Ja – annyi mint nyolc, ku – kilenc, za – három, jakuza tehát összesen húsz. 
Húsz a vesztő szám a hanafudában, a jakuzák hagyományos kártyajátékában, 
mely a mi huszonegyezésünkre emlékeztet. A jakuzák ősapját Banzuin Chobeinek 
hívták. Négyszáz esztendővel a mai Tokió helyén álló Edo halászfaluban élt, 
és rablóbandájával a helybeli gazdag polgárokat védelmezte más rablóktól, 
természetesen busás összeg fejében. A jakuzaromantika azóta is él, holott 
mára már a jakuzák klánjai Japán gazdasági életét behálózó, példátlan hatalmú 
és létszámú szervezetté fejlődtek. A gengszterek, a maffiához hasonlóan, 
szigorú hierarchiában élő nagycsaládokba szerveződnek, élükön az ojabunnal, 
az „apával”. Az ő „fiai” a kobunok, akik törhetetlen hűségük jeléül bal kezük 
levágott kisujjával ajándékozzák meg főnöküket. Kőkemény üzleti érdekek körül 
forog a klánok kegyetlen küzdelme ebben a könyvben, sok vérrel és sok izgalommal.


---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/gpsz/message