis Lönci: történelemtanár, aligazgató

Józon Mihály: magyartanár

Bajzáth Aladár: rajztanár és cégérfestő

András: filozófiatanár, iskolaigazgató

Károly: földrajztanár

Buksi: némettanár

Béci: volt kémiatanár, jelenleg műhelytanár

Feri: orvos

Tamás: biológus, tetoválómester

Református lelkipásztor

Tiborc

Sipi: takarítónő

Gazda

Őrnagy

Segédtiszt

I. utazóügynök

II. utazóügynök

Boltos, boltossegédek, cipész, násznagyok, vőfélyek, tanárok,

diákok, helybeliek, lakodalmi zenészek, vendégek, asszonyok,

gyermekek

A darab nyelvezete – bizonyos dimenzióiban (és egyebektől itt eltekintve) – a magyar peremterületek némelyikére a hetvenes-nyolcvanas években jellemző közbeszédet, nyelvi állapotot, humorszintet törekszik felidézni.

A rendező szuverén joga, hogy a szerző szövegjavaslataiból tetszése szerint bármit kihagyjon, összevonjon, sőt – ha bele kíván helyezkedni e világba – a szövegtestet akár ki is egészítheti.

Történetünk színhelye Kisberek. Kisberek 1919 előtt vagy után a történelemben semmiféle szerepet nem játszott és a művelődéstörténetben sem. Nem került sor a közelében döntő ütközetre, piactéren vagy templomában soha senki semmi följegyzésre méltót nem mondott s a falu egyetlen szülötte sem lett ismertté, még bár annyira sem, hogy valamelyik városi újság akár a rendőrségi hírekben is foglalkozott volna Kisberekiekkel. Leszámítva senkit sem érdeklő termálvizét és elhanyagolt fürdőjét, Kisberek mindig is ugyanolyan jellegtelen településnek számított, mint akárhány más alföldi falu.

Történetünk időpontjáig Kisberek egyetlen egyszer került az érdeklődés középpontjába, 1919-ben. Ebben az évben a vesztett világháború után, az akkori Magyarország nagy részét a szomszédos államok fegyveres erővel megszállták, s az így kialakult demarkációs vonalakat több mint egy évvel később a Párizs környéki békeszerződések véglegesítettek államközi határvonalakként.

A szenzációs kivételt Kisberek község jelentette. Kisberek ugyanis az utódállamok hadserege által el nem foglalt területen feküdt, vagyis az éppen akkoriban csonkának elnevezett Magyarország peremén. Nos, 1919-20-ban a kisberekiek rengeteg közbenjárással, furfanggal, instanciázással, megvesztegetéssel és megfelelő összeköttetésekkel elintézték, hogy a falu – a majdnem színmagyar Kisberek – átkerüljön a demarkációs vonal túlsó felére. Azaz a kisberekiek – állítólag gazdasági okokból, de ez ma már mindegy – kijárták maguknak, hogy ne Magyarországhoz tartozzanak, hanem az egyik más többségű és más nyelvű utódállamhoz; történetünk szempontjából úgyszólván mindegy is, hogy melyikhez. Éppen ezért, – mint ahogyan magát Kisbereket is átlátszó álnéven emlegetjük – ezt a szóbanforgó, létező országot is nemlétező névvel fogjuk megnevezni: Mén földje néven. Történetünk időpontjában – 1989 decemberének közepén – Mén földjén Vérmarót uralkodik.

I. FELVONÁS

Helyszín: a kisbereki iskola tornaterme, amit tanári szobának – és valamelyest díszteremnek – alakítottak át, eredetileg ideiglenes jelleggel, de az ideiglenesség már elég régóta tarthat. Hosszú asztal vörös abrosszal leterítve; rozzant zongora; bordásfal, gyűrűk, korlátok, bak, súlyzók, bokszkesztyűk. Jól látható helyen egy pohárban: műfogsor. Az egyik oldalon alacsony, lapos, hosszú, fával fűthető kemence. A falon fő helyen Vérmarót portréja.

Az előtérben Som László és Bajzáth Aladár, a rajztanár.

Kintről felhangzik egy induló. A lejátszó roppant elhasznált lehet: a túl lassú fordulatszám miatt a dallam torz, a szöveg érthetetlen.

A rajztanár éppen egy frissen elkészült cégtáblával foglalkozik: hullámpapírt szögez a cégfelirat rámájára. A táblán ez olvasható:

ZÖLDSÉG

GYÜMÖLCS

Som: Pizzéria nyílt a városban.

Aladár: Igen?

Som: Igen. Ma bent jártam és megnéztem közelről. Bementem és megkérdeztem...

Aladár: Mit?

Som: Hogy van-e pizzájuk.

Aladár: És mit mondtak?

Som: Mondták, hogy nincs.

Közben kicsengetnek. Néhány tanár jön be: Lönci, történelemtanár, egyben aligazgató; Pakot-Fülöp, tornatanár, ő a vőlegény; Mihály, magyartanár; Buksi, némettanár; Tamás, biológiatanár; Károly, földrajztanár; a csavargó-külsejű Béci, műhelytanár.

Kívül a gyerekek az évharmadzáró ünnepséghez sorakoznak fel. Az aligazgató beszéde a tanári ablakából, jutalomkönyv-osztás; kint a kórus népdalokat és indulókat énekel, olykor jelszavakat skandál, ez meglehetősen elnyomja a beszédeket, a hangosítás is rossz, recsegős, körülbelül olyan, mint valami vidéki pályaudvaron, néhány foszlányt lehet csak érteni.

Lönci: ...gondoskodása a tanuló ifjúságról... iránti hűség... szorgalommal és odaadással... a jövő... a fényes jövő... munkátokkal megalapozzátok...

Aladár és Som elvegyülnek a tanárok között. Béci nyugodtan leül a kisszékre, felhajtja a hullámpapírt, s mialatt az ünnepély zajlik, kiegészíti a cégfelírást:

ZÖLDSÉG

GYÜMÖLCS

PATKÁNY

Az ablakon túlról néhány jótanuló szavalatából hallunk foszlányokat. (A nagybetűvel kiemelt részek tisztán hallhatóak, a többiből annyi, amennyit a rendező jónak lát.) A szavalatokba belekeveredik Béci monológja is, mintegy ellenpontszerűen.

SZAVALAT:

NÉGERNEK LENNI.

SZŐCS KÁLMÁN VERSE.

(Amerikai négerlázadásokra)

Négernek lenni más hazában,

……………………………..

Rettegni úton, buszon, földalattin,

……………………………….

NÉGERNEK LENNI OTT, AHOL FEHÉREK

FENNKÖLT FENSŐBBSÉGGEL JÁRNAK RÉSZEG,

………………………………..

Négernek lenni ott, ahol fehérek

Rekedtre őrjöngve mutatják, mi az ének.

Négernek lenni tiszta nyelvvel,

Fehér fogakkal, izzó testtel,

FIGYELNI MINDIG ERRE, ARRA,

NE SÉRTSEK ÉS NE SÉRTSEN HANGOS FAJTA;

…………………………………

NÉGERNEK LENNI OTT, AHOL

AZ ÉJ, A MÉLY, A FÉLELEM DALOL,

………………………………….

NEVETVE ELPUSZTULUNK MIND EGY SZÁLIG,

KORMÁNYZÓ ÚR! NEM BÍRJUK MÁR SOKÁIG!

Béci (a kisszéken ülve, miközben fest): Apám milliárdos volt. Fia koldus, most öregségére, kényszerlakhelyre, könyöradományra szorul, ha élni akar, mert harmincnyolc évi