A boldogság titkai: Hogyan legyünk boldogok a mindennapokban?

By Kiss Gábor

„A dolgok néha jól alakulnak, néha rosszul, de végső soron minden a javunkra válik.”
– Louis Zamperini

Hogyan legyünk boldogok? Miért fontos az optimizmus? Mennyire számítanak a társas kapcsolatok? Hogyan csökkenthető a stressz a mindennapokban? A pénz vajon boldogít? Melyek a hosszú és boldog élet titkai?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a szerző ebben az izgalmas, szórakoztató, igényesen megírt könyvben. Megismerheted az életcélok és az optimista szemlélet fontosságát. Megtudhatod, hogyan érdemes törekedni a tudatos jelenlétre. Vajon milyen szerepet játszik a hála és a megbocsátás a boldogságban? Miért érdemes segíteni másoknak? Van-e értelme a maximalizmusnak és a tökéletesség hajszolásának? Melyek az egészség és az optimális fizikai állapot elérésének módjai?

Vannak alapelvek, amelyeket érdemes megismerni. Ezekről szól ez a könyv.

• Language: Magyar
• Publisher: Dietless.hu
• Release date: Jul 21, 2017

Book preview

A boldogság titkai

HOGYAN LEGYÜNK BOLDOGOK A MINDENNAPOKBAN?

Kiss Gábor

Dietless

www.dietless.hu

Copyright © Kiss Gábor, 2016

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

A szerző és a kiadó a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járt el a tartalom és a könyv készítése során. A könyvben előforduló esetleges hibákért, illetve a műben közölt vélemények, álláspontok vagy kijelentések gyakorlati alkalmazásából eredő károkért sem a szerző, sem a kiadó nem vállal semmilyen felelősséget.

A könyvben foglaltak tájékoztató jellegűek, alkalmazásukat megelőzően és alkalmazásuk során ajánlott megfelelő szakemberek véleményét is kikérni az egyedi igények felmérése és a kockázatok mérlegelése érdekében.

Első kiadás: Cidyn Bt., 2016

Borítókép: Josh Adamski (Unsplash)

Felelős kiadó: Kiss Gábor

Web: www.dietless.hu

E-mail: [e-mail]

Tartalomjegyzék

Bevezetés

A magyar helyzet

A boldogság élettani hatásai

Hogyan használd ezt a könyvet?

MENTÁLIS TRÉNING

Legyenek céljaid

Légy optimista

Törekedj a tudatos jelenlétre

Légy Te a mérce

Éld át a flow élményét

Felejtsd el a tökéletességet

Válts nézőpontot I.

Válts nézőpontot II.

TÁRSAS TRÉNING

Segíts másokon

Légy hálás

Ápold a kapcsolataidat

Légy képes a megbocsátásra

FIZIKAI TRÉNING

Étkezz jól

Mozogj rendszeresen

Pihenj eleget

Meditálj

Élményeket szerezz, ne tárgyakat

Összefoglalás

Inspiráló idézetek

Utószó

Forrásjegyzék és ajánlott irodalom

K. emlékére

A boldogsághoz vezető igazi út az, ha másokat teszünk boldoggá.

– ROBERT BADEN-POWELL

Bevezetés

Billie Harrell, a houstoni Home Depot áruház egyik árufeltöltője 1997 júniusában nyert a lottón. A nyeremény nem kevesebb mint 31 millió dollár volt, és emberünk a sok nélkülözés után úgy érezte, hogy végre megütötte a főnyereményt. Harrell mélyen vallásos volt, és egész életében azért dolgozott, hogy el tudja tartani feleségét és három gyermekét. A nyeremény után úgy tűnt, hogy őrá és családjára végre rámosolygott a szerencse.

A pénzből Billie farmot és lovakat vásárolt magának. Pénzt tett félre arra, hogy gyermekeit rendes iskolába küldje. Házakat vásárolt a rokonainak. Több tízezer dollárt adományozott az egyháznak. Majd két évvel később, 1999 májusában, bezárkózott a szobájába, egy puskát szegezett a mellkasának, és meghúzta a ravaszt. A család egyik bizalmasa szerint Harrell korábban azt mondta neki, „a lottónyeremény a legrosszabb dolog volt, ami valaha történt velem".

 ***

Christopher Reeve 1952-ben született egy jómódú New York-i család sarjaként. A jóképű és határozott megjelenésű Reeve fiatal felnőttként – amikor éppen idejét nem magas presztízsű oktatási intézményekben töltötte az Egyesült Államokban – Európa különböző országaiban színészkedett, partikra járt és lovagolt. A feltörekvő színésznek 1978-ban a sors meghozta az áttörést, amikor megkapta Superman szerepét egy nagy költségvetésű hollywoodi filmben. Reeve milliókat kasszírozott, és egyike lett a legismertebb hírességeknek a világban. Vagyonát gyönyörű házakra, szép autókra, luxuspartikra, valamint szenvedélyére, a lovaglásra költötte.

Egészen addig, amíg 1995-ben le nem esett egy lóról. Nyakcsigolyája eltört, gerincveleje elszakadt és nyaktól lefelé teljesen lebénult. Soha többé nem tudott újra önállóan járni és lélegezni. Reeve mégis képes volt teljes értékű életet élni. Szószólója lett a fogyatékkal élőknek, és élete hátralevő részét a gerincvelőkutatás támogatásával és adománygyűjtéssel töltötte. Ő volt az első híresség, aki nyíltan kiállt az őssejtkutatás mellett. Később azt állította, hogy balesete segített neki igazán átértékelni az életét. Azt nyilatkozta, vannak olyan emberek, akik ép testtel nagyobb bénultságban élnek, mint ő. „Tudok nevetni. Tudok szeretni. Rendkívül szerencsés fickó vagyok" – említette egyszer.

***

Mindig zavarba jövök, amikor a boldogságról kell beszélnem. Mert a boldogság mindenkinek mást és mást jelent, első látásra egyszerű témának tűnik, pedig egyáltalán nem az. Ráadásul nincsenek garantáltan működő univerzális megoldások. Csak alapelvek vannak, amelyekkel érdemes próbálkozni. Ezekről szól ez a könyv.

A hosszú és egészséges élet elengedhetetlen eleme a boldogság. De mi az a boldogság? A legtöbb embernek valószínűleg nem kell hivatalos definíció hozzá, egyszerűen tudják – érzik –, hogy mikor boldogok, és gyakran használják a boldogság kifejezést hasonló pozitív érzelmekre is (például öröm, büszkeség, elégedettség és hála).

Milyen külső és belső tényezők határozzák meg a boldogságot? Hogyan lehetünk boldogabbak? Öröklődik a boldogságra való hajlam? Miért fontos az optimizmus? Mennyire számítanak a társas kapcsolatok? Miért ruházott fel minket a természet pozitív érzelmekkel? Mi a szerepe, következménye és fontossága a boldogságnak azon kívül, hogy kellemes érzéseket okoz? A pénz boldogít? Mi a különbség a boldogság és a hedonizmus között?

Saját élete szempontjából mindenki választ szeretne kapni ezekre a kérdésekre, és természetes, hogy a pszichológia területén keresi a válaszokat. Ekkor érhet bennünket a meglepetés, hiszen a pszichológia a kétezres évek elejéig következetesen elhanyagolta az élet pozitív oldalát. A különböző lelki betegségekről rengeteg könyv íródott, viszont a boldogság témakörével valamiért nem sok foglalkozik.

Az elmúlt két évben végigolvastam a boldogságról és a pozitív pszichológiáról szóló szinte teljes szakirodalmat (a listáért lapozz hátra a Forrásjegyzék és ajánlott irodalom részhez), és minden forrásban visszatérő motívumként szerepel, hogy a jövedelemeltérések, a természeti katasztrófák, a földrajzi elhelyezkedés, a kultúra és a nemek közötti különbségek ellenére az emberek átlagosan többé-kevésbé ugyanazon a boldogságszinten vannak bárhol a világon. Tehát ha a fenti tényezők nem megbízhatóan jelzik előre a boldogságot, akkor vajon melyek azok, amelyek igen?

Erre is szeretnék választ adni ebben a könyvben. Van ugyanis néhány olyan tudományosan megalapozott módszer, amelyek elsajátításával boldogabb lehetsz, és az is maradhatsz életed végégig. A magánéletedben és a munkádban egyaránt.

A következő fejezetekben ismertetett módszerekkel képes leszel javítani saját életminőségeden. Mire elolvasod ezt a könyvet, tudni fogod, mit tehetsz a saját boldogságod érdekében.

Mielőtt azonban belevágnánk az első fejezetbe, nézzük meg, hogyan áll a boldogságkutatás Magyarországon, és milyen kedvező élettani hatásai vannak a boldogságnak.

A magyar helyzet

Rómában 2016-ban hozták nyilvánosságra az egyes országok általános boldogságát vizsgáló World Happiness Report indexet, amely többek között az egy főre eső jövedelmet, az egészségben eltöltött várható élettartamot, a társas támogatást és a korrupció mértékét vette alapul a világ 157 országának rangsorolásához. A New York-i Columbia Egyetemhez tartozó Earth Institute gondozásában készült jelentésből kiderül, hogy Dániában a legboldogabbak az emberek, és Magyarország csupán a 91. helyet foglalja el. Magyarországot a középmezőny vége felé találjuk olyan országok társaságában, mint Marokkó, Pakisztán vagy Görögország.

Egy 2013-as OECD-felmérésben, ahol különböző országok állampolgárainak boldogságszintjét vizsgálták, Magyarország a legutolsó helyen végzett – a magyaroknál a környező országok lakói is boldogabbak voltak (például Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és Csehország).

Szinte minden nemzetközi összehasonlító tudományos vizsgálat megállapítja, hogy Magyarország Európa boldogtalanabb felén helyezkedik el.

És ezt sajnos magyar kutatások is megerősítik. Az elmúlt években két kutatás is készült, amely a boldogság témakörével foglalkozott. Ezek eredményeit tekintjük át az alábbiakban.

A Hungarostudy vizsgálat

Kopp Mária orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese évtizedeken át kutatta a magyar emberek lelkiállapotát, illetve azt, hogy miért a magyar a legpesszimistább nép.

Munkatársaival és állandó kutatótársával, férjével, Skrabski Árpáddal 1988-ban, 1995-ben, majd 2002-ben és 2006-ban is reprezentatív, utánkövetéses felmérést végeztek azt kutatva, milyen a magyarok lelki és egészségi állapota.

Innen tudhatjuk, hogy gyermek- és családszeretők, ugyanakkor bizalmatlanok, szorongók, pesszimisták vagyunk és legfőképpen szélsőségesen individualisták. A magyar társadalom az angolszász országokhoz hasonlóan nagy mértékben individualista, ám velük ellentétben rendkívüli arányban (98 százalék) bizonytalanságkerülő, nem szereti a kihívásokat.

A Hungarostudy vizsgálatban Koppék azt elemezték, hogy a megkérdezettek általában mennyire érzik boldognak magukat, és megvizsgálták azt is, hogy milyen korábbi jellemzők jelzik előre a relatív boldogságot.

A követéses vizsgálatban a 2002-ben, és 2006-ban egyaránt résztvevők közül 4510 személy válaszolt a boldogsággal kapcsolatos kérdésre 2006-ban. Közülük 72% mondta boldognak magát, a férfiak közül 75%, a nők közül 69%. Összességében tehát a férfiak boldogabbnak tartják magukat, mint a nők. A nők átlagos életkora magasabb, hiszen lényegesen tovább élnek, mint a férfiak, azonban idősebb korban a nők kevésbé boldogok. Ezzel szemben, érdekes módon, a 40 évnél fiatalabb nők boldogabbak, mint az azonos korú férfiak.

Az alkalmazási különbségek rendkívül nagy mértékben befolyásolják a boldogságérzetet, a legboldogabbak a tanulók (91%) és a GYES/GYED-en lévő édesanyák (86%). Ez arra mutat, hogy a gyermekükkel otthon lévő édesanyák közül csak viszonylag kevesen élik meg tartós stresszként ezt az élethelyzetet.

A társas támogatás valamennyi formája szignifikáns kapcsolatban áll a boldogsággal, azonban a különböző kapcsolatok előrejelző értéke különböző. A társas támogatási formák közül a szülőtől, a barátoktól, a munkatársaktól és a házastárstól várható támogatás volt a boldogság legfontosabb előrejelzője.

Kopp szerint a szingliség a dohányzásnál és az elhízásnál is súlyosabban egészségkárosító hatású. Nem véletlen, hogy a magát egészség-, illetve boldogságkutatónak is valló Kopp nem értett egyet a szingliséggel: a házasság, együttélés pozitívumait, egészségügyi hatásait hangsúlyozta, mozgalmat indított azzal a céllal, hogy több gyermek szülessen, és persze évtizedes kutatásokkal próbálta megfejteni, mi magyarázza a magyarok extra pesszimizmusát.

„Legalább olyan vehemenciával kellene támogatni a gyermekvállalást, mint a dohányzás vagy az elhízás elleni kampányokat" – fogalmazott egyszer Kopp. Vizsgálatok ugyanis rendre azt mutatják, hogy a házasok és a két vagy több gyermekesek életesélyei lényegesen jobbak a nem házasokhoz és a gyermektelenekhez viszonyítva, és a harmonikus család a legkomolyabb egészségvédő tényező.

Magyarország boldogságtérképe

2016-ban egy hasonlóan egyedülálló vizsgálat eredményei is napvilágot láttak Magyarországon. Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és Prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője sajtótájékoztatón mutatta be a Boldogságtérképet. A felmérésben azt vizsgálták, hogy Magyarország különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal vagy az iskolázottsággal.

Prof. Oláh Attila a felmérés szakmai vezetőjeként járult hozzá a Boldogságtérkép sikeréhez, az eredményeket ő részletezte: „Rengeteg érdekességgel szolgálnak az adatok, melyek más, nemzetközi kutatásokkal is összehasonlíthatóak. Kiderült többek között, hogy a nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a »mentális egészség csúcsán« vannak. Összességében elmondható, hogy boldogabbak a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 közöttiek, a családos és diplomás nyugat-magyarországiak, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és annak fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok – minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel."

A felmérés eredményei alapján tehát 2016-ban boldog az Magyarországon, akire az alábbiak jellemzőek:

Nő

A Dunántúlon él

Vidéki 

Diplomás

Életkora 30 és 50 év közötti

Családos 

4 vagy annál több gyermeke van

Vállalkozó

Erős a pszichológiai immunitása

Fejlett a boldogságteremtő képessége

A virágzás állapotában van

És kevésbé boldog az, akire az alábbiak jellemzőek: 

Férfi

Észak-Magyarországon él

Fővárosi 

8 általánost végzett

50 évnél idősebb

Egyedül él 

Gyermektelen

Munkanélküli

Gyenge a pszichológiai immunitása

Fejletlen a boldogságteremtő képessége

A levertség állapotában van

Láthatjuk tehát, hogy a magyar nem éppen optimista nép.