Kemény menet

By Pavlov

Tartalom

Előszó
Christina Aguilera durva kalandja
Durva kaland a Fresh-el
Az ellenőrzés
Lady Jenna első szeánsza
Főzőcske, de okosan! - 1.: Bundás kenyér Lizbeth módra
Főzőcske, de okosan! - 2.: Túró Rudi alternatív felhasználása
Főzőcske, de okosan! - 3.: A vaníliás krémtúró alternatív felhasználása
Sabrina és Christina Aguilera
A Hujber-Swift affér

• Language: Magyar
• Publisher: Pavlov
• Release date: Apr 24, 2017
• ISBN: 9781370515158

Pavlov

A legjobb magyar és angolból fordított erotikus történetek!

Book preview

Előszó

Az elmúlt tíz évben rengeteg pornósztorit fordítottam, de csak csak nagyon keveset írtam. Amiket mégis összehoztam, azok általában mindig tartalmaznak valamilyen extra elemet, például egy hírességet vagy szerepjátékot. Ezen történeteimből, mint ritka gyöngyszemekből nyújtok most válogatást a kedves olvasóknak. Olvassátok épp olyan izgalommal, ahogy én írtam őket!

Az alábbi történetek csak a fantázia termékei, a bennül szereplő hírességek a valóságban ilyesmit nem csinálnak, bármennyire is szeretnénk néha.

Pavlov

Christina Aguilera durva kalandja

Rég jártam már Joe Maggio bárjában. Nem mondhatnám, hogy túlzottan jóban vagyunk az öreggel, főleg a nevezetes Franzi-eset óta, de azért egyszer mégiscsak én mentettem meg az életét. A közelben parkoltam. Késő volt már, és az eső is rákezdett újra. Rossz környék volt, tele zsebesekkel és prostikkal. A torkom is fájt egy kicsit, gondoltam, csak benézek, aztán hamar hazaérek, benyomok valamit és reggelig alszom. Nem jártak rám túl jó napok mostanában. Az ajtónállónak nagyra nyílt a szeme, mikor meglátott. Szó nélkül nyitotta az ajtót, én meg szipákolva léptem be. A bárban hömpölygő cigarettafüsttel teli levegő szinte arcul vágott. Mindenesetre jobb volt, mint odakint. Nagy tömeg volt, szokás szerint, körülnéztem, hol lehet az öreg Joe Maggio. A szokásos asztalánál ült, vacsorázott, az emberei szilárdan álltak körülötte. Szerette a nyugalmat. Oda akartam lépni hozzá, de az egyik testőr elém lépett:

Ez az asztal foglalt. Ne akarjon bajt, tűnjön el szépen. Nem szeretem, ha valaki bunkónak néz.

- Mr. Maggio vár engem.

- Mr. Maggio szeretné nyugodtan elfogyasztani a vacsoráját - vicsorgott a testőr. Erre már a társai is odanéztek, és láttam rajtuk, hogy felismernek.

Az egyik a fülébe akarta súgni, ki vagyok, de Maggio felpillantott, és megelőzte:

- Hank! Micsoda kedves meglepetés! - a szokásos farkasvigyor. - Jöjjön! Jöjjön!

- Uram? - fordult hátra a testőr.

- Jack, hozz egy italt Mr. Johnsonnak! A testőr elment, én meg leültem az öreg mellé.

- Új fiú? - kérdeztem.

- Fiatal még. Nem akart balhét - mosolygott, és nagyot húzott a whiskyéből. - Nos, mi újság, Hank? Sok a bűnöző az utcán?

Fáradtan néztem rá. Nem volt kedvem tréfálkozni a vén szélhámossal. Érezte is.

- Fiam, maga rossz passzban van. De tudja mit? Éppen jókor érkezett. Amit itt ma este látni fog, azt hiszem, nagyon feldobja majd.

- Megint valami disznóságra készül, Mr. Maggio?

Hank, Hank, Hank! Miket gondol rólam? Én már tisztes polgár vagyok! - és kacsintott.

Vége a mocskos üzleteknek, hála magának. Intett az egyik pincérnek, aki iderohant. Joe Maggio rendelt helyettem is. Valami vacsorát.

Nos? - kérdeztem. Nem szeretem a meglepetéseket.

- Várjon csak! Várjon! - s a terem közepén lévő vasketrec felé intett. - Nagy muri lesz...

Acélrácsok választották el azt a kör alakú porondot a nézőtértől. Úgy öt méter átmérőjű lehetett, és csak alulról lehetett bejutni, egy alagúton, ami valahol az étterem alatt vezetett, a ketrecnek ajtaja nem is volt. Általában sztriptíztáncosnők vonaglottak benne, állítólag mielőtt Maggio megvette volna, illegális kick-box-küzdelmeket tartottak itt. Azelőtt. Maggio meg, miután túlélte a tárgyalást a Franzi-fivérek ellen (amiben nekem nem kis részem volt), és a tanúvédelmi program segítségével új életet kezdett, megvette az egész lebujt, át is alakíttatta, de a ketrecet otthagyta. Közben meghozták a vacsorát. Ettünk. A teremben nagy volt a tömeg, a hőség és a zaj. Az talán túlzás, hogy jót beszélgettünk, de Maggio játszotta a jó házigazdát, és megpróbált szórakoztatni.

Reméltem, hogy nem keveredett bele semmibe. Már a húsnál tartottam, amikor az órájára pillantott, és elégedetten vigyorogni kezdett.

Most figyeljen! - mondta. A sarokban játszó zenekar elhallgatott, és mindenki a terem közepére bámult. A csapóajtó a ketrecben felemelkedett, és három félmeztelen, hatalmas, bivalyerős férfi mászott ki belőle. Egyikőjük puerto rico-i volt, kissé alacsonyabb a másik kettőnél, fekete haja rövidre volt nyírva. A másik két férfi fehér volt kopaszra borotvált fejjel. Az egyikőjük mellkasára egy sas volt tetoválva.

Ugye nem tért át a fiúkra? - kérdeztem rosszat sejtve.

- Ugyan már, Hank! - felelte az öreg, és tovább vigyorgott, és figyelte az eseményeket. Igaz, ami igaz, innen lehetett a legjobban odalátni, az asztal alig két méterre állt az elkerített porondtól. A srácok ott bent olyan 20-25 évesek lehettek. Tovább ettem, ők meg valami csomagot emeltek ki a porondra.

Ember nagyságú és alakú volt... Hulla?

- Nyugi, Hank. Csak figyeljen.

Ez a Maggio kezdett az idegeimre menni az örökös vigyorgásával. A srácok óvatosan lefektették a bebugyolált alakot a földre. Előhúztak egy összecsukható, acélvázas széket is, meg egy kis, fekete zsákot, aztán gondosan visszazárták a csapóajtót. A földön fekvő alakot óvatosan elkezdték kibugyolálni. De ahogy elkezdett rugdosódni és kapálózni, hátrébb léptek, és hagyták, hogy kibontsa magát a rátekert takaróból. Egy fiatal, szőke lány bújt elő. Nagyon karcsú volt, kicsi, de gömbölyű mellei voltak és nagyon formás feneke.