Sötét Program: Az új Ateizmus harca a keresztény Amerika ellen

By David Horowitz

A hónapokon át New York Times bestseller listáján szereplő könyvében az egyik legismertebb amerikai konzervatív szerző, David Horowitz nemcsak a kereszténység elleni kulturális-progresszív kampányt mutatja be, hanem azt is dokumentálja, milyen háború zajlik Amerika jogi és társadalmi alapeszményei ellen, amelyek eredetileg szintén a zsidó-keresztény tradícióban gyökereznek. A mű egyszerre szól egy ostrom alatt álló vallásról és egy ostrom alatt álló, önmagával meghasonlott nemzetről.

Horowitz részletesen bemutatja azt a "sötét programot", amelynek első eredménye több mint ötven évvel ezelőtt az iskolai imádkozás betiltása volt, amelyet sorra követtek a további, társadalmat átformáló kampányok, az abortusz általánossá tételétől kezdve a melegházasság bevezetéséig. A csaták legfontosabb színtere a média és a jogi intézményrendszer, ezen belül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

• Language: Magyar
• Publisher: Patmos Records
• Release date: Feb 15, 2022
• ISBN: 9786156108593

Book preview

1400_Sotte_program.jpg

SÖTÉT

PROGRAM

Az Új Ateizmus harca

a keresztény Amerika

lerombolására

David Horowitz

Patmos Records

Budapest, 2021

A fordítás alapjául szolgáló mű:

Dark Agenda

Copyright © 2018 by David Horowitz

Humanix Books, P.O. Box 20989,

West Palm Beach, FL 33416, USA

A kiadásért felel Kauzál Márton

Fordította

Morvay Péter

Korrektúra

Sugár Ágnes

Borító, tördelés az eredeti kiadvány alapján

Balogh Ferenc és Éva

A könyvben szereplő bibliai idézetek magyar megfelelőjének alapjául a Biblia Károli Gáspár-féle fordítása szolgált. Ahol a szerző által használt angol fordítás ettől jelentősen eltért, ott azt ültettük át magyarra.

Hungarian translation copyright © Morvay Péter

All rights reserved – Minden jog fenntartva.

ISBN 978-615-6108-43-2

Aprilnak

ajánlom ezt a könyvet,

aki ezeket az éveket életem

legboldogabb időszakává tette,

és keresztény barátaimnak,

akik segítettek jobb emberré lennem.

A polgári és a vallási szabadságjogok megalkotása volt az a cél, ami cselekvésre késztetett, és most, hogy ezt a célt elértük, legbuzgóbb kívánságom és imám az, hogy az Egyesült Államok polgárai bölcs és erényes módon éljenek ezekkel az eléjük helyezett áldásokkal.

– George Washington, 1783

Köszönetnyilvánítások

Szeretnék köszönetet mondani Chris Ruddynak, aki felvetette ennek a könyvnek az ötletét, és engem választott, hogy megírjam; John Perazzónak, Elizabeth Ruiznak és Sara Dogannak, akik segítettek nekem a kutatómunkában. Jim Denney-nek, aki jó gazdaként szerkesztette a könyvet, és nemcsak arra ügyelt, hogy a szerző őszinte maradjon, hanem a stílusát is csiszolta, hogy mások számára élvezetesebbé váljon, miközben remek anekdotákkal segítette, hogy a könyv érvelése világosabb, valamint erőteljesebb legyen.

1

A vallásnak vesznie kell

2017. november 5-én egy fegyveres berontott a Texas állambeli Sutherland Springsben lévő First Baptist Church gyülekezetbe. Katonai felszerelést és fekete arcmaszkot viselt, rajta egy fehér koponyával. Félautomata gépfegyvert vitt magával. A templomon kívül megölt két embert, majd bement az épületbe, és a folyosón fel-alá járkálva lövöldözte a padsorokban megbújó embereket, miközben hangosan szitkozódott. Többször újratöltötte a fegyverét, ugyanis tizenöt tárat ürített ki. Amikor a terrorista kilépett a templomból, az utca túloldalán egy fegyveres állampolgárral találta magát szemben – egy volt lőfegyveroktatóval, Stephen Willeforddal. A két fegyveres tűzpárbajt vívott egymással. Willeford eltalálta a terroristát a lábán és felsőtestén. A megsebesült támadó az autójához bicegett és gyorsan elhajtott. Később az összetört autója volánjánál találták meg, miután főbe lőtte magát.

A támadásban huszonhat – öt és hetvenkét év közötti – ember halt meg, továbbá húszan megsérültek. A gyilkost korábban a légierő hadbíróság elé állította családi erőszak vádjával (megverte a feleségét és betörte csecsemőkorú nevelt gyermeke koponyáját). A légierő azonban elmulasztotta értesíteni az FBI bűnügyi nyilvántartó osztályát a férfi elítéléséről.

A fegyvertelen keresztények lemészárlása, ami templomi környezetben történt, gyáva támadás volt egy gyülekezet ellen. Ami azonban a templomi lövöldözés után történt, már a politikai baloldal keresztények és a kereszténység ellen indított háborújának a része.

Amint a lövöldözés kitört, vezető keresztény személyiségek a Twitteren imádkozásra kérték a hívőket. A képviselőház elnöke, a gyakorló katolikus Paul Ryan ezt twittelte: „Lesújtóak a Texasból érkező hírek. A Sutherland Springsben élőknek most ebben a percben nagy szükségük van az imáinkra."

New Yorktól Hollywoodig a baloldaliak gúnyos és sértő kórussal reagáltak. Az MSNBC politikai kommentátora, Keith Olbermann egy Twitter-üzenetében azt állította, hogy Ryan képviselőházi elnök „kitörölheti magának az imáival. Egy seattle-beli demokrata párti képviselő, Pramila Jayapal pedig ezt írta: „Éppen imádkoztak, amikor ez megtörtént. Nincs szükségük a mi imáinkra. Arra van szükségük, hogy a fegyveres erőszakkal kezdjünk valamit… Paula Poundstone humorista így gúnyolódott: „Ha az imádkozás lenne a válasz a tömeges lövöldözésekre, „akkor nem pont a templomi istentiszteleten részt vevők lennének biztonságban? Wil Wheaton színész pedig ezt írta: „A meggyilkolt áldozatok templomban voltak. Ha az imák bármit érnének, akkor nem gondoljátok, ti szánalmas alakok, hogy még most is élniük kellene?"

Mindez, és más, a szekuláris baloldalról származó üzenet nem csupán a keresztények iránt érzett önelégült megvetést tükrözte, hanem azt az elképesztő értetlenséget is, ami a hívő keresztények imádkozása felé irányult. A keresztények számára az ima nem valami mágikus rítus, amellyel sebezhetetlenné akarják tenni magukat. A keresztények Krisztus tanításában hisznek, aki figyelmeztette őket: „Ezen a világon nyomorúságtok lészen. A Gecsemáné-kertben Krisztus azért imádkozott, hogy megmeneküljön a kereszt halálfájdalmától, de az imáját így fejezte be: „mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd. Krisztus imájára a csend volt a válasz – és nem sokkal később fel is feszítették egy római keresztre.

A templomi lövöldözésről szóló üzenetében az MSNBC műsorvezetője, Joy-Ann Reid az írta, hogy „amikor a Názáreti Jézus éhező emberek ezreivel találkozott", akkor nem imádkozott, hanem ellátta az embereket. Reid egyszerűen téved. A Máté evangéliuma 14:19 feljegyzi, hogy mielőtt Jézus gondoskodott volna az emberekről, az ég felé fordult és imádkozott. Jézus imádkozott és cselekedett. Nagyjából Joy-Ann Reid Twitter-üzenetével egy időben a Billy Graham Karitatív Gyorssegély Szolgálat munkatársai már akcióba is léptek. Tizenhat lelkészt küldtek Sutherland Springsbe, hogy vigaszt nyújtsanak a gyászoló családoknak, és segítsenek az anyagi szükségeikben. Két nappal a lövöldözés után a Déli Baptista Egyház vezetősége bejelentette, hogy kifizetik mind a huszonhat hívő temetésének költségeit.

Miután ezen a földön gyarló emberi lények élnek, a jövőben is ki leszünk téve nyomorúságoknak. Lesznek további lövöldözések, támadások, tűzesetek, áradások, földrengések és más tragédiák. A keresztények imára fognak szólítani, a balosok pedig gúnyolni fogják őket ezért, mert azt hiszik, hogy vannak olyan megoldások, amelyek képesek lennének tökéletessé tenni ezt az életet, a keresztényekről pedig úgy gondolják, hogy ők ennek a tökéletesítésnek az ellenségei.

A háború

A politikai baloldal attól kezdve, hogy a francia forradalom tüzében megszületett, háborúban áll a vallással, különösen a keresztény vallással. Egy szimbolikus forradalmi tettben a forradalom jakobinus vezetői a Notre-Dame-székesegyházat átnevezték az „Ész templomává. Majd az „ész nevében elkezdték mészárolni a közép-nyugat-franciaországi Vendée tartomány lakóit, csak azért, mert katolikusok voltak.

Ezt nevezik az első modern kori népirtásnak, de távolról sem ez volt az utolsó. Karl Marx híres mondásában a vallást „a nép ópiumának és az „elnyomottak sóhajának nevezte. A Marx gyűlölete által inspirált forradalmárok azóta is a haladás ellenségének és az elnyomás álarcának tekintik a vallást. Oroszországban Marx tanítványai megszüntették az iskolákban a hittanoktatást, betiltották az ateisták és agnosztikusok elleni kritikát, valamint 100 ezer templomot felgyújtottak. Amikor a papok vallásszabadságot követeltek, halálra ítélték őket. 1917 és 1935 között 130 000 ortodox papot tartóztattak le, akik közül 95 000-et kivégeztek.¹

Amerikában ma a radikálisoknak nincs politikai hatalmuk ahhoz, hogy vallásos embereket végezzenek ki és lerombolják az istentiszteleti helyeiket. Mégis nyíltan hirdetik, hogy szeretnék eltörölni a vallást. Az ő szemükben ez egy nemes szándék – így akarják megmenteni az emberi fajt attól a társadalmi igazságtalanságtól és elnyomástól, amelyet állítólag a vallás szabadított rá az emberiségre.

„A vallásnak el kell halnia ahhoz, hogy az emberiség élhessen" – állítja Bill Maher baloldali kommentátor és humorista a Religulous (Magyarországon Szelektív vallás címen vetítették – a ford.) című dokumentumfilmben, ami a 2008-as év legnézettebb műsora volt. A film címe és a forgatókönyve nyilvánvaló kísérlet volt arra, hogy a vallásos embereket olyan veszélyes idiótáknak állítsa be, akiknek a nézeteit nem szabad komolyan venni. A filmben Maher elutazik Jeruzsálembe, a Vatikánba és Salt Lake Citybe, valamint más vallási központokba, hogy hívőkkel készítsen interjúkat, és ostobának mutassa be őket. Hogyan tudta erre rávenni az áldozatait? Úgy, hogy hazudott nekik: azt mondta, hogy Spirituális utazás címmel forgat filmet.²

Maher szerint: „A vallás iróniája az, hogy a hatalmából fakadóan pusztító irányba tudja sodorni az embereket, és emiatt a világ valóban véget érhet. Azt vizionálja, hogy az emberiség pusztulását egy „vallás által inspirált nukleáris terrorcselekmény fogja kiváltani. Szerinte ezért az emberiség túlélése érdekében szükséges az, hogy a vallás elhaljon. Maher nézetei hűen tükrözik az „Új Ateizmus"-nak nevezett mozgalom viselkedését. Ennek a mozgalomnak a vezetői neves tudósok és bestseller szerzők, akik Mahernél messze intelligensebbek, de ugyanolyan megvetéssel tekintenek a vallásra és a vallásos hívőkre. Az Új Ateizmus mozgalom, Maher filmjéhez hasonlóan minden vallást hitelteleníteni akar azáltal, hogy a követőit együgyű és még ennél rosszabb képekben figurázza ki. Az Új Ateizmus kifejezett célja, hogy törvénytelenné tegye és eltörölje a vallásos világképet.

Azonban Maher állítása, miszerint a vallás – és természetesen egyedül az – veszélyezteti az emberi fajt, egyszerűen rosszindulatú. A hozzá hasonló Új Ateisták befogják a szemüket mindazon pozitív befolyás előtt, amelyet a vallás gyakorolt az emberi viselkedésre, és figyelmen kívül hagyják az elmúlt 250 évben az ateizmus által ösztönzött valamennyi népirtást. A kommunista ateisták csak a huszadik században egyedül több mint 100 millió embert mészároltak le Oroszországban, Kínában és Indokínában. Még a radikális iszlám vérszomjas dzsihadistái sem öltek meg ehhez mérhető sokaságú ártatlan embert.

Megdöbbentő, hogy Maher és az Új Ateisták figyelmen kívül hagyják a marxizmus sokkoló veszteséglistáját – egy olyan ideológiát, amely kifejezetten ateista jellegű, és amelynek a bűncselekményeit a társadalmi igazságosság jegyében követték el. Maher szerint a vallásos emberek „irracionálisak és veszélyesek, mert ők „az állam hajóját nem iránytűvel kalauzolják, hanem olyan módon, ami inkább a madarak tetemeiből való jósláshoz hasonlít. A civilizációt mégis ilyen irracionális emberek építették és vitték előbbre – olyan hívők, mint Locke, Newton, Washington, valamint a rabszolgafelszabadítás olyan nagy alakjai, mint Wilberforce, Sojourner Truth és Abraham Lincoln. Az írott történelem öt évezrede során néhány kivételtől eltekintve a legracionálisabb, legegyüttérzőbb és legsikeresebb döntéshozók – akár polgári, akár katonai téren – olyan emberek voltak, akiket az Istenben való hit vezérelt, beleértve köztük olyanokat, akiknek a szellemi iránytűjét „a madarak tetemeiből való jóslás" irányította.

Maher lejárató műsorának végén megszólítja mindazokat a vallásos embereket, akik gyanútlanul betévedtek a moziba, ahol a fent említett Religulous (Szelektív vallás) című filmjét vetítették: „Nézzenek csak a tükörbe, és lássák meg, hogy valójában milyen rettenetesen drága árat kell fizetniük azért a megnyugvásért és vigaszért, amit a vallás kínál. Ha olyan politikai párthoz vagy társadalmi szervezethez tartoznának, amelyhez annyi bigottság, nőgyűlölet, homofóbia, erőszak és égbekiáltó ostobaság kötődne, mint a valláshoz, akkor már rég tiltakozásul kiléptek volna abból."

Milyen rövidlátó megállapítás ez! Mert mi a helyzet akkor az ateizmus nevében elkövetett bűntettekkel és rémségekkel? A francia forradalomtól a bolsevikokig, a vendée-i mészárlásoktól Vietnámig, az istentelenség nevében elkövetett bigottságok és atrocitások utolérik és messze meg is haladják az istenhit nevében elkövetett gonoszságokat. Ha az erőszak, az üldözés és a gyilkosság történelme okot szolgáltat egy ideológia hiteltelenítésére, akkor vajon Maher miért nem lépett ki tiltakozásul az ateizmus pártjából?

Az Új Ateisták

Az Új Ateizmus a szeptember 11-ei merényletekre való válaszként lett népszerű. A terrortámadásokban az iszlám dzsihadisták „Allah nagy" felkiáltással 3000 ártatlan embert öltek meg a Világkereskedelmi Központban. A szeptember 11-ei támadások valóban a gyilkos eredményekhez vezető vallási fanatizmus példái. El kell ismerni, hogy ennek nyomán az Új Ateisták – a progresszívek közül gyakorlatilag egyedül – nem visszakoztak attól, hogy a támadásokat az iszlám hittel hozzák összefüggésbe.

A bírálatukat azonban nem korlátozták egyedül az iszlamista fanatizmusra, hanem a vallási eredetű terrorizmusról összeállított hosszú bűnlajstromukba rosszindulatú módon belekeverik a modern kereszténységet és a judaizmust is. Annak ellenére így tesznek, hogy az iszlám dzsihadisták elsődleges célpontjai zsidók és keresztények. Emellett a judaizmus és a kereszténység reformációk során ment keresztül, és ennek eredményeként a keresztesek kora óta nem indítottak vallási háborút.

Az Új Ateizmus mozgalom legfőbb kiáltványa 2006-ban jelent meg. Richard Dawkins evolucionista biológus könyve, a The God Delusion (Az isteni téveszme) azt állítja, hogy a posztdarwinista tudományos fejlődés irracionálissá és szükségtelenné tett bármiféle istenhitet. Dawkins elmélete alátámasztására érvelésében drasztikusan leszűkíti a vallási tanítások spektrumát, és primitív, tévedésektől hemzsegő eszmékként állítja be őket, amelyek igyekeznek tudománytalan magyarázatot adni a természeti erőkre és jelenségekre.

De vajon hány zsidó és keresztény ragaszkodik ma valójában a Biblia szó szerinti értelmezéséhez? Mennyien járnak templomba vagy zsinagógába azért, hogy megkérdőjelezzék azt a tudást, amelyet a tudomány az univerzum működéséről feltárt? Dr. Jennifer Wiseman gyakorló keresztény, az MIT-n és a Harvardon végzett vezető asztrofizikus, a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa szerint „a bibliai szövegeket, az általuk közvetített üzenetet a keletkezésük korának perspektívájából, az eredeti hallgatóságuk és az eredeti nyelvek figyelembevételével kell nézni … A Biblia elsődlegesen nem tudományos jellegű szöveg."³

Amikor Richard Dawkins tudományellenességgel vádolja a vallásos embereket, nem veszi figyelembe, hogy Wisemanhoz hasonlóan számos olyan vallásos tudós van, akik hisznek Isten létezésében, és nem látnak ellentétet a hit és a tudomány között. Dawkins nem foglalkozik a vallás szellemi és erkölcsi dimenziójával sem – amelyek pedig talán a vallás legfontosabb jellemzői. Vajon a Teremtés könyvének mélyreható erkölcsi tanítása azt jelenti, hogy úgy kell gondolkodnunk a világról, mint ami 24 órás napokkal számítva 6000 évvel ezelőtt keletkezett? Pedig a Teremtés könyve még akkor is útmutatást