Kérdezd a csillagokat!: Bevezetés a kérdőasztrológiába

By Kálmán Eszter

Mi is az a kérdőasztrológia? A középkori asztrológia egyik fontos, ám ma kevésbé ismert technikája, amely napjainkban vált újra elismertté. A kérdőasztrológia (horary, horari) nem helyettesíti a hagyományos asztrológiát, inkább kiegészíti azt. Abban más, mint a születési asztrológia, hogy nem kell hozzá a pontos születési óránk és percünk, tehát a személyes horoszkópunk, mert a válasz kulcsa abban az időpillanatban rejlik, amikor a kérdés elhangzik. A kérdőasztrológia speciális és konkrét kérdésekre tud egyszerűen és gyorsan választ adni. Kimondottan hasznos műfaj, mert gyakorlatilag bármilyen kérdésre választ kaphatunk, ami aktuálisan foglalkoztat bennünket. A képlet kiértékelése viszont nem vesz igénybe órákat, mint a legtöbb asztrológiai ágazatnál. A radixból is sok mindent meg lehet ugyan állapítani, de csak hosszadalmas méricskélések, tranzitok, direkciók stb. egyeztetése révén. A kérdőasztrológiai képletből mindez nagyjából öt perc alatt kideríthető. Ki az, aki ki tudja olvasni egy radixból, hogy mondjuk két mobil közül melyiket vegye meg? Míg a kérdőasztrológiában ez mindennapos kérdés. Vagy hogy az a pasi, akivel épp randizni kezdtél, vajon életed párja lesz-e? Felvesznek-e a munkahelyre, ahova jelentkeztél? Ha beteg vagy, meggyógyulsz-e hamarosan? Hogy sikerül a családi nyaralásotok? Megvedd-e a használt autót, amit kinéztél magadnak? Melyik iskolába menjen a gyereked? Megkapod-e a fizetésemelést? Felvedd-e a kölcsönt, tudod-e majd fizetni?
A kérdőasztrológia mindezekre a kérdésekre gyorsan és megbízhatóan, nagy pontossággal választ ad neked. Hogyan tudja ezt megtenni? Erről olvashatsz ebben a könyvben!

• Language: Magyar
• Publisher: Kálmán Eszter
• Release date: May 5, 2019
• ISBN: 9786150040455

Book preview

gazdagítanak.

Előszó

Áldom a sorsom, hogy most már majd’ jó évtizeddel ezelőtt megismerkedhettem a kérdőasztrológiával avagy a horaryval! Mindig is kerestem valami egyszerű, de nagy hatékonyságú, megbízható „jóslási" módszert, ami segít eligazodni életem döntéshelyzeteiben. Ekkorra már megtanultam a natal asztrológiát, a Tarot, sőt a Lenormand kártya, a rúnajóslás és az ingázás rejtelmeibe is bekóstoltam, de egyik sem elégített ki száz százalékosan.

Emlékszem, hányszor ültem ott egy-egy radix képlet felett, kínlódva a direkciók, tranzitok, szolárok sokaságával, értelmezési nehézségeivel, és nem túl konkrét előrejelzéseivel. Miközben a Kérdező csak annyit akart tudni, hogy meg fog-e házasodni 3 éven belül? Erre szinte lehetetlen volt válaszolni a radixból és az előrejelzési módszerekből. Ezért azt kívántam, bárcsak lenne egy egyszerűbb módszer a jövő kifürkészésére.

Ekkor 2009-ben egyszer csak kezembe adták a horaryt, mint egy kifinomultan bonyolult mégis egyszerű válaszadási módot! Bárcsak ismertem volna ezt a módszert, amikor pl. pár évvel azelőtt megörököltünk egy kisméretű lakást, és eladtuk szinte potom áron, nem tudván, hogy rövidesen szanálni fogják a házat, és több pénzt vagy akár másik lakást is kérhetnénk majd érte. Vagy ott a sok devizahiteles történet, amiket sajnálattal hallok, és mindig arra gondolok, bárcsak anno a kezükben lett volna egy ilyen segédeszköz, amivel kockázat nélkül eldönthették volna, érdemes-e felvenni hitelt és ha igen, milyen kondíciókkal. Biztos, hogy fele ennyi panasz nem lenne most!

Tulajdonképpen én is jóval előbb megismerkedhettem volna már a kérdőasztrológiával, mivel még Kalo Jenőhöz jártam, amikor Kristina Waardahl eljött Magyarországra, előadásokat tartott, és kiadta a könyvét is (2001-ben), aminek azóta féltve őrzött és ronggyá olvasott példányába még dedikálást is kaptam tőle:

„Eszternek, az első leendő nebulónak a 2002-ben induló magyar horary diploma kurzus lelkes hívének, sok szeretettel és sok sikert kívánva.

Esztergom, 2001.dec. Kristina Waardahl"

Sajnos akkor nem sikerült elkezdenem a tanulást magánéleti problémákból kifolyólag. De azért végül is megfogadtam (ha kicsit késve is) amit az ajánlásba írt nekem Kristina. Erről szól ez a könyv.

1. FEJEZET

Bevezetés

Bevezetésképp mindenképpen ajánlanám Kristina Waardahl Klasszikus kérdőasztrológia a gyakorlatban című könyvét, miután amit tanultam, az a William Lilly–Olivia Barclay–Kristina Waardahl vonalon folyik. Bár találkozhattok John Frawley könyveivel is Magyarországon, de ő egy másik iskola képviselője, és sok mindent másként magyaráz, ami összezavarhatja a kezdő fejét.

Mi is a kérdőasztrológia? Mi a fő profilja?

Fő profilja az eldöntendő kérdések: Hol van? Ez vagy az fog történni? Lesz-e szerencsém? Igen, vagy nem? A „Mi leszek, ha nagy leszek? nem tipikusan kérdőasztrológiás kérdés, de a „Tűzoltó leszek vagy katona? már igen.

A legfontosabb ezért a kérdőasztrológiában a kérdés, amint a magyar nevében is benne van, hogy kérdő. A horary, illetve a horar latinul óraasztrológiát jelent, az idejére utal, amikor felállítják. A legfontosabb a kérdés pontos ideje, méghozzá a percre pontos idő.

Mikor és hol keletkezik a képlet?

Erre van egy nagyon fontos és egyszerű szabály. Ott, ahol az asztrológus ül, akinek a kérdést felteszik és akkor, amikor meg is értette a kérdést, ott és akkor keletkezik a képlet. Biztos, hogy nem akkorra készítjük el a képletet, amikor az eszébe jut a Kérdezőnek, vagy akár magának az asztrológusnak is, hanem amikor arra a kérdésre megérett az idő.

Sokan kérdezik, hogy mikor? Főleg, aki már tanulja a kérdőasztrológiát, az elején zavarban van, hogy amikor saját magának jut eszébe egy kérdés, ő vajon mikor üljön oda a géphez vagy milyen időpontot jegyezzen fel? Rögtön, ahogy átsuhant az agyán, vagy elég, amikor odakerül a számítógéphez, vagy mi legyen vele? Mi van, ha rosszkor teszi fel a kérdést?

Szeretném eloszlatni ezt a hiedelmet. Olyan nincs, hogy rosszkor tesszük fel a kérdést, annak ellenére, hogy lehet, nem fog válaszolni a kérdőasztrológia, de nem azért, mert mi rosszkor tettük fel a kérdést, hanem mert a kérdéssel van valami probléma. Ezt nyugodtan rá lehet bízni az ember belső sugallatára, méghozzá arra, hogy mennyire sürgős vagy fontos neki ez a kérdés.

Ha én hajnali háromkor felébredek, mert van egy kérdésem, ami annyira izgat, vagy szorongat, vagy éppen izgalomba hoz, akkor nyugodtan felkelhetek, és felírhatom egy cetlire, hogy hajnali három órakor ez a kérdésem merült fel, aztán ha álmatlanságban szenvedek, akkor odaülök a géphez és megnézem, ellenkező esetben pedig majd reggel ülök oda és akkor nézem meg.

Viszont, ha sétálok a városban és átsuhan rajtam egy gondolat, hogy meg kéne nézni, hogy hova is menjük majd nyaralni, mert láttam egy jó kínálatot ott egy utazási iroda kirakatában, de még fogalmam sincs a nyári terveimről… Ha így kalandoznak a gondolataim, akkor nem biztos, hogy az rögtön feljegyzésre méltó, és rohanni kell a számítógéphez megnézni.

Érezni fogjuk, mi az a pont, amikor annyira sürgőssé válik a kérdés, hogy most és azonnal meg kell kérdeznünk, ilyenkor vagy meg tudjuk kérdezni, vagy pedig felírjuk az időpontot. Ha úgy érezzük, hogy ráér ez még, akkor meg hagyni kell nyugodtan, majd ha odakerülünk a számítógéphez, és még mindig foglalkoztat a kérdésünk, elég akkor megkérdezni.

Például ha eladásról, vételről vagy vállalkozásokról kérdeznek, akkor mindenképpen az információ keresése legyen az első ajánlatunk, nem is az, hogy milyen kérdést tegyen fel az illető. Vagy peres ügyeknél, ahol azért nagyon fontos háttér információk vannak, nagyon erős a törvényi szabályozottság, amikről egy asztrológusnak sem kell tudnia, és nem is kell hozzá értenie.

Nekem is volt olyan ügyfelem, aki felhívott egy örökösödési ügyben, de nem tudta, hogy mit kérdezzen. Csak a problémát ismerte, amiről úgy gondolta, hogy az majd probléma lesz, ráadásul nem is volt biztos benne. Pár perces beszélgetés után kiderült, hogy másnap találkozik a közjegyzővel egy másik ügyben. Javasoltam neki, hogy kérdezzen rá, járja körül a témát, szedjen össze mindent, amit tud ezzel kapcsolatban, utána, ha még mindig van kérdése, akkor azt meg lehet kérdezni a kérdőasztrológia segítségével!

Először minden hasonló témánál gyűjtsünk információt, mert nem sok értelme van a nagy semmibe kérdezni, nem is biztos, hogy egyáltalán választ kapunk.

Mikor nem kapunk választ?

Lilly erre azt mondja, hogy ne vállald el a kérdést, ha az illető nem tudja, hogy mit kérdezzen. Mint az előbbi példában mondtam, ha van egy problémája, de nem tudja, hogy mire kéne rákérdeznie ezzel kapcsolatban, akkor az asztrológus honnan tudná, ha a Kérdező maga sem tudja?

Továbbá, ne vállaljuk el, ha a kérdés zavaros. Mesél-mesél az illető már fél órája, és még mindig nem tudjuk, hogy mit akar kérdezni, mi a problémája egyáltalán, az is lehet, hogy három problémáról beszél egyszerre.

Volt olyan esetem, amikor párkapcsolatra kérdezett valaki, és csak több hét és sok kérdés után derült ki, hogy igazából a fő kérdése az volt – mivel elváltak a férjével –, hogy a gyerek nála marad vagy a férjéhez kerül. Nem a párkapcsolati, meg „Jön-e új pasi?, meg „Mi van az exemmel?, meg a csuda tudja, milyen kérdések, hanem ez volt a legfontosabb kérdés. De ezt ő sem igazán tudta, zavaros volt a fejében az egész. Ezért kell tisztázni magunkban, hogy tudjuk mi a lényeg, mi a fő kérdés.

Ezenkívül Lilly meg Bonatus is nagyon óvtak attól, hogy ne vállaljuk el, ha beugratás, csőbe húzás, rosszindulat motiválta a kérdést. Ezt persze nem tudhatjuk előre, sőt manapság ez nem gyakori, viszont Bonatust többször próbálták így csőbe húzni, ezért nagyon ragaszkodott ezekhez.

Valószínűleg elég, ha az intő jeleket figyelembe vesszük. Általában nem azért kérdeznek több ezer forintért az emberek, hogy minket bosszantsanak, habár vannak Kérdezők, akik úgymond „tesztelgetik" a módszert, nem fontos, hanem poénból feltett kérdésekkel, aztán megsértődnek, ha a horary nem ad nekik választ. Szóval erre sem árt figyelni!

Van, amihez nem kell intő jel, tudjuk, hogy nem vállalható el a kérdés, ha erkölcsileg kifogásolható, törvénytelen. Például betörésre kérdeznek, gyilkosságra, bűntényekre, ezzel bűnrészesek lennénk és büntethetők, ilyen kérdést sem szabad elvállalni.

Hányszor tehető fel egy kérdés?

Ez is egy alapvető dolog, egy témában csak egyszer. De mit jelent az egy téma? Ugyanazt a kérdést, ugyanúgy feltenni biztos, hogy nem lehet, csak akkor, ha több alkalmat jelent, például randizásnál az elején akár minden alkalomra rá lehet kérdezni, hogy sikerült, ha nagyon bizonytalan az illető.

Álláskeresésnél minden egyes állásinterjúnál rá lehet kérdezni, hogy sikerült, nem sikerült, felveszik-e?

Ilyen esetekben lehet kérdezni többször, de ha egyszer már megkérdeztem, hogy szeret-e Pistike és kiderült, hogy igen vagy nem, akkor teljesen felesleges három hét múlva újra feltenni ugyanezt a kérdést, hogy szeret-e Pistike, akár történik közben valami, akár nem, mert úgy is az eredeti válasz lesz az igaz. Ha történik valami, tulajdonképpen az jelződik is a képletben, hogy csak akkor fog változni a dolog ebben a kérdésben, ha valami alapvetően megváltozik. Itt egybecseng majd az élettel, hogy ha nem látják egymást egy ideig, egyikük külföldre megy, vagy másik városba költözik, vagy gyereke születik, vagy elválik, vagy összejön valakivel, stb., akkor megváltozik a helyzet is, jó vagy rossz irányba, de ezt mutatja a képlet.

A másik fontos dolog, hogy helytálló, időálló és érzelmileg érintett legyen a kérdés. Ezekről már beszéltünk, a helytálló azt jelenti, hogy adott legyen hozzá minden feltétel, a valóságnak megfelelő, helyénvaló, korrekt kérdés legyen. Az időtállóság jelentése az, hogy nagyon fontos, benne kell lennie a kérdésben az időtartamnak. Ha lehet, húzzuk ki a Kérdezőből, mert általában elfelejtik belefogalmazni, pedig nagyon nem mindegy, hogy egy hónapra, egy napra, egy évre, egy életre kérdezünk. Mindenképpen fogalmaztassuk bele az időt.

Az „egyéletes kérdés nem tiltott, de nagyon-nagyon ritkán, nagyon indokolt esetben ajánlott megválaszolni és csak olyan embernek, aki el tudja viselni a választ. „Egyéletes kérdések a „Lesz-e gyerekem?; „Lesz-e valaha családom?; vagy „Lesz-e tartós párkapcsolatom?. Vagy egy beteg gyereknél lehet, hogy „Meggyógyul-e valaha?, stb.

Nekem is volt ilyen ismerősöm, egy hölgy, aki aránylag fiatalon, harmincvalahány évesen megkérdezte – mivel mindig csak rövidtávú kapcsolatai voltak –, hogy lesz-e neki valaha hosszú távú, életre szóló párja. Elmondtam, hogy nagyon gondolja meg, hogy együtt tud-e majd élni a válasszal, akár igent, akár nemet mondok. Végül némi hezitálás után igent mondott, tudni akarta, hogy mit tartogat számára a sors, mivel spirituálisan eléggé fejlett hölgy volt. Megnéztem és kiderült, hogy a jelenlegi állás szerint nem igazán mutatkoznak nála hosszú távú kapcsolatok, csak rövidtávúak. Utána elmondta, hogy bizony végigsírt egy éjszakát a válasz hallatán, de utána egyfajta felszabadulást és elfogadást élt meg, ha neki ez adatott, akkor megpróbálja kiélvezni ezt. Ezek a kapcsolatok azért nem lesznek annyira rövidtávúak neki, két–három, vagy akár négy–öt évesek is lehetnek, de nem tartanak tíz, húsz, harminc évig. Most éppen egy kétéves kapcsolatban él, meglátjuk, hogy ez hova fejlődik.

Mikor nem lehet még érvényes egy képlet?

Nagyon fontos, hogy nem lesz érvényes a képlet, vagy akár koraiként is jelentkezhet, ha már mástól is megkérdezték. Vissza kell kérdezni, hogy nem kérdezte-e meg, akár mástól, más módszerrel a Kérdező. A horary nagyon érzékeny jószág, mindig először a kérdőasztrológiát kell megkérdezni, utána még lehet kérdezgetni Tarot-val, rúnával, ingával, bármi mással a részletkérdéseket, vagy akár meg lehet kérdezni naponta, hetente, vagy ahogy tetszik a kedves ügyfélnek. De ha ő már megkérdezte öt embertől, más-más módszerekkel, és még a kérdőasztrológustól is megkérdezi, nem biztos, hogy érvényességet fog mutatni a képlet. Mert már vagy elmondták neki az igazat, vagy már annyifélét mondtak, hogy azért nem lesz érvényes.

Találati arány

A kérdésekről már beszéltünk, az időtartamról is, most nézzük a találati arányt. Vajon mennyit lehet elérni? Ezt a radixnál nem szokták mérni, mert ott mi lehetne a találati arány? Ki tudja megmondani, hogy most 20, 40, 50, vagy 60 százalékban találtam el az illető jellemvonásait?

Itt viszont lehet találati arányt mérni, miután ezek konkrét kérdések, igen-nem, bejött-nem jött be. Ha minden stimmel, mindenre figyelünk és az összes intő jelet figyelembe vesszük, az összes szabályt betartjuk, akkor majdnem 99%-ot el lehet érni találati arányként.

Kivételt képeznek a sportkérdések, mármint ha totózik valaki, ha szerencsejátékként űzi, mert akkor a gyakori kérdezgetés, illetve a nem túl erős érzelmi telítettség miatt leesik a kérdéseknek a százalékos találati aránya.

Ha szurkolóként kérdez rá egy-egy meccsre, vagy egy-egy sportoló teljesítményére, ott abszolút működik. Itt kerül elő, amit az előbb elkezdtem, hogy helytálló, időtálló legyen és érzelmileg telített, és ez összefügg azzal – visszautalva az elejére is –, hogy mikor tegyük fel a kérdést. Az érzelmi telítettség azt jelenti, hogy érzelmileg fontos lesz számunkra a kérdés. A szurkolásnál is az a lényeg, hogy egy szurkoló mindig érzelemmel telítetten áll a csapatához, a kedvenc versenyzőjéhez vagy akár egy X–Faktoros versenyzőhöz. Az teljesen mindegy, hogy művészeti ágban, sportban, vagy bármi másban, de drukkol neki. Vagyis érzelmileg kötődik hozzá, ekkor fel lehet tenni a kérdést, és ezek lesznek a legjobb kérdések.

Az a legjobb kérdés, ami már égetően sürgős, ellenben ha csak átfut a fejünkön, az nem biztos, hogy érzelmileg érint minket. A „Szomszéd Mari néninek születik-e unokája?" típusú kérdés már elnézést, de kit érdekel. Persze kíváncsi az ember, de anélkül is nyugodtan éli az életét, hogy erről tudna. Nem biztos, hogy ez egy jó kérdés, vagy annyira fontos kérdés, hogy erre egyáltalán azt mondják az égiek, hogy érdemes nekünk válaszolni. Majd ha Mari néni megkérdezi, mert neki bizony fontos, hogy születik-e unokája, akkor lehet, hogy neki jelez a képlet, hogy igen vagy nem.

A másik necces kérdés a „Terhes vagyok-e?" Ez valamiért nem igazán működik a horaryban. 70%-os arány a legtöbb, amit el lehet vele érni, de gondoljunk bele, minek is kérdezzük manapság. Régen ez nagy kérdés volt, de ma, amikor már pár órával, nappal utána meg lehet nézni, hogy megfogant-e az a petesejt egy egyszerű gyógyszertári, pár száz forintos tesztcsíkkal, már nem igazán kérdés. Ehhez szerintem nem kell a horaryt kérdezgetni. Vagy fél megnézni a Kérdező, vagy lusta, szerintem ilyenkor küldjük el a patikába, vegyen egy tesztcsíkot és nézze meg. Az a legbiztosabb. Meg lehet nézni, csak mi nem tudunk olyan biztosat mondani, mint a tesztcsík, az az igazság.

A születendő gyerek nemének a megállapítása is probléma lehet, az is 70% körüli arányt hoz, ugyanis ott nagyon sok függ a fogantatástól. Ilyenkor szerintem érdemes a Jónás Jenő-féle módszerrel ötvözni, ami a Hold fázisokkal operál. Ott a fogantatást sokkal jobban ki lehet számolni, és a fogantatás napját jobban belőve, meg lehet nézni az akkori Hold-állásból, hogy fiú vagy lány lesz-e. Ez sem a horarynak a témaköre. De az, hogy egészséges lesz-e az a gyerek, aki megfogant, vagy jól, könnyen, gyorsan sikerül-e a szülés, azt már meg lehet kérdezni.

Hogyan is épül föl egy képlet?

Nagyjából úgy néz ki, mint a radix képlet, egy nagyon fontos eltéréssel, hogy mindig arra a helyre állítjuk fel képletet, ahol az asztrológus tartózkodik. Ha Budapesten van, akkor Budapestre, ha máshol, akkor máshova. Az viszont teljesen mindegy, hogy a Kérdező hol van, ha a világ másik tájáról, Timbuktuból kérdez is, akkor is Budapestre fogjuk felállítani, ha épp ott ül a kérdőasztrológus.

Másik fontos eltérés, hogy a Regiomontanus házrendszert használjuk. A kérdőasztrológia ezt a házrendszert használja, valamiért ez jobban bevált, mint a Placidus házrendszer, amit a radixnak hagyunk meg.

Mi az, ami a legfontosabb a képletben?

Tulajdonképpen a legfontosabb a Hold járása, mert ő az ige, a cselekvés. Ami történik, azt mindig a Holdból, elsősorban a Hold helyzetéből, fényszögeiből állapítjuk meg.

Az ASC pedig majdnem mindig a Kérdező. Az ASC jegyének ura a Kérdező egyik szignifikátora, a másik szignifikátora, a társszignifikátor pedig minden egyes esetben a Hold. A Hold jelöl majd cselekvést is és jelöli majd a Kérdező társszignifikátorát is, ugyanúgy a Kérdezőt fogja jelölni, mint az ASC ura, de inkább a lelki részét.

Egyszóval van igénk, az a Hold, a főnevek a planéták és a melléknevek a jegyek. Hogy milyenek ezek a planéták, hogy viselkednek, hol tartózkodnak a bolygók, az egyfajta minőségjelző lesz. Ezen kívül a jegyek bizonyos kivételesebb kérdéseknél jelölhetnek például keresési képletekben helyeket, irányokat; betegségeknél pedig testrészeket, betegségeket.

A planétákról tudni kell, hogy mindig káldeusi sorrendben használjuk vagy soroljuk fel őket.

A káldeusi sorrend: Szaturnusz, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkúr, Hold.

A házak az élet területei lesznek, és az ő jelölőik, a szignifikátorok pedig a bolygók, amik uralják azt a házat.

Mi a legfontosabb ezért a kérdő képletben, mindennek az alapja, alfája és omegája? A szignifikátor választás, azaz a jelölő választás. Az a lényeg, hogy jól találjuk meg a kérdezett témához tartozó életterületet és annak uralkodó bolygóját.

Nagyon fontos különbség a radixhoz képest, hogy a kérdőképletben mindig a ház urát vesszük figyelembe, a házban tartózkodó bolygókat szinte egyáltalán nem, vagy csak kivételes esetekben, akkor is csak mellékszerepben.

Ha megtaláljuk a kérdéshez tartozó házat, be tudjuk sorolni, hogy az melyik életterülethez tartozik, utána megnézzük, hogy ennek a háznak a csúcsa melyik jegybe esik. A többi minket nem érdekel, ez is eltérés a radixtól. Teljesen mindegy, hogy még beleesik a következő jegynek a fele vagy háromnegyede is, ez már nem érdekes. Minket csak ez érdekel, ha akár csak 1°-nyira kezdődik egy ház, pl. a Nyilas 29°-án kezdődik a ház, az életterület, amit keresünk, akkor mi bizony a Jupiterrel fogunk számolni, és hiába a Bak 25°-án kezdődik a következő ház, ami miatt a Bak nagy része beleesik, az minket abszolút nem érdekel.

Egy esetben érdekel, ha bezárt jegy lesz az a jegy, mondjuk Nyilasban kezdődik a ház, benne van még a Bak, és majd a Vízöntőben kezdődik a következő ház, akkor a Bak szignifikátorának is fontos funkciója lesz.

Csak és kizárólag a hét hagyományos bolygót használjuk a Szaturnuszig bezárólag jelölőnek. De ott van még az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó, mit csinálunk velük? Teljesen nem hagyjuk figyelmen kívül, de jelölők nem lehetnek, erre vigyázni kell. Itt nincs olyan, hogy a Skorpiónak az ura a Plútó legyen; vagy a Halaké a Neptunusz, ilyen egyáltalán nem lehetséges. Ezek a transzcendens bolygók inkább állapotokat, lelkiállapotokat vagy pedig bizonyos helyzeteket, tulajdonságokat jelölnek, ezt dolgozzuk bele a kérdésbe, ha fontos helyen állnak.

Például az Uránusz a válás, szakítás, hirtelen változások, vagy vírusos betegségek jelölője lehet, ha kapcsolatban van az adott témával, ha viszont nincs kapcsolatban vele, akkor nem érdekes.

A Neptunusz mindig ködös, homályos helyzetek jelölője, illetve reménykedik és aztán csalódik a kedves Kérdező általában, ha teszem azt, a Kérdező szignifikátora, vagy a kérdés szignifikátora együtt áll a Neptunusszal.

A Plútó van még hátra, ami egyfajta rögeszmés magatartásra utal. Amennyiben a Plútó, ahol van, az fontos a kérdés szempontjából, akkor a Kérdező ott tartja a rögeszméjét, szinte már fanatikusan rá van kattanva arra a dologra.

A bolygók többes szerepéről

A Hold egyszerre eseményjelölő, a Kérdező társjelölője és az adott háznak is a jelölője, általában 4–5 szerepben szokott tündökölni egy képletben. Ezek nem egymást kizáró, hanem egymás melletti szerepei a Holdnak. Nem egyszerre nézzük, hanem mindig csak az adott szerepben.

Gondoljunk bele, egy kérdő képletben, mint bármilyen más asztrológiai képletben van 12 ház, 12 jegy, 10 bolygó (de ebből csak 7-et használunk). Ez azt jelenti, hogy egy bolygónak, egy elemnek a képletben nagyon sok szerepet kell betöltenie. Ettől nem kell megijedni, nyugodtan lehet az egyik pillanatban így elemezni, a másikban meg úgy. A Holdat lehet egyik aspektusban, mint eseményjelölőt nézni, azért nézed meg, hogy megtudd, hogy mennek ezek az események, ha ezek az események egész jól mennek, akkor nincs itt nagyobb probléma. A másik pillanatban pedig a Kérdező lelkét jelöli, mondjuk nem a mélyponton van, de azért nincs is olyan nagyon jól. Ugyanazok a jellemzők igazak rá, de más-más aspektusból elemzed. De akár kielemezheted a Holdnal a 9. házzal való kapcsolatát is, mert mondjuk adott képletben az is a Hold.

Ez tényleg bonyolultnak hangzik így elsőre, aztán ez majd beleivódik az emberbe, utána nem tűnik majd annyira furcsának. Sokkal kezelhetőbb lesz a dolog, mert mindig van mihez nyúlni. Láttam a kezdőknél, hogy nehezen szokják meg, hogy egy bolygó sok mindent jelenthet. Csak azt kell megszokni, hogy egy bolygó párhuzamosan sok mindent jelenthet.

Például egy képletben a Szaturnusz jelentheti a Kérdezőnek a testvérét, a szomszédját, a környezetét – ha a 3. ház jelölője –, de jelentheti az exét is, mint természetes jelölője a rossz kapcsolatoknak, elhagyott kedveseknek. Teljesen attól függ, hogy éppen mit akarunk megnézni, kiolvasni a képletből, ahhoz kell majd igazítani, hogy éppen melyik jelentését nézzük a bolygónak.

Mi lesz a fontos? Hogyan elemezzük majd?

Ez is eltérés a mai modern asztrológia és a radix felfogásától. Mi először a bolygóknak az esszenciális minőségét nézzük meg. Ezek lesznek az úgynevezett méltóságok, dignitások, amelyekből némely modern iskolákban tanítanak egy-kettőt, de nem az összeset, míg a klasszikus asztrológiában összesen ötöt ismerünk belőlük.

Egy bolygónak 5 méltósága lehet és 2 romlása, valamint lehet peregrin, ha semmilyen méltósága nincsen. Ezek az esszenciális minőségek, ez ad a planétáknak egyfajta erőt, hogy mennyire jó az a dolog, mit és mennyit tud ígérni az adott témával kapcsolatban. Ez az a dolog, amit szeretnénk megkapni.

Aztán van az akcidentális erő is, ami a bolygó házbeli helyzetét jelöli, hogy sarok-, követő, vagy hanyatló házban áll-e. Ez erőfokozódást, pontosabban erőcsökkenést jelent. Ez már nem befolyásolja a minőségét, lehet nagyon jó minőségű valami, de az ereje, a befolyása csökkenhet bizonyos házakban.

Ezek után jönnek csak a fényszögek, amelyekből inkább a cselekvést olvassuk ki, hogy megtörténik-e valami. A fényszög az alkalomra való utalás lesz. Lesz-e alkalom, például egy adásvételre, mert akkor kell legyen az 1. és 7. ház ura között egy fényszög, hogy a vevő és eladó találkozzon. Vagy egy állásjelentkezésnél az 1. és 10. ház között legyen valamilyen fényszög kapcsolat, különben hiába olvasunk mi egy álláshirdetést, ha nem jelentkezünk rá, vagy nem megyünk el az állásinterjúra, akkor nincs rá lehetőség; vagy pl. álmodozhatunk mi Indiáról, ha sosem veszünk egy darab repülőjegyet sem, akkor az életben nem fogunk eljutni oda.

Ha ez mind megvan, megnéztük az adott jelölőknek a minőségét, az erősségét és azt, hogy van-e alkalmuk, akkor még mindig meg kell nézni, hogy egymással hogyan állnak. Ezt hívják recepciónak, hogy szeretik egymást, utálják egymást, közömbösek egymás iránt, ezt a recepciós méltóságukból tudjuk majd megnézni.

Mert két felet hiába akarunk mi találkoztatni fényszöggel, akár meg is lehet a fényszög, ha az a két fél, az a két szignifikátor például utálja egymást, akkor abból semmi nem lesz. Vagyis lehet az, hogy elmegyek én egy álláshirdetésre, de nekem is unszimpatikus a felvételiztető vagy az egész cég, a cégnek is unszimpatikus vagyok, biztos, hogy nem fognak felvenni, de még ha felvennének sem mennék el dolgozni oda. Ez lehet egy randevú is, vagy egy nyaralás, vagy bármi más, egy iskolaválasztás, vagy egy egyetem, szóval ezek bárhol bejöhetnek.

Még egyszer a méltóságok azt jelentik, hogy ki vagy mi mennyire képes megadni, amit szeretnénk; a recepció pedig, hogy ki mennyire szereti vagy utálja a másikat. Ez nem csak személy lehet, hanem tárgy, fogalom vagy intézmény. A tárgynál inkább azt jelenti, hogy szeret-e vagy utál-e engem, hogyha „szeret, akkor jól szolgál engem, ha „utál, akkor nem fog jól szolgálni. Ez olyan, mint az autónál is, hogy ha nem jól szolgál engem, akkor két méterenként lerobban, ha meg jól szolgál, akkor 25 évig kitart alattam.

Ennyi az, ami a bevezetéshez tartozik, a következő részben pedig már elkezdjük a kérdőasztrológiának az alapjait venni, méghozzá a minőségekkel, az ősminőségekkel és az elemi felosztásokkal fogunk foglalkozni.

2. FEJEZET

Jegyek

A Földről szemlélve a Nap az év 365 napja alatt végigjárja az égbolt meghatározott sávját. A régiek megfigyelték, hogy a fogyatkozások (eclipsek) csakis ebben a meghatározott sávban jönnek létre. Ezért ezt ekliptikának nevezték el és a babiloni csillagászok ezt a körpályát 360°-ra osztották fel. Ezzel a rendszerrel már elvileg lehetett mérni az égitestek adott helyzetét az év bizonyos szakában, de ez kevés volt, az