A lélek sugallata

By Rabindranath Tagore

Az érzékeny lelkű költő és írófejedelem legbensőbb gondolatait gyűjtötte egybe lélekről, vallásról, életről, elmúlásról és halálról azzal az egyedi, tagorei ízzel és szemlélettel, ami kiemeli őt és gondolatait a hasonló művek közül. Vannak olyan vékonyka könyvek, melyek elolvasása hosszabb időt vesz igénybe, mint többkötetes műveké. Ez a könyv is ilyen: elgondolkoztat, megállásra és szemlélődésre késztet mindarról, hogy miért is vagyunk e világban, mi a helyünk és mit keresünk. A kötetet Bartos Zoltán remek fordításában adjuk közre.

• Language: Magyar
• Publisher: Digi-Book Magyarország Kiadó Kft.
• Release date: May 22, 2019
• ISBN: 9789634746836

Rabindranath Tagore

Rabindranath Tagore (1861-1941) was an Indian poet, composer, philosopher, and painter from Bengal. Born to a prominent Brahmo Samaj family, Tagore was raised mostly by servants following his mother’s untimely death. His father, a leading philosopher and reformer, hosted countless artists and intellectuals at the family mansion in Calcutta, introducing his children to poets, philosophers, and musicians from a young age. Tagore avoided conventional education, instead reading voraciously and studying astronomy, science, Sanskrit, and classical Indian poetry. As a teenager, he began publishing poems and short stories in Bengali and Maithili. Following his father’s wish for him to become a barrister, Tagore read law for a brief period at University College London, where he soon turned to studying the works of Shakespeare and Thomas Browne. In 1883, Tagore returned to India to marry and manage his ancestral estates. During this time, Tagore published his Manasi (1890) poems and met the folk poet Gagan Harkara, with whom he would work to compose popular songs. In 1901, having written countless poems, plays, and short stories, Tagore founded an ashram, but his work as a spiritual leader was tragically disrupted by the deaths of his wife and two of their children, followed by his father’s death in 1905. In 1913, Tagore was awarded the Nobel Prize in Literature, making him the first lyricist and non-European to be awarded the distinction. Over the next several decades, Tagore wrote his influential novel The Home and the World (1916), toured dozens of countries, and advocated on behalf of Dalits and other oppressed peoples.

Book preview

Rabindranath Tagore

A LÉLEK SUGALLATA

fordította:

Bartos Zoltán

BUDAÖRS, 2019

DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ

www.digi-book.hu

ISBN 978-963-474-683-6 EPUB

ISBN 978-963-474-684-3 MOBI

© Digi-Book Magyarország Kiadó, 2019

Első magyar kiadás: 1922

a borító lótuszvirág-motívum

részletének felhasználásával készült

Az e-kiadás szerzői jogi megjegyzései

Ennek az e-könyvnek a felhasználási joga kizárólag az Ön személyes használatára terjed ki. Ezt az e-könyvet nem lehet ismételt értékesítésre továbbadni, sem továbbértékesíteni; nem lehet többszörözni és tilos más személynek továbbadni! Ha szeretné ezt az e-könyvet más személyekkel is megosztani, kérjük, hogy minden további személy számára vásároljon újabb példányokat. Ha Ön úgy olvassa ezt az e-könyvet, hogy azt nem vásárolta meg, vagy nem az Ön személyes használatára lett megvásárolva, úgy kérjük, hogy küldje azt vissza a http://www.digi-book.hu címre és vásárolja meg ott saját példányát. Köszönjük, hogy tiszteletben tartja ennek a szerzőnek és kiadónak a fáradságos munkáját.

1.

Az elmúlt éjjel azt álmodtam, hogy ismét kis fiúcska voltam, mint akkor, mielőtt anyám meghalt. A Gangesz partján egy kerti házikó szobájában ült. Elhaladtam mellette, anélkül, hogy észrevettem volna, amikor egyszerre fölvillant bennem a tudat, hogy anyám itt volt és kimondhatatlan vágy fogott el. Tüstént megfordultam és visszamentem hozzá s miközben mélyen meghajoltam előtte, homlokommal lábait érintettem. Anyám megfogta kezemet, szemembe nézett és szólt:

- Csakhogy itt vagy!

Ebben a nagy világban figyelmetlenül haladunk el anyánk mellett. Éléskamrája tárva, mikor enni akarunk; ágyunk készen, ha aludni kívánunk. Csak az a megérintés, az a hang nincsen itt többé. Járunk-kelünk, de sohasem jutunk közelébe, hogy megfoghassa kezünket és üdvözölhessen:

- Csakhogy itt vagy...

2.

Azelőtt nem is tudtam, hogy közellátó vagyok. Mikor egyszer véletlenül szemüveget tettem fel, hirtelen észrevettem, hogy mindent közelebb hozott. Egyszerre úgy rémlett, mintha a világban kétszer akkora részem lenne, mint eddig volt.

És így van ez, mikor a világot lelkünkön át tekintjük. Annyira közelit hozzánk, és annyira meghitté tesz, hogy úgy tetszik, mintha szülőföldünkre térnénk vissza. Egészen sajátunkká válik - mint ahogy egy hangszer is csak akkor lesz valóban sajátunk, ha zenéjét kicsalni megtanultuk.

3.

A vallásos élet az öntudat felszabadulása. Ha az ilyen életig eljutottunk, mindenütt közvetlen utat találunk a lélekhez. Eladdig az embereket csak a haszonlesés vagy a balítélet szemüvegén át látjuk, ami ködfátyolként választ el minket mindentől. Mikor ez a fátyol föllebben, a világnak nem csupán eleven alakjait látjuk, hanem közel férkőzünk örökös lényükhöz is és ez kimondhatatlan szépség.

Akadnak olyanok, kik a vallásos igazság bizonyítékát a külvilágban keresik. Eközben talán kísértetekre vagy más érzékfölötti természeti tüneményekre bukkannak; ezek azonban épp oly kevéssé vezetnek el a vallásos igazsághoz, mint ahogyan a szótár szavai még nem költemények, nem közvetítenek költészetet.

4.

Ma ünnepeljük ásramunk¹ évfordulóját és most van idején, hogy az Igazság, a Szépség alakjában kifejezést találjon, mint e hely szelleme. Ezért gyújtottak meg lámpásainkat. Reggel fényesen kelt a nap; és amikor leszállt az alkony, a csillagok tartják fel magas mécseseiket. De ez nem elegendő nekünk. Amíg meg nem gyújtottuk apró mécseseinket, addig az égi mécsvilág hiába világit; amíg mi magunk ünnepiesen nem készülünk, addig a világ egész gazdag pompája némán, várakozva fekszik előttünk, mint a hárfa, mely az ujjak érintésére vár.

---

¹ A Tagore alapította iskola atyja remetemagányában.

5.

A természet világával nem keli törődnöm. A Nap nem vár arra, hogy megtisztítsam és meggyújtsam. De énem apró világa napestig minden gondolatomat lefoglalja. Jelentősége abban rejlik, hogy mint az én világom adatott nekem; abban, hogy hatalmamban áll saját szellemem szerint alakítani és bensőmben rokonommá tenni; és abban, hogy az egész világ urának vendéglátó hajlékot adhatok benne.

6.

Mindennapi életünkben szűkölködve élünk és gondosan kell gazdálkodnunk csekély készletünkkel; erőnk csakhamar kimerül és koldulva járulunk Isten elé, hogy életünkbe örömöt adjon. Ünnepnapokon