Ökölvívó taktika a ringmesterek technikáiban 1800-1940.

By Yuriy Ivantsiv

A boksztaktika a bokszoló harci elméje, az a képessége, hogy gyorsan és pontosan érzékelje a ringben a harci helyzetet, meghozza a megfelelő döntéseket és ügyesen végrehajtsa azokat.
A taktikai gondolkodás képessége egy bokszoló értékes tulajdonsága. Szervezettséget ad, és segít a harcosnak leküzdeni a nehézségeket a győzelemhez vezető úton.
Az ökölvívás kiemelkedő mestereinek nagyszerű sportteljesítményeihez mindig okos taktika társult, amely fizikai és mentális adottságaikkal kombinálva sikerük alapját képezte.
A híres ökölvívók sporttevékenységei számos taktikai technikát és pozíciót hagytak maguk után, amelyek győzelmet hoztak számukra. Ezek a technikák, amelyek minden kiváló bokszoló harci egyéniségéből születnek, évről évre gazdagítják a boksztechnikák arzenálját.
A harci taktika az ökölvívás egyik legfontosabb ága, és nem elég, ha csak elméletben tanulmányozzuk. Azokat a fogásokat, amelyek felfedik az ellenfél védekezését, kihívják az ellenfelet a támadásra, és más taktikákat, amelyek arra ösztönzik az ellenfelet, hogy a vágyai szerint cselekedjen, a bokszolónak sparringban kell elsajátítania, és csak akkor lesz reális az alkalmazásuk.
Ezek a taktikai lépések, amelyeket egy bokszoló a saját harcstílusában sajátít el, természetességre és könnyedségre tesznek szert, az automatizmus határát súrolva. Miután elsajátította őket, a bokszoló lehetőséget kap arra, hogy a harc gyors tempójában könnyedén használja őket. Ezek a taktikai pozíciók és technikák nem sztereotipikusak. A bokszolónak gyorsan kell tájékozódnia a változó helyzetekben, és megfelelő taktikát kell alkalmaznia.
Ez a könyv taktika a példákban. Az 1800-tól 1940-ig terjedő időszakban a profi ring kiemelkedő mestereinek harci gyakorlatában megfigyelt technikák leírását tartalmazza. A könyvben a technikák időrendi sorrendben vannak felsorolva az egyes mesterek által alkalmazott technikák szerint. Mindezek a mesterek különböző időkben, különböző országokban éltek, és tükrözték azokat az egyéni stílusokat és iskolákat, amelyek bokszolóként formálták őket.
A könyvben leírt technikák közül sok már régóta bokszklasszikus, amelyet minden kezdő bokszoló ismer.

• Language: Magyar
• Publisher: Yuriy Ivantsiv
• Release date: Oct 25, 2021
• ISBN: 9781005397296

Book preview

A boksztaktika a bokszoló harci gondolkodásmódja, az a képessége, hogy gyorsan és pontosan érzékelje a ringben a harci helyzetet, meghozza a megfelelő döntéseket és ügyesen végrehajtsa azokat.

A taktikai gondolkodás képessége értékes tulajdonság egy bokszolóban. Szervezettséget ad a bokszoló cselekedeteinek, érthetővé teszi azokat, és segít a bokszolónak leküzdeni a nehézségeket a győzelemhez vezető úton.

A ring kiemelkedő mestereinek kiemelkedő sportteljesítményeihez mindig átgondolt taktika társult, amely fizikai és akarati adottságaikkal kombinálva sikerük alapját képezte.

A gyűrűs mesterek sporttevékenységei számos olyan taktikát és pozíciót hagytak maguk után, amelyek győzelmet hoztak számukra. Ezek a technikák, amelyek minden egyes kiváló mester harci egyéniségéből születnek, évről évre gazdagítják a boksz harci eszköztárát.

A harci taktikát, az ökölvívás egyik legfontosabb területét nem elég csak elméletben tanulmányozni. Az ellenfél védekezését felfedő, az ellenfelet támadásra kihívó és egyéb, az ellenfelet a vágya szerinti cselekvésre késztető taktikákat a bokszolónak a harci gyakorlatban kell elsajátítania, és csak ezután válik reálisan alkalmazhatóvá.

Ezek a taktikák, amelyeket a bokszoló a saját harcstílusában sajátított el, később az automatizmussal határos természetességet és könnyedséget nyernek. Miután a bokszoló elsajátította ezeket, könnyen tudja használni őket egy gyors tempójú küzdelemben. Ezek a taktikai pozíciók és technikák nem sztereotipikusak. A gyorsan változó harci helyzetekben való navigálással a bokszoló a taktikai eszközeit a változó helyzetektől függően rendezi el, könnyedén működtetve harci eszköztárát.

Ez a könyv taktika a példákban. Az 1800-1940 közötti időszakban a profi ring kiemelkedő mestereinek harci gyakorlatában megfigyelt technikák leírását tartalmazza. Ez a könyv a profi mesterek legérdekesebb technikáit tartalmazza, amelyek a modern ökölvívásban népszerűvé és alkalmazhatóvá váltak. Ezek a technikák időrendi sorrendben az egyes mesterek által alkalmazott technikák szerint vannak elrendezve. E technikák sokfélesége kizárja a rendszerezést.

A könyvben leírt technikák közül számos, a technikai és taktikai kivitelezésben befejezett technikát a modern bokszolók teljes mértékben felhasználhatják a harci gyakorlatban. A harci gyakorlatban közvetlenül nem használható technikák és pozíciók némelyike a mesterek számára taktikai ötleteik miatt lehet érdekes.

A szerző, hogy közelebb hozza az olvasót azokhoz a mesterekhez, akiknek a technikáit ez a könyv ismerteti, minden egyes esetben megadja a rövid harci leírásukat és néhány életrajzi adatot. Mindezek a mesterek különböző időkben, különböző országokban éltek, és tükrözték azokat az egyéni stílusokat és iskolákat, amelyek bokszolóként formálták őket.

Visszatérni a tartalomban

Tom Cribb

(1781 - 1848)

Anglia bajnoka 1808-1820. Bokszolói pályafutása során legyőzte a kor legerősebb bokszolóit, többek között Tom Molino, Bill Richmond, Jem Belcher és Tom Black bokszolóit. Cribb a harcaiban nagy bátorságáról és taktikai képességeiről volt híres. Veretlenül hagyta el a ringet.

A malom

A malom a védekező harci taktikában alkalmazott manőver. Képletes nevét Tom Cribb távoli napjaiból őrzi, akinek akcióiban először figyelték meg. A manőver kombinált lábmunkából és ellentámadásból áll. Tom Cribb, mint a puszta ökölvívás korszakának bunyósa, a gyors lábmunkára alapozta a védekezését. Könnyedén mozogva a ringben, bonyolult játékot hozott létre ellenfele ütéseinek kikerülésével, és egyszerre találkozott vele egy- és kétütésekkel.

Ez a manőver nagyon népszerű a modern ökölvívásban. Gyakran látható a védekező típusú bokszolók taktikájában az agresszív, támadásra éhes ellenfelek ellen. A malom manőver célja az ellenfél kimerítése. Azzal, hogy ellenfelét gyakori hibázásra kényszeríti, a bokszoló a hibákat visszavágásra használja fel.

Visszatérni a tartalomban

James Jem Mace

(1831-1910)

Az angol díjboksz bajnoka 1862-ben 63,5 kg-os súllyal. Mace a puszta ökölvívás korszakának egyik legképzettebb bokszolója volt.

Mielőtt profi bokszoló lett, egy vándorcirkusz tulajdonosa volt, amelyben színészként, hegedűsként és bokszbemutatóként is fellépett egyszerre.

Minden bokszmérkőzéséből következetesen győztesen került ki, függetlenül ellenfele súlyától. Minden fellépése a boksztechnika fölényét bizonyította a nyers erővel szemben. Mace-t tartják az angol boksziskola megalapítójának, amely a finom technikán, a pontos záráson és a kombinációk gazdagságán alapult.

Az ezt az iskolát képviselő bokszolók kizárólag távolról küzdöttek.

Egy képzeletbeli visszavonulás

Jem Mays egy olyan manővert vezetett be a küzdelmi taktikába, amely nagyon népszerűvé vált a modern ökölvívásban. Azzal, hogy Mace többször egymás után visszavonult ellenfele elől, félénkségét hangsúlyozva arra ösztönözte ellenfelét, hogy üldözze magát. Miután ellenfelét több ilyen visszavonulással hozzászoktatta az üldözéshez, hirtelen egy hirtelen lépést tett előre, és egy erős, egyenes balkezes ütést mért a fejére. Ennél a hátráló mozdulatnál Mace a szokásos hátráló lépést tenné, azaz a jobb lábával indulna el. Hirtelen előre lépett, és a visszavonuló mozdulatot egy erős, egyenes bal kézzel fejbe vágta.

Amikor elragadott ellenfele elvesztette óvatosságát, Mace újabb lépést tett hátra, de azt bal lábával kezdte, jobb lábát a helyén hagyva, és azzal ellökve csapást mért rá. Az ütés erejét az ütés felé tartó ellenfél mozgása is növelte.

Visszatérni a tartalomban

John Sullivan

(1858-1918)

Az első bokszoló, akit abszolút világbajnokká koronáztak. Ezt a címet 1882-ben kapta Anglia és Amerika legerősebb bokszolói felett aratott győzelmeiért. Súlya 88,7 kg, magassága 177 cm.

Sullivan átmeneti bokszoló volt az ökölvívás történetében, hiszen mérkőzéseinek felét puszta kézzel vívta. Küzdelmi stílusa közel állt a régi díjbirkózókéhoz. Nem a mozgékonyságáról volt ismert, mindig is az erős ütéseire támaszkodott. Neki tulajdonítják az állkapocsütés felfedezését és a kiütéses ütés feltalálását.

Jobb lengés

John Sullivan kiütéseinek többségét nagy egyszerűség jellemezte, és azok egy állra mért jobbegyenessel végződtek. Hatalmas testsúlya, ereje és gyorsasága Sullivan forró harci temperamentumával párosulva a maga idejében domináns pozíciót teremtett számára a ringben.

A jobbos lendítés, mint bokszütés, már jóval Sullivan előtt ismert volt, és a bokszolók körében meglehetősen durva és pontatlan ütésnek számított. John Sullivan harcai során bebizonyította, hogy a swing alkalmazható a modern küzdelemben.

Sullivan szokatlanul hatékony jobbos lendítésének titka a taktikai felkészültségében rejlik. Sullivan esetében ezt mindig egy közvetlen balos ütés előzte meg, amely szándékosan nem érte el a célt. Ezt a hamis támadást, amely az ellenfél figyelmének elterelésére szolgált, egy erős jobbos fejre mért ütés követte.

S ullivan híres lendülete, amellyel a legtöbb mérkőzését befejezte: (a) csel, (b) rúgás.

Sullivan bokszolóként nem a technikai változatosságáról volt híres a küzdelmekben, de az ütéseit figyelemre méltó pontossággal tudta kiszámítani. Villámgyorsan indítana egy meglepetésszerű