A fekete kakas
()
About this ebook
Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek. A „nagy palóc mesemondó” utánozhatatlan humorával elénk tárt misztikus történet, Kupolyi figuráján keresztül élesen rávilágít, hogy mennyire megdöbbentő is az a hétköznapi életben, ha valaki a templomban hirdetett erkölcsi értékrend szerint élni és cselekedni képes. Őrültség-e önpusztító módon akár teljes magunkat is odaadnunk, ha a másiknak szüksége van rá? Mikszáth az esendő emberi lelket mélyen ismerő játékmester módjára, szenvedélyes szeretettel köti össze hőseit. (Fabók Mariann)
Read more from Mikszáth Kálmán
A tót atyafiak, A jó palócok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA sipsirica Rating: 5 out of 5 stars5/5Az igazi humoristák Cikkek a magyar nép humoráról Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA gavallérok Rating: 5 out of 5 stars5/5Két választás Magyarországon, Nemzetes uraimék Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzent Péter esernyője Rating: 5 out of 5 stars5/5A jó palócok Rating: 5 out of 5 stars5/5A Noszty fiú esete Tóth Marival Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsPernye Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKülönös házasság Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAkli Miklós Rating: 5 out of 5 stars5/5Új Zrínyiász Rating: 5 out of 5 stars5/5Kísértet Lublón Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMikor a mécses már csak pislog Elbeszélések Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBeszterce ostroma Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz Atlasz-család Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA fészek regényei Elbeszélések Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA beszélő köntös Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA patronus Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVégzetes tévedés Regény Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBeszterce ostroma, Gavallérok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzirmay Ilona Történeti regény Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA vén gazember, Akli Miklós Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA fekete város Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÖreg szekér, fakó hám Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÖreg szekér fakó hám Újabb elbeszélések Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Related to A fekete kakas
Reviews for A fekete kakas
0 ratings0 reviews
Book preview
A fekete kakas - Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán
A FEKETE KAKAS
BUDAÖRS, 2021
DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ
www.digi-book.hu
ISBN 978-963-559-306-4 EPUB
ISBN 978-963-559-307-1 MOBI
© Digi-Book Magyarország Kiadó, 2021
első kiadás:
1907
a borító Joseph Crawhall (1861 – 1913) The Black Cock
című festménye részletének felhasználásával készült
Az e-kiadás szerzői jogi megjegyzései
Ennek az e-könyvnek a felhasználási joga kizárólag az Ön személyes használatára terjed ki. Ezt az e-könyvet nem lehet ismételt értékesítésre továbbadni, sem továbbértékesíteni; nem lehet többszörözni és tilos más személynek továbbadni! Ha szeretné ezt az e-könyvet más személyekkel is megosztani, kérjük, hogy minden további személy számára vásároljon újabb példányokat. Ha Ön úgy olvassa ezt az e-könyvet, hogy azt nem vásárolta meg, vagy nem az Ön személyes használatára lett megvásárolva, úgy kérjük, hogy küldje azt vissza a http://www.digi-book.hu címre és vásárolja meg ott saját példányát. Köszönjük, hogy tiszteletben tartja ennek a szerzőnek és kiadónak a fáradságos munkáját.
A FEKETE KAKAS
Úgy van az valahogy berendezve, hogy nemcsak az emberek halnak meg, hanem a betegségek is. Egy-egy ismerős betegség egyszer csak eltűnik, és sohase látják többé a doktorok. Elkezd gyengülni, gyengül, gyengül, és mikor már olyan gyenge, hogy nem tud ártani, a halál visszahívja, mint a rokkant katonát, és küld helyette egy másikat, egy erőset. A halál is változtatja a maga szolgaszemélyzetét.
Így lett vége a becsületes öreg hideglelésnek. Pedig valaha, kivált gyümölcsérés idején, egész falvak feküdtek benne; rázta az embereket, vacogtatta a fogaikat, de már nem volt annyi ereje, hogy valakit elvigyen, hát megszűnt, mert hasznavehetetlen, s jött helyette az influenza.
Új seprő jól seper: a kis Parászka községet valóságosan megtizedelte. Egy része meghalt magában az anyabetegségben, más része az utókövetkezményekben pusztult el, tüdősorvadásban, vérszegénységben. Csak azok menekültek meg, akiket az orvos, dr. Brogly, a déli fenyvesekbe küldött, ahol fölvették magukat, húst és vért szedtek össze.
Különösen a következő, 1890-iki tél volt veszedelmes. Az influenza is fiatal volt, a tél pedig bolondozott, még december elején is nyárra játszotta magát. Minthogy azonban se a meleget, se a hideget nem eszi meg a kutya, hát januárban aztán minden maradék hideg előjött egyszerre olyan erővel, hogy az öregemberek is csodálkoztak: „Ilyen hideg lehetett a moszkvai, mely Napóleont leteperte."
Ekkor halt meg Kosztohay Péter, a község kilencvenöt éves embere; Divényi Szepi bácsi, a gyerekek barátja, aki minden vagyonát bábukra, fahuszárokra, kis bögrékre és kis kannákra költötte, nem voltak gyermekei, a másokéit szerette; meghalt a nyugalmazott kulcsárné, a Francka néni, az egyetlen asszony, aki még burnótozott, úgyszintén letette a kanalat Tóth István uram, az elaggott prókátor, és Ujlaki Mihály, a legnagyobb birkózó a vidéken, aki a száguldó bikát megkapta a szarvánál fogva és egy tapodtat sem eresztette tovább: „Hopp, állj meg, hékás!"
Csak a nevezetesebbeket soroltam föl. És már mindegy, akik elmentek, hát elmentek isten hírével, nagyobb baj az, hogy akik megmaradtak, keresztülmenvén az új betegségen, csak hálni járt beléjük a lélek. Ilyen rossz karban valának Makutyi Jánosné, a szép fiatal Bolnádyné szül. Szabó Rozália, Veres Mihály, Nagy Károly, a felső soron Kuponyi József, Értelmes Imre és Pataky Pál. Persze itt is csak a nemességet említem, a paraszt nem számít.
No, de milyen nemesség ez! Szalmafödeles házikó a kúria, szúette rámában egy vén címer, egy keményen megvasalt griffmadaras láda, abban egy köteg régi írás, egy vén rozsdás kard, mely lelóg a mestergerendáról (sokat csuklik a másvilágon, aki utoljára viselte), egy ezüst, címeres gyűrű valahol a fiókban (aranyra nem telt az ősöknek se) és húsz-harminc holdnyi föld a szent korona testéből a parászkai határban. Ebből áll az egész dicsőség.
Hanem hát jó tanító a félelem, hamar civilizál. Jézus, Mária! Mi volt az tavaly, mikor Brogly ráparancsolta a betegekre, hogy menjenek a nyáron Gleichenbergbe. Mikor fölállította: vagy meghalni, vagy Gleichenbergbe menni!
No, csak az kellene még! Bolond beszéd! Hol vennénk mi arra pénzt? Majd csak hogy föl nem lázadtak a betegek. Mit keresnénk mi Stájerországban? Lehet is a halál elől elfutni!
Az értelmesebbek, mint például Kresztics, a szűcs, egyenesen a doktor ellen keltek ki:
- Butaság Broglytól! Jó levegőről beszél? Egye meg a tudományát! Hiszen, ha a föld forog a nap körül, mindennap belefordul mindenféle levegőbe, ez csak világos.
Ellenben a doktor javára érvelt Szlanyiczkiné, aki fiatal korában komorna volt Pesten és sokat tapasztalt.
- Lehet a dologban valami, mert én is ösmertem egy grófot Pesten, aki a vézna gyerekei mellé egy gleichenbergi leánykát hozatott, és a leányka csakugyan jó volt a hektika ellen, mert a gyerekek megizmosodtak és még a mai napig is élnek.
Így volt ez tavaly, de mikor az árendás Holz Lipót