A kutyatörvény

By Georges Courteline

A kétnyelvű klasszikusok sorozatunkban most egy francia - magyar kötet következik. Szerzője jeles szórakoztató műveket alkotó francia, kinek rövid, csattanós történetei végén mindig akad egy tanulság, mely vidám, megmosolyogtató, felhőtlen kikapcsolódást ígérő történeteken keresztül hatol el az olvasóig. A szöveg nem bonyolult, akár még a francia nyelvvel az alapokkal birkózó olvasó számára is érthető, mulatságos. A kötetben két történet kapott helyet: az első egy kutyasétáltató angol úr összeütközése a francia hatósággal, mely az eltérő szokások okán lesz szórakoztató, míg a másik egy vonatban utazó úr kalandjai a kalauzzal és a vasúti hatósággal, melyből bírósági ügy kerekedik. A bonyolultabb kifejezések megértését szószedet könnyíti a kötet végén.

• Language: Magyar
• Publisher: Digi-Book Magyarország Kiadó Kft.
• Release date: Jun 26, 2019
• ISBN: 9789634746478

Georges Courteline

Georges Courteline, de son vrai nom Georges Victor Marcel Moinaux, était un romancier et dramaturge français. Après avoir effectué son service militaire, il devient fonctionnaire au ministère des Cultes. Il passe quatorze ans dans la fonction publique, ayant tout loisir d'observer ses collègues, avant que le succès de ses oeuvres lui permette de se consacrer exclusivement à l'écriture. Ces premières expériences lui ont fourni ses principales sources d'inspiration littéraire. Dans ses premières pièces - Les Gaietés de l'Escadron (1886), Lidoire (1891) - il s'amuse à tourner en dérision l'armée. Messieurs les Ronds-de-Cuir (1893) s'attaque aux employés de bureau et aux bureaucrates. Boubouroche (1893), sa célèbre nouvelle qu'André Antoine lui demande d'adapter pour son Théâtre-Libre, prend pour cible la petite bourgeoisie. Les oeuvres suivantes, récits ou pièces de théâtre, sont des croquis pertinents de différents milieux, saisis sur le vif, mais sans vraie méchanceté. Un Client Sérieux (1896) et Les Balances (1901) visent le milieu de la justice et des tribunaux. Le Commissaire Est Bon Enfant et Le Gendarme Est Sans Pitié (1899) dénoncent la bêtise et la méchanceté des forces de l'ordre. Enfin, La Peur des Coups (1894), Monsieur Badin (1897) et La Paix Chez Soi (1903) n'ont d'autre prétention que d'amuser en montrant les ridicules du couple. Dans son oeuvre, servi par un style admirable, Courteline a donné une remarquable description des travers de son époque. Pour sa peinture des caractères, il a notamment su utiliser les dialogues dont il a fait un des ressorts essentiels de son comique. Représentants d'une classe sociale déterminée - le magistrat, le sous-officier - ou types d'individu - la bourgeoise, l'avare -, ses personnages sont tous d'une médiocrité rare et remarquable. Ils apparaissent dans des intrigues inspirées du quotidien, mais d'où surgit l'absurde. Auteur apprécié en son temps pour sa verve satirique propre à dépeindre les travers de la petite bourgeoisie, Courteline est décoré de la Légion d'honneur en 1899 et élu à l'académie Goncourt en 1926.

Book preview

Georges Courteline

A KUTYATÖRVÉNY

LA LOI SUR LES CHIENS

fordította

Eckhardt Sándor

BUDAÖRS, 2019

DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ

www.digi-book.hu

ISBN 978-963-474-647-8 EPUB

ISBN 978-963-474-648-5 MOBI

© Digi-Book Magyarország Kiadó, 2019

a mű eredeti címe:

Boubouroche

első kiadás: 1886

első magyar kiadás: 1920

a borító 1910-es évekbeli plakát

részletének felhasználásával készült

Az e-kiadás szerzői jogi megjegyzései

Ennek az e-könyvnek a felhasználási joga kizárólag az Ön személyes használatára terjed ki. Ezt az e-könyvet nem lehet ismételt értékesítésre továbbadni, sem továbbértékesíteni; nem lehet többszörözni és tilos más személynek továbbadni! Ha szeretné ezt az e-könyvet más személyekkel is megosztani, kérjük, hogy minden további személy számára vásároljon újabb példányokat. Ha Ön úgy olvassa ezt az e-könyvet, hogy azt nem vásárolta meg, vagy nem az Ön személyes használatára lett megvásárolva, úgy kérjük, hogy küldje azt vissza a http://www.digi-book.hu címre és vásárolja meg ott saját példányát. Köszönjük, hogy tiszteletben tartja ennek a szerzőnek és kiadónak a fáradságos munkáját.

La Loi sur les Chiens

I.

- Eh bonjour, monsieur le baron! fit en allant au-devant de ce personnage, que venait d’introduire l’huissier, l’excellent M. Boissonnade, substitut près le procureur de la République à X... (Loir-et-Sarthe). Prenez donc, s’il vous plaît, la peine d’entrer et de vous asseoir. Du diable si j’eusse pensé vous voir jamais sur ce ... siège d’infamie!

En un crapaud de reps sang de boeuf,¹) le baron Larade, en effet, venait de loger son vaste envers. Il avait enlevé son chapeau, et un instant, autour de soi, il promena de gros yeux ingénus, congestionnés d’inquiétude.

- Hélas! soupira-t-il.

- Oui, d’infamie! reprit gaiement le magistrat. N’est-ce pas à votre coupable emportement que je dois l’avantage de votre visite? Le gendarme Paternoster a porté plainte contre vous; à l’en croire, vous l’auriez traité de belle façon, le gendarme Paternoster, qualifié²) de... - Ah ah! Eh eh! Oh oh! Un gros mot, monsieur le baron! un bien gros mot! un mot énorme!³) - Vous l’auriez, dis-je, qualifié de «daim».⁴) Cela est