Epikuros levelei

By Epikurosz

Hogy mégse álljunk Epikurosz ócsárlóinak népes seregébe, Goethének az a tétele tartson vissza, hogy minden erőfeszítés bizonyos mérvű vaksággal jár együtt és hogy az élet folyama hoz olyan helyzeteket, amelyekben valóban idejétmúlt, merev, életpusztító és vak minden heroizmus, mert csak a fesztelen, ernyedt lebegés adhatja meg a szellemnek azt a frissességet, nyíltságot és fogékonyságot, amely szükséges ahhoz, hogy az istenek ajkáról vagy önmagunk legmélyéből meghallhassuk az újra és mindig eljövő és mindig ismeretlen új „világ” üzenetét. A Kert isteni nyugalma ilyen átfogó és újszerűségében megragadó kitekintést biztosított az emberi élet játékaira: azért lettek az itt következő levelek monumentális művek, ma is vallott tudományos, filozófiai, politikai és világnézeti rendszerek alapzatává, mert nem a cselekvés lázában, hanem a tiszta látás kikötőjében születtek. (Sárosi Gyula)

• Language: Magyar
• Publisher: Digi-Book Magyarország Kiadó Kft.
• Release date: Mar 5, 2018
• ISBN: 9789634741954

Book preview

Epikurosz

LEVELEI

fordította:

Kövendi Dénes,

Sárosi Gyula

BUDAÖRS, 2018

DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ

www.digi-book.hu

ISBN 978-963-474-195-4 EPUB

ISBN 978-963-474-196-1 MOBI

© Digi-Book Magyarország Kiadó, 2018

első kiadás: 1944

a borító Epikurosz (Kr.e. 341 - Kr.e. 270) fennmaradt

mellszobra részletének felhasználásával készült

Az e-kiadás szerzői jogi megjegyzései

Ennek az e-könyvnek a felhasználási joga kizárólag az Ön személyes használatára terjed ki. Ezt az e-könyvet nem lehet ismételt értékesítésre továbbadni, sem továbbértékesíteni; nem lehet többszörözni és tilos más személynek továbbadni! Ha szeretné ezt az e-könyvet más személyekkel is megosztani, kérjük, hogy minden további személy számára vásároljon újabb példányokat. Ha Ön úgy olvassa ezt az e-könyvet, hogy azt nem vásárolta meg, vagy nem az Ön személyes használatára lett megvásárolva, úgy kérjük, hogy küldje azt vissza a http://www.digi-book.hu címre és vásárolja meg ott saját példányát. Köszönjük, hogy tiszteletben tartja ennek a szerzőnek és kiadónak a fáradságos munkáját.

Töredék Epikurosz egyik leveléből

Sohasem törekedtem arra, hogy a tömeg előtt tetszést arassak: ami nekik tetszett, ahhoz én nem értettem, amit pedig én tudtam, messze volt az ő látókörüktől.

Az olvasóhoz

Epiktétosz kézikönyvecskéje antik hagyomány alapján viselhette ezt a címet. Igaz, hogy nem a sztoikus bölcs maga nevezte így tanításainak összefoglalását, amely ebben a könyves formájában nem tőle származott. Epikurosz magyar kiadóinak maguknak kellett a hagyomány szellemében a címet kiválasztaniuk a legfontosabbhoz, ami a Kert bölcsének műveiből reánk maradt.

Nehezebb a felelősséget a kiszemelésért vállalni, mint a címért. A századok, amelyek - keresztény századok lévén - Epikurosszal szemben ellenségesebbek voltak, mint Platónnál, Arisztotelésszel vagy. Epiktétosszal, már rostáltak. Epikurosz magyarul is olyan kiadást érdemelne, mint a Szókratész előtti görög filozófusok; valamennyi töredéket nyújtót. Ez azonban több is lett volna egy „Kézikönyvecskénél", s nem is közvetíthette volna Epikuroszunkat olyan gyorsan, mint ahogyan megérdemli ez az ellenlábasa s éppen ezért kiegészítője a sztoikusnak.

A sietségre való utalás mégsem mentségül, hanem inkább figyelmeztetésül szolgáljon. Amit az olvasó a magyar tolmácsolok kísérő tanulmányaiból kiérezhet, az nem Epikurosz szélcsendes tengerének átlátszó nyugalma - ezt magukból a szövegekből kell merítenie -, hanem a humanistáknak 1944-ben talán érthető izgalma: hogy. legalább azt a lehetőséget nyújtsák a lelkek békéjének, amely a reájuk bízott nagy hagyományokban rejlik. A született sztoikusoknak a Stoa békéjét, az epikureizmusra hajlandóknak azét az Epikuroszét, aki a lét, a puszta lét örömének érdekében tanácsolta: élj kenyéren és vízen. Mert öröm a fájdalomtalanság és nincs olyan bőséges lakoma, amely fölérne a csömör hiányával. Válaszd minden körülmények között azt az álláspontot, amellyel a legkevesebb kín jár.

Erre figyelmeztet Epikurosz s erre tolmácsolóinak izgatott hangja: a puszta lét utolsó örömét is elveszíted, ha nem állsz határozottan e mellé az öröm mellé, ha nem hatolsz le hozzá, mint a magadban hordozott boldogság szigetére, ha mentséget találsz kínra és kínokozásra. És akik az arénában, a vadállatok karmai közt találták meg a boldogságukat? Ha megtalálták, igazuk volt s velük nekem is igazam volt - mondaná Epikurosz. Walter Pater Marius The Epicurean-jai, amely a Kert pogány, bölcsességét a katakombák hangulatával elegyíti, nem méltatlanul tartozik belé az európai epikureizmus történetébe.

Egy lehetősége a nemes és bölcs emberségnek. S éppen, mert annyiban és oly sokszorosan csalatkoztunk, nem szabad egyébről sem - erről sem megfeledkeznünk.

Ascona (Ticino), 1944 március 3.

Kerényi Károly

„A BÉKE KIKÖTŐJE"

Az epikureus filozófia történelmi háttere

„Üres annak a filozófusnak a tanítása, aki semmilyen emberi szenvedésre nem hoz gyógyulást. Ahogy az orvostudománynak sincs semmi haszna, ha a test betegségeit nem űzi el, ugyanúgy a filozófia is értelmetlen, ha a lelki fájdalmakat nem szünteti meg." A Mester szavai kétségkívül nem utalnak a filozófia legmagasabb eszményeire, amelyek mindenféle praktikus elvet, így a mental hygiene szempontját is kizárják. Annál mélyebbre mutatnak azonban egy másik problémakörben, amely a filozófiai tanítás és általában minden szellemi alkotás mögött egy lelki drámának a dinamikáját kutatja: azét, amelynek eredményeképpen a mű létrejön. A modern pszichológia rámutatott azokra a mély összefüggésekre, amelyek a látszólag polárisán szembenálló lelki jelenségeket összefűzik: a legmagasabb öröm és a legkínzóbb szomorúság, a létet problematikusnak érző kétely s a vallásalapítókban feltörő legszilárdabb bizonyosság, a szeretet és gyűlölet, rokonszenv és ellenszenv, a hatalmaskodás és a szolgalelkűség, a pusztuló és a sarjadzó élet lelki képei, a nász és halál gondolatai, a külső rendre törekvés és a belső kuszáltság, kitágulás és elzárkózás, vívódás és harmónia, napfényes derű és sötét aggodalom azonos lelki „egység" működésének kétféle fázisát jelentik. Ebben az összefüggésben azután különös jelentést nyer Usenernek, a modern Epikurosz-kutatás megalapozójának gondolata, hogy sokat kellett szenvednie testben és lélekben annak, aki annyira vágyott a test fájdalommentes állapota és a lélek zavartalansága után. Epikurosz életéről nem tudunk túlsókat; azt feljegyezték, hogy testét szaggató kínokkal járó kór gyötörte, s a történelmi világ, amelyben Epikurosz élete (341-270) lefolyt, szintén a szenvedések özönét zúdította rá: ifjúkorában Nagy Sándor háborúi rázták meg a világot, 324-től, Sándor halálától kezdve pedig a világhódítás gondolatának kis megszállottjai tomboltak. Epikurosz mindenből kivette a részét: nélkülözést, üldöztetést és száműzetést szenvedett. Ki csodálhatja, ha a Kert, egy önmagába zárt világ lett filozófiájának a szimbóluma, a Kert őrizte a tanítványai szerint legendás szelídségű ember napfényes világát és megálljt parancsolt a cselekvő világ hullámainak. Jól látta ezt a német gondolkodó, aki mindez ideig a leghatalmasabb erővel rendelkezett ahhoz, hogy a történelmi világ végtelen sok változatát: építészeti alkotásokat és filozófiai tanításokat, tudományos rendszereket és zeneműveket, tetteket és ábrándokat különböző lélektanilag leírható emberi magatartásokra vezessen vissza, s így végeredményben az eddiginél átfogóbb, nagystílű pszichológia útját is egyengette: „Diese Schule sollte ein Hafen des Friedens sein, in dem man vor den Stürmen des Weltlebens geschützt war und sein unruhiges Getöse nur von Ferne vernahm."

Vannak azonban olyan erők is, amelyektől a Kert sem védheti meg Epikurosz házának békés lakóit; a világnézeti válsággal szemben az anyagi világnak semmilyen építménye nem nyújt, védelmet: gondolatok támadásával szemben csak gondolatok védik meg a lelket.