Szívem Világa

By Márk Szegedi

A könyv két szegmensre bontható: a “szívbaj előtti” bohém hevületre és az “ösztönös” jelen(lét)re. Hét évvel ezelőtt volt egy (kihordott) infarktus epizódom. Ugyan nem láttam a világosságba vezető alagutat - de annyira presszurált a mellkasom, hogy a félelem és rettegés átment egy "fájdalmon túli kellemes és mély álomba", amely azóta is inspirál szakadatlanul.. Amikor a kezedben forgatod ezt a könyvet, akkor némi betekintést nyerhetsz a lelkem zártabb bugyraiba. Arra is rádöbbenhetsz, hogy mennyire kifordítva élünk ezen a Földön, ahhoz képest akik vagyunk valójában.

• Language: Magyar
• Publisher: Underground Kiadó és Terjesztő Kft.
• Release date: Dec 2, 2019
• ISBN: 9786156066831

Book preview

Szívem világa

Szegedi Márk

2019

Underground Kiadó Kft.

www.undergroundkiado.hu

Minden jog fenntartva!

Korrektúra: Gerner Koppány

Könyvborító és grafika: Tóth Péter

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondok a múzsámnak (Dórinak), aki ráhangolt a kozmikus térből származó gondolatokra, s akihez anno rímekben beszélhettem.

Köszönetet mondok Édesapámnak az örökletes költői vénáért.

Édesanyámnak a szívből jövő kalauzolásért.

Tesvéremnek, Máténak és sógornőmnek, Zsófinak, akik a gyermekeik felvillanyozó társaságával mosolyt csaltak a szívembe, s még akkor is inspiráltak további költői gondolatokra, amikor teljesen egyedül voltam Németországban.

Köszönöm Peti barátomnak a könyvborítót és a grafikát.

Köszönöm Hamvas Bélának, József Attilának és Jun Seba-nak a szavakat és az univerzális impressziókat.

Végül, s nem utolsósorban: az Égieknek, akikkel egyszer már találkozhattam, ha futólag is.

Szerelmes költemények

Homály (2005 – Óbuda)

Nincs egy ház, nincs megnyugvás.

Csak az alváshiány és az önzaklatás.

Avar és kátrány.

Akaratlanság és mostoha társaság.

Zabolátlanság, hanghordozási válság.

Szenvedő őszi napok, melyekben úszom, és írom a szót.

Tartom a vallhatót.

A magány utolsó cseppjei.

A várakozás első jelei.

Alvászavar és hánykolódás, óriási fülzúgás, belezsibbadás, véralvadás.

Számít ez a hatás? Számít a leszakadás? Alvás!

Kéne.

Ha elmennénk.

Bizony, együtt tennénk.

Országot országra járnánk.

Aludnánk, álmodnánk.

A fény bölcsőjében ébrednénk,

Zenélnénk, énekelnénk, meztelenkednénk.

Rendkívüli érzések hevét élnénk.

Agyafúrt számolások, mormolások.

Támadások és párnatámadások.

Álmodozó összefonódások.

Te hordanád a málnát a szívemre.

Én vinném a csókot a kebledbe.

Szállítanám az ölelések armadáját.

Adnám az éjt, s adnám a nappalt is.

Szakítanék azért a monstrum nagyságú felhőkből is.

Lehoznám a Holdat, és beletúrnám a hajadba.

Odaraknám, hogy a nyugalom átjárja.

Beleköltöznék a Napba, míg távol vagy,

Majd rád zuhannék D-vitamin formájában.

Beleugranék a véredbe, csordogálnék ott.

Adnék erőt és szenvedélyt, tested szerelemforrását.

Lelked életvallomását.

A Hold addig a nyakadból rám mosolyogna. Élvezetet találnál mozdulataiban. Majd rám néznél. És szomorkás, rejtett bánatod azonnal tovatűnne.

Nálad édesebb szerelem nincs e Földön. Támadjon meg a láz. Támadjon meg a sakál. A lelkem szerelmed formáját veszi fel. Pirkadatkor a szemem tárva-nyitva áll. Arra vár, hogy tested ébredjen, és mosakodásra zendüljön. Álmod épp befejezed, és az első gondolatom te vagy. Te vagy a mindenem. Add meg hát a csengőszót. A lelkem vagy te nekem.

Ámulatba ejt a szó. A hegyek szónoklata. A távoli síkságról hallatszódó templomharang csendülései. Elámulsz a békán, ahogy a levelek között bogarászik. Szeret téged, szeret tiszta szívéből. Játszik a neveddel. Csak nem hallod, hiszen még nem hallhatod.

Remeg a béka, amikor elindulsz és otthagyod. Számítana a társaságra. De a horgolt